Nyilatkozattal ellentétes tények vizsgálata

Kérdés: Ajánlatkérőként a Kbt. Harmadik Része (122/A. §) szerinti nemzeti eljárást folytatunk le. A bírálati szakaszban az előírások szerint az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat nyilvános adatbázisából ellenőrizzük az ajánlattevők cégkivonatát. Az egyik ajánlattevő cégkivonatából kiderül, hogy az eljárás megindítását megelőzően néhány héttel a NAV végrehajtást rendelt el az ajánlattevővel szemben. Az ajánlattevő ugyanakkor a Kbt. és a 310/2011. kormányrendelet előírásai szerint nyilatkozott, hogy vele szemben a Kbt. 56. §-ának (1) és (2) bekezdése szerinti kizáró okok nem állnak fenn. Ilyen esetben kell-e további vizsgálatot folytatni, szükséges-e egyéb dokumentumokat bekérni az ajánlattevőtől, vagy az ajánlatkérőnek beszereznie egyéb forrásból a kizáró okok fenn nem állásának ellenőrzése céljából, vagy elegendő elfogadni az ajánlattevő nyilatkozatát?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint szükséges tisztázni, hogy a végrehajtás elrendelésére milyen okból került sor, azaz összefüggésben van-e valamely közbeszerzési kizáró okkal, és a vizsgálattól az ajánlattevő nyilatkozatára hivatkozással nem lehet eltekinteni.A Kbt. 56. § (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 10.

Ajánlati ár módosítása fedezetcsökkentés miatt, szerződés megkötését követően

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozási szerződést megkötötték. Módosítására a Kbt. 132. §-a értelmében van lehetőség.A törvény 132. §-ának (1) bekezdése szerint a felek nem módosíthatják a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a felhívás, a dokumentáció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ismétlődő igazoláskérés a szerződéses időtartam alatt

Kérdés: A többéves keretszerződés időtartama alatt van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy fél­évente felhívjon a kizáró okok igazolására? És kérhet-e évente átláthatósági nyilatkozatot? Továbbá, a szerződéskötéskor kérheti-e ismételten a kizáró okok igazolását? Mit tegyünk, ha ez utóbbi esetben nem köti meg a szerződést az igazolások hiányában?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési kizáró okokat a Kbt. 56-57. §-ai sorolják fel, míg a kizáró okokat az ajánlatok elbírálása során ellenőrzik a Kbt. 63. §-ában foglaltak szerint.A kizáró okok igazolásának és ellenőrzésnek módjára vonatkozóan kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Cégjegyzési jog lejárta az ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Az ajánlatot az ügyvezető írta alá. A hiánypótlásra felhívás időpontjában cégjegyzési jogosultsága lejárt, megújítása folyamatban van. A hiánypótlást aláírhatja helyette két, a cégkivonat szerint együttes aláírásra jogosult munkavállaló? Milyen iratokat kell ehhez csatolnunk? Vagy aláírhatja akkor az ügyvezető, ha a cégkivonatban látszik, hogy bejegyzés alatt van a cégjegyzési joga?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatot az ajánlattevő cégjegyzésre jogosult képviselőjének kell aláírnia. A cégjegyzésre jogosultak körét és a cégjegyzés módját a cég (ajánlattevő) alapító okirata vagy társasági szerződése határozza meg. A képviseleti jogot és a joggyakorlás módját a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Tárgyalások bírálati szakaszban szabadon kialakított eljárás lefolytatása esetén

Kérdés: A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) Harmadik Rész 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti esetben, ha az ajánlatkérő a 123. §-ban meghatározott esetben és módon szabadon kialakított eljárást folytat le, határozhat-e az egyszakaszos eljárás ajánlattételi felhívásában úgy, hogy a bírálati szakaszban az ajánlattevőkkel tárgyalásokat folytat?
Részlet a válaszából: […]  A Kbt. 121. §-a lehetőséget biztosít saját eljárásrendlefolytatására, amelyet a 123. § szabályoz részletesen.A 121. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérő aKbt. adott részének hatálya alá tartozó közbeszerzés megvalósításakor a 123...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.
Kapcsolódó címkék:  

Előzetes vitarendezés szabályozási rendje a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. két helyen szól az előzetes vitarendezésről. Az egyik a bontással kapcsolatos, a másik az eredményhirdetést követően. Nincs ellentétben egymással a két rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezés mind az eljárás előkészítő,ajánlattételi szakaszában, mind a bírálati szakaszban védelmet jelent azajánlattevő számára. Ha az eredményhirdetést követően kezdeményezi azajánlattevő, úgy a szerződéskötési moratórium is meghosszabbodik.A két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Elektronikus árlejtés eredményhirdetése

Kérdés: Hogyan hirdetnek eredményt elektronikus árlejtés alkalmazásánál?
Részlet a válaszából: […] Az árlejtés eredménye a 257/2007. kormányrendelet alapjánnem azonos az eljárás eredményhirdetésével, mivel az árlejtés a bírálatiszakaszban kerül lebonyolításra. Az árlejtésre az érvényes ajánlatot tevőkkerülnek meghívásra, mely szereplők ajánlattételt követően nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus ajánlat kizárólagossága

Kérdés: Korábbi gyakorlat szerint hiánypótlási ok volt (túlzott formai elvárás miatt) a hirdetmény-ellenőrzési bizottság részéről, ha elektronikusan is bekértük az ajánlatot. Mikor lehet csak és kizárólag elektronikus ajánlatot benyújtani?
Részlet a válaszából: […] Ajánlatkérő engedélyezheti elektronikus ajánlat benyújtását,azonban azt nem teheti kötelezővé. Az egyetlen olyan eljárástípus, mely csakelektronikusan bonyolítható le, az ún. Dinamikus Beszerzési Rendszer, melynekrészletszabályai jelenleg még nem kerültek be hazai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.
Kapcsolódó címke:

Eredményhirdetést követő hiánypótlás kizártsága

Kérdés: Az eredményhirdetést követően van még lehetőség hiánypótlásra?
Részlet a válaszából: […] Nincs, hiánypótlásra az ajánlatkérő által megadotthiánypótlási határidőig van lehetőség, melynek a bírálati szakaszt megelőzőenkell történnie az alábbiak szerint:– az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő számáraazonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálati időszak tartama

Kérdés: Az ajánlatok elbírálásával kapcsolatos értékelési időszaknak van-e minimális, illetve maximális időtartama?
Részlet a válaszából: […] A bírálati szakasz korlátja, hogy az eredményhirdetésnek azalábbiak szerint kell megtörténnie.Az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell azajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagyeredménytelenségét kihirdetnie (a továbbiakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
Kapcsolódó címkék:  
1
5
6
7
8