438 cikk rendezése:
81. cikk / 438 Eljárás fedezetet jelentősen meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: Ha az összességében legkedvezőbb pontozású ajánlat a legdrágább, és messze meghaladja a rendelkezésre álló fedezetet az ajánlati ár, akkor mi a kizárás megfelelő hivatkozási alapja? Nyertesnek hirdethetem-e a másik (30%-kal kedvezőbb ajánlatot tevő) céget, ha egyébként érvényes az ajánlata?
82. cikk / 438 Elektronikus kommunikáció módja a közbeszerzésben
Kérdés: Figyelembe vehetem-e azt, amit az ajánlatkérő nem az EKR-ben küldött, hanem cégkapun juttatott el hozzám, mint ajánlattevőhöz? A hivatalos kapcsolattartó e-mail-címére eljutatott információkat figyelembe kell vennem?
83. cikk / 438 Eltérés a nemzeti rezsim szabályaitól saját eljárásrendben
Kérdés: Saját eljárásrendben milyen módon lehet eltérni a nemzeti rezsim szabályaitól?
84. cikk / 438 Eljárást megindító felhívás címzettjei a Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban
Kérdés: A Kbt. 113. §-ának (1) bekezdése szerinti eljárásban az ajánlatkérő köteles legalább három – a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt – gazdasági szereplőnek megküldeni az eljárást megindító felhívást, valamint rajtuk kívül mindazoknak a gazdasági szereplőknek is, akik az ajánlatkérőnél az eljárás iránt érdeklődésüket jelezték. Mi a teendő abban az esetben, ha a Közbeszerzési Hatóság felé előzetesen megjelölt három gazdasági szereplő közül valamelyik cég jelzi az érdeklődését az eljárás iránt? Ilyenkor az érdeklődését jelző cég helyett az ajánlatkérőnek kell választania egy másik gazdasági szereplőt, akinek saját kezdeményezésére megküldi az eljárást megindító felhívást?
85. cikk / 438 Közbenső döntés "kezelése"
Kérdés: A Kbt. 69. §-ának (4) bekezdésére felhívó közbenső döntést ki kell küldeni? Ha igen, akkor az ellen már lehet eljárást kezdeményezni, hogy az ajánlattevő ne csússzon le róla, hiszen az összegezés sokkal később is lehet? Abban az ajánlatkérő csak megismétli a közbenső döntés eredményét?
86. cikk / 438 Szerződéskötés részajánlattétel esetén
Kérdés: Részenként külön-külön szerződést kell kötni abban az esetben, ha az eljárás több rész beszerzésére irányul?
87. cikk / 438 Eljárás nem elektronikus úton történő ajánlattétel esetén
Kérdés: Az EKR rendeletben szerepel, hogy ha nem elektronikusan történik az ajánlattétel, a felhívásban nyilatkozni kell a bontásról. Ebben az esetben is fel kell tölteni az anyagokat az EKR-be? Mondjuk, ha például üzemzavar volt, akkor utólag mindent be kell szkennelni és feltölteni az EKR-be?
88. cikk / 438 Több részre tett ajánlat módosítása
Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
89. cikk / 438 Alapértelmezett beállítás kezelése az EKR-ben
Kérdés: Az EKR-ben az ajánlattétel összeállítása szakaszban a gazdasági szereplők rögzítése során az általam képviselt céget "Közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) képviseletében eljáró szervezet"-ként állítja be alapértelmezettként. A fenti beállításon nem tudok változtatni, dacára annak, hogy önálló ajánlattevőként kívánok ajánlatot adni, nem más szervezetekkel közösen. Jelenthet-e ez bármilyen problémát az ajánlattétel során, vagy ez a beállítás így van rendszerszerűen beállítva, és nem kell tudomást venni róla?
90. cikk / 438 Üzleti titok védelme az EKR-ben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet szerint a bontás időpontjában az ajánlattevők számára hozzáférhetővé válnak az adatok. Egyúttal azt is írja, hogy az üzleti titokra vonatkozóan biztosít helyet az EKR. Hogyan lehetünk abban biztosak, hogy ehhez nem fér hozzá más ajánlattevő (gazdasági szereplő)?
