850 talált cikk a bizottság kifejezésre

Kérdés: Egy dokumentációban az alábbi hivatkozásra leltünk: "Amennyiben a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet alapján a kiemelt termékek tárgyában megköti a keretszerződést vagy keretmegállapodást, Ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen szerződés 2. részteljesítésre vonatkozó részét azonnali hatállyal felmondja. Ajánlatkérő központi költségvetési szerv, így a központosított közbeszerzés hatálya alá tartozik, és a keretszerződés hatálybalépésével kezdődően alkalmazási kötelezettsége van." Ez így jogszerű-e? Mit lehet tenni, hogy a dokumentáció árát visszakapjuk?

Kérdés: Költségvetési szerv élelmiszer-beszerzését készül közbeszereztetni. Az éves élelmiszer-beszerzések összege szűken (nettó 10 millió forint) meghaladja az egyszerű közbeszerzés értékhatárát. A beszerzések nyolc árucsoportra oszlanak, amelyek értéke egyetlen termékcsoport esetében sem éri az értékhatárt. Ha a Kbt. 40. §-ában foglaltakat szigorúan értelmezi az intézmény, akkor természetesen van olyan cég, amely az összes árucsoportot tudja (alvállalkozóval együttműködve) szállítani, csak kérdés, hogy a megfelelő minőségben-e, illetve a szállításra vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírásokat betartva-e. Problémáink a következők: – Hogyan kell értelmezni a Kbt. 40. §-ában foglaltakat az élelmiszer-beszerzés kapcsán? – A Kbt. megkerülésének számít-e, ha termékcsoportonként [vagy a legkényesebb (például húsárut) terméket külön kezelve] szétbontják a beszerzést, és nem folytatnak le közbeszerzést? – Milyen árucsoportokat kell kötelezően egybeszámítani a becsült érték meghatározása során? Mindet? Egyiket sem? – Ha kimutatható (számításokkal alátámasztható), hogy a közbeszerzés a különféle lebonyolítói, szerkesztői díjakat figyelembe véve nem hoz megtakarítást, ráadásul a minőség romlásával jár, akkor ellátási érdekből lehet-e mellőzni a közbeszerzést?

Kérdés: A versenypárbeszédnél van-e "ajánlattevői" minimum? A jogi szabályozás nem egyértelmű. Értelmezhető esetleg úgy a jogszabály, hogy három ajánlattevő alatt eredménytelen az eljárás?

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)

Kérdés: A közbeszerzési törvény módosítása 2007-től tartalmaz-e új értelmezéseket, és ha igen, melyek ezek?

Kérdés: Nem biztos, hogy hiányos a hirdetmény. Azonban, ha az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabítja, akkor nem az ajánlattételi határidő lejártáig jogosult tulajdonképpen hirdetményt feladni, hanem az előtt két munkanappal? A jogszabály erre vonatkozó szakaszát úgy kell értelmeznem, hogy az mégsem az ajánlatkérőre vonatkozik, hanem akkor ott elveszítek két munkanapot?

Kérdés: Kérjük tisztelettel, határozzák meg, hogy egy tanulmányterv készítője indulhat-e a tanulmányterv tárgyában, az építési terv elkészítésére kiírt közbeszerzési eljárásban, vagy a Kbt. 10. §-a értelmében összeférhetetlen?

Kérdés: Miért nem alkalmaznak egy eljárásra vonatkozó hirdetmények során azonos KÉ-számot, hiszen a hirdetményminta változása jelzi az eltérést?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 19. (2005. január 14.) számában megjelent 452. számú kérdéshez kapcsolódik a kérdésünk. Hozzáférhető-e valahol a döntőbizottsági határozatok gyűjteménye? Létezik-e ilyen könyv, CD vagy webhely formájában?