Fedezetkezelő közreműködése becsült értéket meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján az építőipari kivitelezési tevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötött felhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a Kbt. hatálya alá tartozó, és a Kbt. szerinti egybeszámítás nélkül 90 millió forint becsült értéket – ez a megfogalmazás alapján nettó 90 millió forint – elérő vagy meghaladó építési beruházás megvalósítása esetén. Mivel becsült értékről van szó, előfordulhat, hogy az ajánlatkérő által becsült érték nem éri el a nettó 90 millió forintot, ám a beadott ajánlatok alapján a nyertes ajánlat összege nagyobb lesz, mint nettó 90 millió forint, és az ajánlatkérőnek van rá fedezete. Szükség van-e építtetői fedezetkezelő közreműködésére a beruházás megvalósítása során?
Részlet a válaszából: […] Igen, az építtetői fedezetkezelő kötelező közreműködése azépítési szerződés hatálybalépésétől az építőipari kivitelezési tevékenységbefejezéseként benyújtott végszámla kiegyenlítését követő elszámolás lezárásáigterjed.A fedezetkezelői számlát az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Fedezetkezelői feladatok ellátása

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17/B. §-a szerint az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet köt a kincstárral fedezetbiztosítási számlát? Mikor?
Részlet a válaszából: […] ...számlát, nem működtetheti azalvállalkozói nyilvántartást, és nem kerülhet rendelkezése alá a fővállalkozókivitelező által nyújtott biztosíték.A 17/B. § rendelkezése értelmében a rendelet 17. §-ának (5)bekezdése szerinti szervezet az általa nyújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Támogatási szerződés fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezése

Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
Részlet a válaszából: […] ...Afővállalkozó kivitelező köteles – ha az építtetővel az építési szerződésbenrögzítve kikötötték – az általa vállalt biztosíték összege felett az építtetőifedezetkezelő kizárólagos rendelkezését biztosítani.A fenti bekezdés szerinti, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos DB-határozat

Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)
Részlet a válaszából: […] ...válaszban nem pótlap benyújtását tettüklehetővé, továbbá egyértelművé tettük, hogy nincs helye hiánypótlásnak azajánlati biztosíték tekintetében. A válasz ugyanakkor kitért arra a rendkívülérdekes D.557/14/2007. iktatószámú határozatra, mely a Kipszer Zrt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Nyertes ajánlati biztosítéka

Kérdés: Mi történik az ajánlati biztosítékkal nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlati biztosíték vagy visszajár az ajánlattevőszámára, vagy a szerződésnek megfelelően részben vagy egészében teljesítésibiztosítékká válik, melyre a Kbt. is lehetőséget ad.A visszafizetés mellett továbbá, ha például a szerződést azajánlatkérő nem köti meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Tartozásmentesség mint az ajánlattétel feltétele

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatás megrendelése esetében igazolható– pénzügyi intézménytől származó – erről szóló -nyilatkozattal, vagy meghatározott biztosíték (felelősségbiztosítás)fennállásáról szóló igazolással;– a számviteli jogszabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítási jogának fenntartása

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő rendelkezni arról a kiírásban/dokumentációban, miszerint fenntartja jogát arra, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilvánítsa? Ez nem mond ellent a Kbt.-nek, mely tételesen rendelkezik arról, hogy mikor érvénytelen az ajánlat? Eltérhet ettől ajánlatkérő az előző megfogalmazás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen,ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem vagy nem az előír­taknakmegfelelően bocsátotta rendelkezésre;– az ajánlattevő, illetőleg alvállalkozója nem felel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 17.

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítését segíti elő. A (2) bekezdés értelmében az építőipari kivitelezésitevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötöttfelhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a) – a (16)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Ajánlati kötöttség időtartamának meghosszabbítása

Kérdés: Meghosszabbítható-e az ajánlati kötöttség eredetileg meghatározott időtartama?
Részlet a válaszából: […] ...melynek feltétele az ajánlattevő beleegyezése – amennyibenaz ajánlatkérő javasolja a módosítást.Gondoljunk itt az ajánlati biztosíték és az ajánlatikötöttség kapcsolatára, melyet a Kbt. 59. §-a az alábbiak szerint szabályoz:– a biztosíték mértékét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Visszalépés ajánlat benyújtását követően

Kérdés: Ajánlatot nyújtottunk be egy közbeszerzési eljárásban, de a benyújtást követően úgy döntöttünk, hogy mégsem kívánunk indulni. Mit tehetünk ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...részére arról, hogy a továbbiakban nem tartja fenn ajánlatát.A következményekkel olyan módon kell számolnia, hogyamennyiben ajánlati biztosíték benyújtása kötelező volt, és ezt az ajánlattevőteljesítette, továbbá az ajánlati kötöttség is beállt, akkor a Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.
1
14
15
16
25