Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] ...dönt;– a békéltetési eljárás alapján az ajánlatkérő az eljárásérvénytelenítéséről dönt, valamint– a Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisíti az ajánlatkérővalamely döntését, és az ajánlatkérő új közbeszerzési eljárás lefolytatásáthatározza el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Megbízás kibővíthetősége hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: Elvi építési vagy építési engedélyezési tervet előzetes meghívásos eljárás alapján készítő tervező megbízása kibővíthető-e hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás keretében az építési beruházással kapcsolatos ajánlatkéréshez szükséges tender-tervdokumentáció elkészítésével? Van-e ezzel kapcsolatban valamilyen speciális eljárásrend, követelmény?
Részlet a válaszából: […] ...vagymunkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll; az érdekelt gazdálkodószervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; azérdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetveaz előzőekben felsorolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közbeszerzési tanácsadó helyi önkormányzatnál

Kérdés: Helyi, települési önkormányzatnál kötelező-e alkalmazni hivatalos közbeszerzési tanácsadót? Ha igen, akkor milyen végzettséggel kell rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] ...köteles a hivatalosközbeszerzési tanácsadót bevonni különösen a felhívás és a dokumentációelkészítésébe, és bevonhatja a bírálóbizottságba is. A hivatalos közbeszerzésitanácsadót a tevékenységéért megbízási díj illeti meg. A tanácsadó atevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...nemváltoztak meg, és minderről az ajánlatkérő haladéktalanul tájékoztatja – aKözbeszerzések Tanácsán keresztül – az Európai Bizottságot;– a szerződést műszaki-technikai sajátosságok, művészetiszempontok vagy kizárólagos jogok védelme miatt kizárólag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (1) és (2) bekezdése ad választ akérdésben felvetett problémára.A Kbt. utalt rendelkezése szerint, ha a KözbeszerzésiDöntőbizottság elnöke a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, illetőleg azegyszerűsített eljárás megkezdéséről a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Részajánlat-tételi lehetőségről ismételten egyszerű eljárásban

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 28. számában, a 671. válaszban bár a jogi levezetés helyes, véleményünk szerint mégsem pontos, hiszen egyéb jogszabályból az a következtetés vonható le, hogy egyszerű eljárásban is alkalmazható a részekre történő ajánlattétel. Konkrétan a 15/2004. IM rendelet 23. számú mellékletében szereplő hirdetménymintára gondolunk, amelynek II.1.8. pontja alapján lehet erre következtetni. Egyébként a szerkesztőbizottság jogi lektorai is gond nélkül átengedik az így készült ajánlattételi felhívásokat. (A fenti álláspontunkat emellett érintettük az adott számban megjelent 651-es kérdésünkben is, és ott ezt nem kifogásolták). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] A HR. kérdésben idézett része valóban lehetővé teszi arészekre történő ajánlattételt. Ennek és a kérdésből is kitűnően kialakultgyakorlatnak az ismeretében válaszunkat pontosítjuk annyiban, hogy a HR.alapján a részajánlattételre lehetőség van, bár az nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...aláírással kell ellátni, éselektronikus levélben továbbítani a Közbeszerzések Tanácsa Titkárságánakkeretében működő Szerkesztőbizottság részére ahirdetmény@kozbeszerzesek-tanacsa.hu címre, vagy– a Szerkesztőbizottság által nyújtott, a www.kozbeszerzes.hu...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy történjen, de hogyebben a helyzetben ezt az ajánlatkérő hogyan értelmezi, nem számottevő kérdés.Fontos ugyanakkor, hogy a bírálóbizottság jegyzőkönyvébe kerüljön bele, hogyezt a bizottság egységesen hogyan értelmezte. Amenynyiben nincs egységesértelmezés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Dokumentáció ellenértékének vizsgálata

Kérdés: Ha túl magasnak ítéli meg az ajánlattevő a dokumentáció megvásárlása után a dokumentáció ellenértékét (például annak értéke 200 000 forint + áfa), mit tehet? Ha ez jogsértés, akkor mi a jogsértés napja? Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő és az ajánlattevő viszonya ne romoljon meg, a Közbeszerzési Döntőbizottság esetleg kezdeményezhet-e hivatalból eljárást ez ellen?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál jogorvoslati fórum előtt azeljárásban hozott döntések megsemmisítésére. A Kbt. 326. §-a szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságeljárását hivatalból a közbeszerzési törvény 327. §-ának (1) bekezdése, a 328.§-a és 329. §-a szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.

Bírálóbizottsági összeférhetetlenség

Kérdés: Összeférhetetlenségi kategória-e, ha a bírálóbizottság vezetőjének barátnője (nem élettársa) az ajánlattevő alkalmazásában áll?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 4. §-a 11. pontjában – az értelmező rendelkezésekkörében – utal a Ptk. 685. §-ának b) pontjára, amelynek értelmében közelihozzátartozók: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbe fogadott, amostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 30.
1
70
71
72
82