850 talált cikk a bizottság kifejezésre

Kérdés: Hogyan kell értelmezni az in house (Kbt. 2/A §-a) beszerzést akkor, ha több önkormányzat közösen hozott létre gazdasági társaságot (üzemeltetőt, kötelező önkormányzati közszolgáltatás teljesítésére), de a Kbt. szerinti meghatározó befolyás egyik önkormányzat részéről sem áll fenn?

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?

Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?

Kérdés: Kiket kell nemzeti elbánásban részesítenie a hazai ajánlatkérőnek?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő eredménytelennek nyilvánít egy kiírást (eljárást), mert (utólag kiderült) szakmailag hibás volt a kiírása, vissza kell-e adni az eredeti pályázatot (pályázati anyagot) vagy sem? (A pályázat számos, közjegyző által hitelesített másolatot tartalmazott – ÁNTSZ-engedély, OEP-szerződés, kamarai tagsági igazolás stb. –, amelyek később felhasználhatóak lennének, illetve több tízezer, esetleg százezer forintos költséget okoztak az ajánlattevőnek az érvénytelenné nyilvánítással.)

Kérdés: Adott tevékenység kihelyezése 100 százalékos tulajdonú társaságba közbeszerzési eljárás nélkül megtehető-e? (Uniós rezsim szerinti értékhatárt elérő szolgáltatás, közszolgáltató cég, az outsourcingcég kapcsolódik a közszolgáltatáshoz.)