2735 talált cikk a beszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Nagykereskedelmi vállalkozás ajánlattételkor köteles-e bevonni alkatrészgyártót alvállalkozóként (akár 10 százalék alatti, akár e mérték feletti), valamint minden egyes gyártót bevonni vegyes pótalkatrész-pályázatban?

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás eredményhirdetését követően betekintésre hivatkozva az ajánlatkérő elektronikus úton elküldte a nyertes pályázó ajánlatát a kérelmezőnek. Az ajánlatkérő jogszerűen járt el, amikor átadta, illetve elküldte a nyertes pályázó ajánlatát?

Kérdés: Többszörös megjelenésnek tekinthető-e és tiltott-e a kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattevőként való pályázása egyazon közbeszerzési eljárásban?

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzések központi lebonyolítása?

Kérdés: A Kbt. 88. § (1) bekezdésének b) pontja rendezi az ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának elmulasztásával járó jogkövetkezményeket, de a jogszabály nem ír elő szankciót arra nézve, ha az ajánlattevő nem, vagy nem a szerződéskötés időpontjára bocsátja rendelkezésre a teljesítési biztosítékot. (Vagy határidőre bármely más biztosítékot.) Amennyiben az ajánlat érvénytelenné nyilvánítása az eljárásnak ebben a stádiumában már nem értelmezhető, a Kbt. a felek szerződéskötési kötelezettségét pedig csak meghatározott esetben oldja fel, az Önök álláspontja szerint milyen magatartásforma az irányadó az ajánlatkérők részére ebben az esetben?

Kérdés: Közbeszerzési eljárás során eredményhirdetést követően az ajánlatkérő annak ellenére szerződést köt az általa megjelölt nyertes ajánlattevővel, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz az egyik ajánlattevő hivatalosan jogorvoslati kérelmet nyújt be. Ebben az esetben milyen következmények terhelik az ajánlatkérőt, és a szerződés minden esetben érvényteleníthető-e? A továbbiakban érvényes maradhat-e a megkötött szerződés annak ellenére, hogy a Kbt.-t megsértette, vagy csak bírságot fizettetnek az ajánlatkérővel?

Kérdés: Közszolgáltató cég részére árubeszerzést kell lefolytatnunk. Az áru egy részét a közszolgáltatásban kívánják felhasználni, a másik részét azonban tovább akarják értékesíteni. Jól gondoljuk-e, hogy a közszolgáltatás részére beszerzendő árut a különös eljárás szerint, a viszonteladás céljából beszerezni kívánt részét pedig az általános eljárás szerint kell beszerezni? (A cég nem rendelkezik kizárólagos joggal az áru eladására, valamint a Közbeszerzések Tanácsánál általános ajánlatkérőként és közszolgáltatóként is bejelentkezett.)

Kérdés: Az ajánlattevőnek kötelező-e elfogadnia az ajánlatkérő által megadott szerződéses tartalmat?

Kérdés: Igaz-e, hogy a Kbt. szerinti keretszerződés alapján nem minősülhet alvállalkozónak az a cég, amely a szerződés teljesítésében a Kbt. 69. §-ának (8) bekezdése szerint közreműködik, és 10 százalék alatt alkalmasságot is igazol? Milyen jogszabályhely értelmezhető így?