2149 talált cikk a felhívás kifejezésre

Kérdés: Az új Kbt. szerint mi az, ami nem hiánypótolható?

Kérdés: Az új Kbt. alapján indítandó közbeszerzésünket védett műhelyek számára kívánjuk fenntartani. Korábbi, hasonló eljárásaink során az eljárásban a régi Kbt. által hivatkozott "jogszabályban meghatározottak" szerint, azaz a 302/2006. kormányrendelet szerint folytattuk le, figyelembe véve a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatóját (KÉ. 2014. évi 109. szám) is. A védett műhely "státusz" igazolására a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal igazolását kértük a kormányrendelet 5. §-a (4) bekezdésének megfelelően. Kérdésünk, hogy véleményük szerint továbbra is alkalmazható-e a 302/2006. kormányrendelet annak ellenére, hogy a felhatalmazó rendelkezés – többszörösen – hatályon kívül került, és az új Kbt.-ben már hivatkozás sincs a "külön jogszabályra"? (Az új Kbt. csak a védett műhely fogalmát határozza meg, de az nem egyértelmű, hogy ajánlatkérő a védettműhely-minősítést az eljárás során miként ellenőrizhetné.)

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy az új Kbt. szabályai szerint nemzeti eljárásrendben, a gyakorlatban hogyan történhet a kizáró okok, valamint az alkalmassági követelmények ajánlatkérő általi előírása és az ajánlattevők általi igazolása az eljárás egyes szakaszaiban.

Kérdés: A központi közbeszerzésekkel kapcsolatos 320/2015. kormányrendelet szerint a nettó 8 millió forint alatti versenyújranyitással vagy írásbeli konzultációval megvalósuló beszerzések tekintetében fontos változás, hogy már előzetes engedélykérés nélkül is lefolytatható az eljárás, az érintett szervezet azonban negyedévente adatszolgáltatást köteles teljesíteni az ilyen típusú beszerzésekről. Ilyen esetben mit kell becsült érték alatt érteni? Az egész év során beszerzendő termékek nettó árát kell egybeszámítani, vagy csak az adott eljárásban (versenyújranyitás) beszerzendő áruk értékét? További kérdésem, hogy a versenyújranyitásoknál az új Kbt. szerint kell az eljárást lefolytatni, vagy a keretszerződésben meghatározottak szerint?

Kérdés: Az új, közbeszerzésekre vonatkozó szabályozással kapcsolatban a következő kérdésünk merült fel. A közbeszerzési törvényben a 62. § (1) bekezdés d) pontja kimondja: "Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették." A 321/2015. kormányrendelet III. fejezetében, a 8. § c) pontjában kimondja, hogy "... a Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében, ha a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy ha az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;" kell benyújtani. Már megjelent közbeszerzésben láttuk azt, hogy ezen kizáró ok – Kbt. 62. § (1) bekezdés d) pont – hiányát az egységes európai közbeszerzési dokumentumban a formanyomtatvány III. része "C" szakaszának vonatkozó pontjai kitöltésével kell igazolni. Azonban találkoztunk olyannal is, ahol kifejezetten kérik: "az ajánlatkérő által a Kbt. 69. § (4)–(8) bekezdése alapján a kizáró okokra és az alkalmassági követelményekre vonatkozó igazolások benyújtására felhívott gazdasági szereplőnek a 321/2015. kormányrendelet III. fejezetének megfelelően kell igazolnia, hogy nem tartozik az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá".

Kérdés: Megteheti-e az ajánlatkérő, hogy nemcsak a nyertest, hanem valamennyi ajánlattevőt egy­idejűleg felhívja a kizáró okok és az alkalmasság igazolására?

Kérdés: Lenyilatkozzuk a referenciát, de a partner azt nem adja ki, emiatt az ajánlattevő felhívására nem tudjuk azt csatolni. Ez hamis nyilatkozatnak minősül?

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalásukat. Az alkalmasság és a kizáró okok igazolása és vizsgálata az új Kbt. szabályai szerint két körben történik. Ez azt feltételezi, hogy a Kbt. 69. §-ának (4) bekezdése szerinti ellenőrzés megkezdése előtt az ajánlatkérő egy eljárásközi döntést hoz meg, melyben akár egy ajánlat érvénytelenségét is megállapíthatja. Ilyen esetben az eljárásközi döntésre is kell-e alkalmazni a Kbt. 79. §-ának (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget, vagy elengedő, ha ezekről a döntésekről az írásbeli összegezésben ad részletes információt az ajánlatkérő az ajánlattevők részére? Amennyiben ilyen esetben is alkalmazandó a hivatkozott bekezdésben rögzített tájékoztatási kötelezettség, úgy azt valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni, vagy elegendő csupán az érintett ajánlattevő részére, és a többi ajánlattevőt az összegezésben tájékoztatni a történtekről?

Kérdés: A felhívásban és a dokumentációban elő­írt – több nyilatkozati pontot tartalmazó – nyilatkozatot az ajánlattevő nem nyújtotta be az ajánlata részeként. Az ajánlatkérő a hiánypótlás során ezt a nyilatkozatot kérte pótolni, azonban a hiánypótlás részeként benyújtott nyilatkozat több – kitöltendő – pontját nem töltötte ki az ajánlattevő. Ha az ajánlatkérő újabb hiánypótlási felszólításában előírja, hogy az ajánlattevő a nyilatkozatot a hiányos pontok kitöltésével nyújtsa be, azzal az ajánlatkérő megszegi az ismételt hiánypótláskérést tiltó előírást? A kérdés szerinti eset a régi és az új Kbt. hiánypótlásra vonatkozó előírásai tekintetében azonos megítélés alá tartozik?

Kérdés: Jól értjük-e, hogy a Kbt. 113. §-a alapján az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy az összefoglaló tájékoztatásban megadott, érdeklődés jelzésére nyitva álló időtartam (minimum 5 munkanap) lezárulta után akár hónapokig (legfeljebb az összefoglaló tájékoztató megküldésétől számított 12 hónapig) "jegelje" az eljárást, illetve a rendelkezésére álló 12 hónapos időtartam alatt tetszőleges időpontban megindítsa azt? (Ebben az esetben elképzelhető ugyanis, hogy időközben már más gazdasági szereplő is érdeklődne az eljárás iránt, az érdeklődését azonban már nem tudja jelezni, így nem is tehet ajánlatot, illetve az ajánlatkérő mérlegelésén múlik, hogy küld-e neki is ajánlattételi felhívást.)