Találati lista:
11. cikk / 36 Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén
Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
12. cikk / 36 Egyéni vállalkozó kapacitást biztosító megjelölése az EKR-ben
Kérdés: Ha egy ajánlattevő az alkalmasság igazolásához egyéni vállalkozó kapacitásait veszi igénybe, abban az esetben az EKR-ben a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon az egyéni vállalkozót természetes személyként kell feltüntetnie, vagy a regisztrált gazdasági szereplők nyilvántartásából kell kiválasztania? Azaz kell-e az egyéni vállalkozónak regisztrálnia az EKR-be, vagy elegendő, ha az egyéni vállalkozó adatait az ajánlattevő az ajánlattétel során az EKR-ben előzetesen rögzíti? Okozhatja-e az ajánlat érvénytelenségét az, ha az ajánlattevő nem a megfelelő formában jelöli meg az egyéni vállalkozót a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapon (vagyis formai hiba-e, ha nem a megfelelő módon tölti ki az ajánlattevő a Gazdasági szereplőkre vonatkozó információk űrlapot)?
13. cikk / 36 EEKD létrehozásának szükségessége
Kérdés: Milyen esetben vagyok köteles EEKD-t létrehozni a közbeszerzési eljárásban? Az ajánlatkérő hiánypótlás keretében kötelezett EEKD benyújtására, mivel új kapacitásbiztosítót vettem fel. Ez jogszerű eljárás? Felvehetek új közös ajánlattevőt is?
14. cikk / 36 Alkalmasságot igazoló szervezet képviseletére adott meghatalmazás módja
Kérdés: Köteles-e az ajánlattevő külön nyilatkozatban benyújtani a Kbt. 65. § (12) bekezdése szerinti nyilatkozatot, vagy azt már a nyilatkozat részeként is benyújthatja? Szükséges-e hivatkozni az érintett rendelkezésre, pontosan ugyanazt a szöveget kell-e a nyilatkozatnak tartalmaznia?
15. cikk / 36 Képviselet az EKR-ben elektronikus úton tett nyilatkozat tekintetében
Kérdés: A 66/2019. Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a 424/2017. Korm. rendelet 13. §-át, amely a képviseletre vonatkozó szabályozást tartalmazta. Ezek szerint már az a vélelem nem él, hogy aki a gép előtt ül, a cég képviselőjének tekinthető az ajánlat megtételekor?
16. cikk / 36 EEKD kezelése kapacitást biztosító szervezet vonatkozásában
Kérdés: Uniós eljárásrendben a kapacitást biztosító szervezetnek elégséges-e az EEKD-t az EKR rendszerben kitölteni, vagy a szervezet által aláírva is szükséges az ajánlat részeként feltölteni?
17. cikk / 36 EEKD hiánypótoltatása
Kérdés: Köteles vagyok-e az EEKD-t külön fájlban is benyújtani amiatt, mert hiánypótoltatja azt az ajánlatkérő, de nincs lehetőségem az ajánlatot is módosítani, mert az EKR ezt nem teszi lehetővé?
18. cikk / 36 EKR-es űrlapok kötelező használata
Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az EKR-es űrlapokat használni, vagy előállíthat attól eltérőt?
19. cikk / 36 EKR-ben nem szereplő nyilatkozatok benyújtása konzorciumban
Kérdés: Közös ajánlattevőként indulunk egy pályázaton, mi vagyunk a képviselők. Azt tudjuk, hogy az EKR-rendszerben létrehozott űrlapokat a benyújtónak kell kitölteni. Abban vagyunk bizonytalanok, hogy azokat a nyilatkozatokat, amelyek nincsenek fent az EKR-ben – fel kell tölteni –, azokat is csak a gazdasági szereplő képviselőjének (benyújtó) kell kitöltenie, ugyanúgy, mintha EKR-űrlap lenne, vagy azoknál egyértelműen meg kell jelölni a közös ajánlattevőket?
20. cikk / 36 Ajánlatkérő vizsgálati kötelezettsége részajánlattétel esetén
Kérdés: Meglepetéssel olvastam, hogy a jövőben egy jogeset szerint nekem, mint ajánlatkérőnek, minden egyes részt meg kell vizsgálnom, hogy vajon megfelelő helyre töltötte-e fel azt az ajánlattevő, és ha nem, akkor is figyelembe kell vennem. Mi erről a véleményük? (Az eset száma D. 322/2019.)
