Dokumentumfeltöltéssel kapcsolatos követelmények az EKR-ben

Kérdés: Megjelent egy jogeset, mely szerint a dokumentum megfelelő formában történő feltöltése az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerbe alapvetés, ettől eltérni nem lehet. Előadáson mást hallottunk, így nem világos, hogy milyen formában kell követni az ajánlatkérő fájlformátumra vonatkozó igényeit a nyilatkozatok feltöltése során. (Az eset száma: D.94/2019.)
Részlet a válaszából: […] Alábbiakban a Közbeszerzési Döntőbizottság D.94/2019. számú ügyét elemezzük, és vonjuk le az esetből következtetéseinket. Előrebocsátjuk, hogy ebben az esetben a jogkérdés valójában nem csak a megfelelő fájlformátum volt, azaz nem lehet az esetet minden szempontból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 19.

Kapacitást nyújtó szervezet/személy és alvállalkozó regisztrációja az EKR-ben

Kérdés: Megkövetelheti-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatban megjelölt kapacitást nyújtó szervezet/személy és a teljesítés során igénybe venni kívánt alvállalkozó regisztrálva legyen az EKR-ben annak ellenére, hogy a rendszer lehetőséget ad arra kapacitást nyújtó természetes személy, valamint alvállalkozó esetében, hogy regisztráció nélkül vigyük fel az ajánlatadáshoz szükséges adatait?
Részlet a válaszából: […] A regisztráció ugyan technikai kérdésnek tűnik, mégis az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet – dokumentum benyújtása esetében – a rendelkezésre álló elektronikus űrlap kitöltését teszi kötelezővé, amennyiben az létezik.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet nem különbözteti meg az egyes jogosultsági szinteket, hanem azt írja elő, hogy kit kell az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének tekinteni az alábbiak szerint:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Meghatalmazás kezelése közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Hogyan jár el helyesen az ajánlattevő a meghatalmazással kapcsolatban? Papíralapon kap egy meghatalmazást a cégvezetőtől, melyet két tanúval aláírnak, és csatolja mellé a meghatalmazó és a meghatalmazott aláírási címpéldányát, és ezt csatolja az iratanyaghoz, vagy a meghatalmazást mind a meghatalmazó, mind a meghatalmazott elektronikus aláírással aláírja, és csak ezt a meghatalmazást csatolja az eljárás iratanyagához? Melyik megoldással van kevesebb probléma az EKR-eljárás során, illetve melyik forma szabályos a jogszabály szerint?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 10.

Kettős adatkérés lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő külön nyilatkozatban is kéri azt, ami az űrlapon már szerepel. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet értelmében amennyiben létezik az EKR-ben elektronikus űrlap valamely nyilatkozat megtételére, annak kötelező a kitöltése. A 10. § (2) bekezdés nem formai kérdésnek, hanem tartalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

EEKD aláírása az EKR-ben

Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
Részlet a válaszából: […] Az egyik legismertebb eset a Közbeszerzési Döntőbizottság D.16/2017 döntése, melynek értelmében "bár a hozzájáruló nyilatkozat az EEKD végén valóban szerepelt, és a gazdasági szereplők által aláírásra került, se az ajánlattevő, se a kapacitásait rendelkezésre bocsátó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Üzleti titok a felolvasólapon

Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
Részlet a válaszából: […] A bontást követően az ajánlattevők megtekinthetik az összes felolvasólapot. Mivel a felolvasólap tartalma értékelésre kerül, ezért üzleti titok tárgya nem lehet a felolvasólapon. Amennyiben a kérdező arra gondol, hogy a felolvasólap mellékleteként olyan tartalom kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Aláírt nyilatkozatok feltöltésének kötelezettsége

Kérdés: Az űrlap mellett a nyilatkozatokat is fel kell töltenem aláírt formában?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 10. §-ának (1) bekezdése értelmében abban az esetben kell a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolatát becsatolni, ha nem áll rendelkezésre űrlap. A kettősség tehát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Mi minősül ajánlatnak az EKR-ben?

Kérdés: Az EKR-ben végszükség esetén előfordulhat, hogy például egyetlen kitöltött felolvasólap-űrlap gyakorlatilag ajánlattétel legyen, és a többi dokumentum feltöltése hiánypótlás keretében teljesüljön?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet főszabályként kötelezővé teszi az űrlapok kitöltését az alábbiak szerint:Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Képviselő az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet a nyilatkozattételről azt írja, hogy az ajánlatkérő szervezet vagy a gazdasági szereplő képviselőjének kell tekintetni azt a személyt, aki az EKR-ben az ajánlatkérő szervezet vagy gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Ez a szuper user? Meghatalmazható a szuper user más által nyilatkozattételre?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet rendelkezik arról, hogy képviselőnek kell tekinteni azt a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkező személyt, aki feltölthet adatot, kitölthet Egységes Európai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.