Szerződéskötés lehetősége kartellező, egyetlen ajánlattevővel közösségi rezsimben

Kérdés: Amennyiben kartellezett az egyetlen ajánlattevő, aki az eljárásban ajánlattevő lehet, van-e lehetősége az ajánlatkérőnek szerződést kötni az érintett ajánlattevővel? A szerződés becsült értéke biztosan eléri a közösségi értékhatárt.
Részlet a válaszából: […] ...a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését más versenyhatóság vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szerződéskötés halasztása, szerződéskötés megtagadása

Kérdés: Mi az a határidő, melyet követően megköthető a szerződés? Mi a teendő, ha az ajánlatkérő folyamatosan halasztja a szerződés megkötését? És mit tehetünk, ha indok nélkül közli, hogy nem kívánja megkötni velünk – mint nyertes ajánlattevővel – a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...indítása esetében a szerződés megkötésére nem tudja kötelezi az ajánlatkérőt, legfeljebb azt érheti el, hogy a jogorvoslati fórum megbírságolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.

Szubjektív kizáró okok alkalmazása a gyakorlatban

Kérdés: Mi a tapasztalatuk, a gyakorlatban milyen mértékben alkalmazzák az ajánlatkérők a szubjektív kizáró okokat?
Részlet a válaszából: […] ...a versenyfelügyeleti határozat bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában megállapított és bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el versenyeztetési eljárás során; vagy ha az ajánlattevő ilyen jogszabálysértését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Jogelőd referenciájának elfogadása

Kérdés: A 310/2011. kormányrendelet 15. § (3) bekezdésének a) pontjához készült kommentár szerint a jogelőd referenciájának jogszerű felhasználását az ajánlatkérő ellenőrzi. Hogyan fogadhatja el az ajánlatkérő a jogelőd referenciáit? Gondolom, formaváltás és egyesülés esetén egy az egyben, de szétválás esetén mi a megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben ezt nem tartalmazza, a referencia használhatósága nem egyértelmű. Gondoljunk arra a helyzetre, amikor a jogelőd versenyfelügyeleti bírságot kapott, és az ajánlattevő szétválik két gazdasági társaságra. A referenciák használhatósága kulcskérdés, hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Teljesítésigazolás kiadásának megtagadása

Kérdés: Mit tegyünk, ha az ajánlatkérő kifogástalan teljesítés esetén nem adja ki a teljesítésigazolást, és emiatt – a szerződés értelmében – nem állíthatjuk ki a számlát?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság nem állíthatja ki a teljesítésigazolást, azonban felhívhatja a figyelmet a jogsértésre, azt megállapíthatja, valamint bírságot szabhat ki. Az eljárás lebonyolításának módja azonos azzal, mintha az ajánlatkérő az összegezést támadná, azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Kbt. mellőzésével igénybe vett szolgáltatások

Kérdés: Mi lehet a következménye annak, ha hosszú évek óta pályázatfigyelést rendeltünk meg saját tulajdonú cégünktől, de kiderült, ez nem közszolgáltatás, és nem volt in-house a szerződés?
Részlet a válaszából: […] ...a bíróság a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést a 127. § (3) bekezdése alapján érvényessé nyilvánítja, bírságot köteles kiszabni, amelynek összege – az eset összes körülményét figyelembe véve – legfeljebb a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 7.

Becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb árajánlat elfogadása

Kérdés: Az ajánlatkérőnek el kell fogadnia a becsült érték 20 százalékánál alacsonyabb ajánlatot, az ajánlattevő megfelelő indoklása esetén, ha az ajánlati ár nagyobb a fedezetnél?
Részlet a válaszából: […] ...döntéshozója akaratától függő cselekmény, akkor ezt egy jogorvoslati eljárás keretében a jogorvoslati fórum sem fogja elfogadni. Mindez bírsággal járhat, mivel a szerződést a Közbeszerzési Döntőbizottság nem tudja létrehozni a felek között, bírósági ügyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 9.

Kizáró okok figyelembevételének hatálya

Kérdés: A 2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás kiemelte a kizáró okok közül a g) pontban szereplőket. Ha egy újabb módosítás ismét be­­emeli a kizáró okok körébe a fentieket, és mi az ott szereplő kizáró okok hatálya alá ekkor esünk, amikor a fenti pont nem volt hatályban, velünk szemben alkalmazhat kizárást az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...az időszakban, amikor az érintett, a munkaügyi bírsággal kapcsolatos kizáró ok nincs hatályban, nem kell alkalmazni, és a későbbiekben sem lehet rá hivatkozni, mikor hatályát vesztette, amennyiben a törvénymódosítást követően adták fel az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] ...érintetteket jogaiktól, csak ésszerűsítést tartalmaz;– az új rendelkezések alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásában a bírság kiszabásának szempontjai közé bekerül, hogy – a kétszeres, adott esetben aránytalan szankció elkerülése érdekében –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Bírság – mint kizáró ok – egyenlő bánásmód követelményébe ütköző magatartás miatt

Kérdés: Kizáró oknak minősül-e a jelenleg hatályos Kbt. értelmében, ha az Egyenlő Bánásmód Hatóság cégünkkel szemben jogsértést állapított meg, és bírságot szabott ki, melyet a bíróság is jóváhagyott? (A Kbt. kizáró okai között erre nem találtam szabályt.)
Részlet a válaszából: […]

A kizáró okokat a Kbt. 56. §-a taxatív módon felsorolja. Amennyiben az ott felsorolt esetek egyikét sem jelenti a bíróság által hozott helybenhagyó döntés, akkor ez a határozat nem jelent kizáró okot a közbeszerzési ajánlattétel során.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
1
5
6
7
15