Bírálat dinamikus beszerzési rendszerben

Kérdés: Van-e akadálya a már korábban felállításra került dinamikus beszerzési rendszerben annak, hogy az ajánlatkérő egy adott közbeszerzés megvalósítása érdekében felhívást (ajánlattételi felhívás) küldjön ki, amennyiben az adott időpillanatban folyamatban van – a Kbt. szerinti 10 munkanapos határidő figyelembevételével, vagy indokolt esetben az 5 munkanap időtartamú meghosszabbítással – benyújtott részvételi jelentkezés elbírálása?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 107. § (6) bekezdésének bírálati szabálya a folyamatosan folytatott bírálatokra vonatkozik, nem írja elő, hogy a már felállított rendszerbe be kellene várni az éppen bírálat alatt lévő jelentkezéseket. Maga a (6) bekezdés is a folyamatosságára utal a bírálatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmai önéletrajz és üzleti titok

Kérdés: Nemzeti nyílt eljárást indítottunk, ahol a szakember szakmai tapasztalatát írtuk elő alkalmassági követelményként és a szakmai többlettapasztalatot értékelési szempontként. Az egyik ajánlattevő, amely az értékelési sorrendben a második helyen áll, a szakember önéletrajzát üzleti titokká nyilvánította. Kérdésünk az, hogy nemzeti eljárásban az önéletrajz üzleti titokká nyilvánítható?
Részlet a válaszából: […] Az üzleti titok szabályozását illetően nincs különbség az uniós és a nemzeti eljárásrendben indított közbeszerzési eljárások között. A Kbt. 44. § (1) bekezdése tartalmazza az üzleti titokká nyilvánítás szabályait, hogy az ajánlattevő milyen feltételek között...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a bírálat részeként köteles megvizsgálni, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. február 11.

Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] Az iratbetekintésnek szigorú szabályai vannak, mert egyrészt az átláthatóság és nyilvánosság elvét biztosítja, másrészt figyelembe veszi az érintett gazdasági szereplő üzleti érdekeit, harmadrészt az ajánlatkérő jogát a közbeszerzési eljárás gyors befejezéséhez. A Kbt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Ajánlat visszavonása

Kérdés: Vissza kell-e vonnom azt az ajánlatot, amit először tettem, de a tárgyalást követően új ajánlatot teszek, vagy egyszerűen új ajánlatot nyújtok be?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően a Kbt. alábbi 55. § (7) bekezdésének könnyen félreérthető szabályára utal, amely szükségessé teszi a korábbi ajánlat visszavonását az új ajánlat benyújtását megelőzően. Ez az alábbi szabály azonban arra az esetre vonatkozik, amikor az eredeti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Keretmegállapodás verseny-újranyitásának rögzítése EKR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő a DKÜ által létrehozott DBR 2. ajánlattételi szakaszát folytatta le az IDPR-ben. Jelenleg szerződéskötési szakaszban tart az eljárás. Szükséges-e az ajánlatkérő által lefolytatott eljárást EKR-ben rögzíteni, mint EKR-n kívül lefolytatott eljárást? Ha rögzíteni kell, akkor ezt mikor kell megtenni?
Részlet a válaszából: […] A központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, melyek az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkoznak a Kbt. 37. § (4) bekezdés alapján, melyre a Közbeszerzési Levelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.
Kapcsolódó címkék:      

Ajánlati kötöttség fenntartására irányuló kezdeményezés elmaradása

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha már csak egy nap áll rendelkezésre az ajánlati kötöttség fenntartására, de az ajánlatkérő nem kérte fel az értékelés szakaszában erre az ajánlattevőket? Érdemes egyéb kommunikációban „csak úgy” fenntartani, vagy felhívni az ajánlatkérő figyelmét a határidőre, melyet neki kell betartani? Vagy esetleg ne csináljunk semmit, csak abban az esetben nem lesznek már ajánlatok, amelyeket értelmezésünk szerint el lehet bírálni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben elképzelhető, hogy az ajánlatkérő elfeledkezett a határidőről, ezért fair megoldás egyéb kommunikációban felhívni erre a figyelmét, ezzel semmilyen jogsértést nem követ el az ajánlattevő, hiszen nem egyéb formában próbálja elérni az ajánlatkérőt. Nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Számítási hiba javításának elmulasztása

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban csatoltunk árazott költségvetést is, amely szorzási hibát tartalmazott. Az ajánlatkérő e miatt a számítási hiba miatt kérte a felolvasólapunk javítását és a javított árazott költségvetés becsatolását. A javított árazott költségvetést becsatoltuk, de a felolvasólapot adminisztratív okokból elfelejtettük kijavítani. Az ajánlatkérő figyelembe veheti, hogy az ajánlatunkban végül is szerepel a javított árazott költségvetés a helyes ajánlati árral?
Részlet a válaszából: […] A számításihiba-javítás egy speciális eljárási cselekmény [Kbt. 71. § (11) bekezdés]. A jogszabályi rendelkezés alapján az ajánlatkérő végzi el a számításokat az ajánlatban szereplő tételes alapadatok figyelembevételével, és az ajánlatkérő állapítja meg a helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. szeptember 10.
1
2
3
27