908 talált cikk az EU kifejezésre

Kérdés: Az egységes európai közbeszerzési dokumentumban szükséges-e kitölteni a dokumentum végén található nyilatkozatot? (Minden ajánlatkérő másként kéri.)

Kérdés: Ha a nemzeti rezsim helyett közösségi rezsimben is lebonyolíthatom az eljárást, akkor ez azt is jelentheti, hogy például összefoglaló tájékoztatás helyett nemzeti hirdetményt teszek közzé? (Logikus lenne, hogy az átjárhatóság nemzeti rezsimen belül is működjön.)

Kérdés: A súlyos jogsértés miatti eredménytelenné nyilvánítás jelentheti-e azt, hogy jogorvoslati fórum nem döntött az ügyben, csak az ellenőrzést végző szervezet gondolja úgy, hogy ez a jogsértés megtörtént? Hiszen eredménytelenséget nehezen keletkeztethet egy olyan vélelem, melyet egy szerv állapít meg, és amely ellen jogorvoslatnak az ajánlatkérő részéről nem is volt helye. Jól gondoljuk?

Kérdés: Helyesen értelmezem, hogy nemzeti eljárásrendben a kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek vagy az alvállalkozónak csak az alkalmassági követelményeknek való megfelelésről kell nyilatkozniuk?

Kérdés: Megállapodhat-e (ún. előszerződéses okiratban) az ajánlattevő és a vele az ajánlat benyújtásának időpontjában munkaviszonyban még nem lévő, a 321/2015. kormányrendelet 21. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti, alkalmasságot igazoló szakértő egybehangzóan úgy, hogy az ajánlattevő nyertessége esetén egymással munkaszerződést fognak kötni? Ilyen okirat birtokában mentesül-e a szakértő az erőforrást biztosító szervezetre vonatkozó előírások (leginkább a saját EEKD-dokumentum benyújtása) teljesítése alól?

Kérdés: A Kbt. jelenleg hatályos, 21. §-ának (1) bekezdésében azt olvasom, hogy a törvény rendelkezhet úgy is, hogy nemzeti rezsimben nem nemzeti szabályok alapján járok el. Ezt a szabályt hogyan kell érteni?

Kérdés: Az új szabályozásban azt olvasom, hogy ezen túl már a III. rész helyett a II. rész szerint is lebonyolíthatok eljárást. Ez azt jelenti, hogy a becsült értéket meg kell emelnem, vagy elég, ha erre hivatkozom az eljárást megindító felhívásban?

Kérdés: Önkormányzatunk egy hazai forrású támogatásból közbeszerzés-köteles építési tevékenységet szeretne megvalósítani. A beruházást az önkormányzat egy, egyéb témákban is érdekelt társulásával közösen szeretné megvalósítani, oly módon, hogy a megvalósításához szükséges, valamennyi közbeszerzési tevékenység végzésével (műszaki ellenőr, közbeszerző projektmenedzser) megbízná a társulást. Kérdésként vetődik fel, hogy az önkormányzat mint támogatott (kb. 90 százalék) és a társulás mint a beruházás megvalósításához kb. 10 százalékos mértékű támogatást nyújtó által megvalósuló beruházásban létrejövő konzorcium megbízhatja-e minden közbeszerzési tevékenységgel a társulást? Lehet-e alkalmazni a Kbt. 29. §-ában meghatározott közös eljárást? Milyen módon kell a megbízást dokumentálni, vagy ilyen esetben a törvényből adódik, hogy a megbízott szabályzata, közbeszerzési terve stb., valamint egyéb dokumentumai alapján és elvárásainak megfelelően jár el a megbízott, a társulás? Ilyen esetben az esetleges szabálytalansági eljárás, és az abból adódó felelősség és terhek egyértelműen a megbízottat terhelik, vagy egyetemleges a felelősség? Mit jelent a 29. § (4) bekezdésében meghatározott együttes felelősség? Ha a társulás végül nem ad a beruházáshoz támogatást (a beruházás a támogatásból megvalósítható), de az önkormányzat megbízza a fenti feladatokkal a társulást (közbeszerzés lebonyolítása), akkor a társulás ajánlatkérőnek minősül? Utóbb ebből származhat-e az önkormányzatnak kötelezettsége? Ez esetben a közbeszerzés és egyéb feladatok ellátása szolgáltatási tevékenységnek minősül?

Kérdés: A 2016. évi CLX. törvény (Mód1. tv.) 48. §-a rendelkezésének megfelelően az eljárásban a Kbt.-nek a Mód1. tv. által megállapított 62. § (1) bek. q) pontjának rendelkezését is alkalmazni kell azokban a közbeszerzési eljárásokban is, amelyek a Mód1. tv. hatálybalépésekor folyamatban vannak, de a Mód1. tv hatálybalépésének időpontjában az ajánlattételi határidő még nem járt le. A fentiekre tekintettel, a Mód1. tv. hatálybalépését követően a nemzeti eljárásrend szerint megindított közbeszerzési eljárásban a kötelező 62. § (1) bekezdés g)-k), m) kizáró okok mellett az ajánlattevőnek a Kbt. 62. § (1) bek. q) pontjára is be kell nyújtania a nyilatkozatát? Az ajánlatkérő a felhívásban jelezte a q) pont rendelkezésének alkalmazását is.

Kérdés: Több olyan hiánypótlást is kaptam, ahol az ajánlatkérők felsorolták vagy kérték, hogy én mint ajánlattevő soroljam fel a nemzeti kizáró okokat. Egyrészt érdekelne, hogy ezt be kell-e írnom az egységes európai dokumentumba, másrészt hogy melyek azok, amelyek nem fedik le teljesen az európai irányelv által meghatározott kizáró okokat? Megjegyzem, nem könnyű azonosítani, melyik a nemzeti és melyik a közösségi kizáró ok.