Ajánlat visszautasítása

Kérdés: Mit jelent az a kiírásban meghatározott kitétel, miszerint az ajánlatkérőnek joga van az ajánlat visszautasítására? (Ilyen meghatározással eddig még nem találkoztunk.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nem tartalmaz az ajánlat visszautasítására vonatkozószabályt. Amennyiben az ajánlattevő a bontási eljárást követően, bírálatiszakaszban kíván ajánlatot hozni, úgy azt az ajánlatkérő nem köteles átvenni,akár tekintheti mindezt az ajánlatkérő visszautasításnak, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Visszalépés ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlattételi határidő még nem járt le, azajánlattevő nyilatkozhat úgy, hogy nem kíván ajánlatot tenni, korábbi ajánlatátvisszavonja. Ebben az esetben is dokumentummegőrzési kötelezettsége van azajánlatkérőnek, de az ajánlattevő legutolsó nyilatkozatát alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
Részlet a válaszából: […] Eredményhirdetés előtt semmilyen betekintés, semmiféleinformációközlés nincs a másik ajánlatról, csak például tárgyalás esetébenlehet nyilvánosan is bontani többször. Az eredményhirdetést követően sembetekintésről szól a Kbt. – bár a jogorvoslati fórum valóban így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Többségi befolyás fennálltának időtartama erőforrás-szervezet esetén

Kérdés: Jól gondoljuk, hogy a Kbt. ilyen irányú rendelkezése hiányában az olyan erőforrást nyújtó szervezetnél, ahol többségi befolyásnak kell fennállnia, a többségi befolyást nem kell biztosítani a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt, csak az adott közbeszerzési eljárás során? Ha álláspontunk nem helytálló, akkor mi a következménye annak, ha a Kbt. 4. § 3/E. pontja szerinti többségi befolyás a szerződés teljesítésének időtartama alatt megszűnik?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiakban szabályozza az erőforrást nyújtószervezet definícióját:– 4. § 3/D. erőforrást nyújtó szervezet: az a szervezet vagyszemély, amely nem minősül alvállalkozónak, és az ajánlattevőnek a szerződésteljesítéséhez szükséges mértékben erőforrást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 19.

Eljárás "formális" ajánlattétel esetén

Kérdés: Minek minősül, ha egy ajánlattevő csupán egy olyan egyoldalas iratot nyújt be ajánlatként, amelyben azt nyilatkozza, hogy majd ad ajánlatot, de most nem tud? "Ajánlatát" befogadták, hiszen a boríték formailag rendben volt. Ezzel a lépéssel lehetőséget kap az ajánlattevő arra, hogy a többi ajánlattevő nyilatkozatait, főbb műszaki adatokat és ajánlati árait megtudja, ő viszont a saját ajánlatát ténylegesen nem nyújtotta be. A kiírók nem utasítják el ezt a fajta "ajánlatot", sőt, olyan eset is volt, amikor lehetőséget adtak a hiánypótlásra, és megküldték a részére a többi ajánlattevővel folytatott összes levelezést is. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kérdésben ismertetett ajánlattevőihozzáállás kevés eséllyel támadható, hiszen mindenkinek joga van érvénytelenajánlatot benyújtani, és esélyegyenlő módon minden információhoz hozzájutni. Atevékenység a Kbt.-t nem sérti, az ajánlat tartalmi része...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.

Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok 2009. április 1-je után

Kérdés: A törvény korábbi szabályozása szerint a közbeszerzési törvény 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások nemzeti értékhatár alatt az egyszerű közbeszerzés kivételi körébe tartoztak, és 2006. január 15. után már a központi költségvetési szervek tekintetében is alkalmazhatóvá vált e rendelkezés. A fenti kivételi esetkör 2009. április 1-je után hogyan néz ki? Például oktatási-szakképzési szolgáltatás megrendelése esetén – 8 millió forint felett – valamennyi olyan esetben is hirdetményt kell közzétennem, amelyet azt megelőzően nem volt kötelező, mert kivételi körbe tartozott?
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől megváltoztak a 4. számú mellékletszerinti szolgáltatásokra vonatkozó szabályok.A Kbt. 21. §-a szerint ezekre a szolgáltatásokra az egyszerűeljárást, azaz a Kbt. harmadik részét kell alkalmazni. Abban az esetben, ha aközbeszerzés tárgya olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 8.

Tárgyalás nélküli elbírálás lehetősége egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárásban megteheti-e az ajánlatkérő, hogy a benyújtott ajánlatokat tárgyalás nélkül bírálja el?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő úgy döntött, hogy az egyszerűeljárásban tárgyalni kíván, úgy ettől a tervétől nem térhet el, ajánlattételifelhívásában foglaltaknak megfelelően kell eljárnia. Tárgyalás előírása eseténtehát tárgyalni, a nélkül pedig az ajánlattételt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Egyszerű eljárásban irányadó értékhatárt meghaladó ajánlat

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő egyszerű eljárást ír ki, azonban a legalacsonyabb árakkal kalkulálva, az általa megrendelt áru (szolgáltatás) legalább bruttó 56 millió forint értékű?
Részlet a válaszából: […] Mivel szolgáltatás megrendelése esetében a nyertes ajánlatértéke nem érheti el a 25 millió forintot, így az ajánlatkérő számára nincslehetőség a szerződés megkötésére. Amennyiben tárgyalás lebonyolítását az ajánlattételifelhívásában kezdeményezte az ajánlatkérő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] Mivel a második, ajánlattételi szakasz megkezdésénekfeltétele, hogy az első szakasz eredményhirdetéssel záruljon, addig nincslehetőség az ajánlattételi dokumentáció átadására, míg hivatalosan meg nemkezdődik az eljárás második szakasza. Még abban az esetben sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlatok tartalmának vizsgálata bontáskor

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy az ajánlatok bontásakor az ajánlatkérő vizsgálja az ajánlatok tartalmát is? Ha igen, mikor? Illetve: jogszerű-e az, és ha igen, milyen rendelkezés alapján, ha az ajánlatkérő a bontási jegyzőkönyvben rögzíti, hogy az ajánlat tartalmi vizsgálatára, minősítésére az ajánlatok bontásakor nem került sor? Ilyen esetben az ajánlatkérőnek milyen határidővel kell megvizsgálnia az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az alábbiak szerint szabályozza az ajánlatokbontásának kérdéskörét:– az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását azajánlattételi határidő lejártának időpontjában kell megkezdeni. A bontásmindaddig tart, amíg a határidő lejárta előtt benyújtott összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
4
5
6