Eljárás kivételi körök átfedése esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § e) és w) pontjai szerinti kivételi körök vonatkozásában merült fel, hogy a kettő (humanitárius segítségnyújtás és ideiglenes védelemre jogosultak elhelyezésével kapcsolatos beszerzés) egybeeshet-e? Az ukrán menekültek vonatkozásában a segítségnyújtás megvalósulhat mindkét pont alapján? Amennyiben mindkét pont fennáll, úgy az építési beruházások vonatkozásában fennálló 300 millió forintos értékhatárt figyelembe kell venni, vagy alkalmazható az e) pont, ahol ilyen szűkítés nem szerepel?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a két kivétel átfedésben van egymással, így az alkalmazás során az ajánlatkérőnek kell választani a két pont között az alábbiak figyelembevételével.A Kbt. 111. § szerint a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő (...)–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Kizárás GVH-döntés alapján

Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. vonatkozó kizáró oka önmagában a GVH döntésére vonatkozik.A 62. § (1) bekezdés n) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Előminősített szervezet ajánlattevői státusza közszolgáltató előminősítési rendszerében

Kérdés: Egy előminősített szervezet egy közszolgáltató előminősítési rendszerében lehet-e kapacitásnyújtója egy másik, az előminősítésért induló cégnek?
Részlet a válaszából: […] Előminősítés esetében is csak egy státuszban lehet egy ajánlattevő, azaz nem jelentkezhet többféle szerepben, amennyiben ő maga előminősített gazdasági szereplő, aki/amely egy adott jogi formában jelentkezett. De az ajánlattétel során lehetőség van közös jelentkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

"Közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom értelmezése

Kérdés: A közbeszerzési tervben a "közbeszerzés tervezett mennyisége" fogalom mit takar? Úgy látom, hogy többen a közbeszerzés tárgyának mennyiségi adatait írják ide, vagy azt, hogy hány eljárásrészből áll az adott közbeszerzés. Úgy gondolom, hogy ha a jogszabályalkotó a közbeszerzés tárgyának mennyiségét szerette volna látni a tervben, akkor azt írta volna a 424/2017. kormányrendelet vonatkozó pontjába. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 7. § (5) bekezdésében az alábbiak szerint határozza meg a közbeszerzési terv minimális adattartalmát.Az ajánlatkérő a Kbt. 42. § (1) bekezdése szerinti közbeszerzési terv minimális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Összeférhetetlenség vizsgálata, dokumentálása önkormányzati beszerzésnél

Kérdés: Helyi önkormányzat nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást kíván indítani építési beruházás tárgyában. A döntéshozó szerv az önkormányzat képviselő-testülete. A képviselő-testület egyik tagja kisebbségi (28%-os) tulajdonrésszel rendelkezik egy kft.-ben. Kizárólag tulajdonos, vezető tisztséget, tényleges tevékenységet nem lát el a gazdasági társaságban. A kft. indulni kíván a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként. Fennáll-e a képviselő összeférhetetlensége, indulhat-e a kft. ajánlattevőként az eljárásban? Helyesen és szükségesen jár-e el az ajánlatkérő, amennyiben a közbeszerzési eljárás előkészítésétől kezdve nem vesz részt a testületnek a közbeszerzési eljárást érintő döntéseiben az érintett képviselő? Szükséges-e az ajánlatkérőnek a fennálló helyzetet vizsgálni, dokumentálni, az érintett képviselő részéről bármilyen nyilatkozatot bekérni?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek a Kbt. összeférhetetlenségi szabályával összhangban kell eljárnia, melyet köteles dokumentálni. Az összeférhetetlenségi szabály pártatlanságot és függetlenséget feltételez, amely egyben azt is jelenti, hogy az összeférhetetlen képviselő semmilyen módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Válasz megtagadása elkésett, kiegészítő tájékoztatásra irányuló kérelem esetén

Kérdés: Megtagadhatja-e az ajánlatkérő jogszerűen azon kérdések megválaszolását, amelyeket az ajánlattevő határidőn túl tett ugyan fel, de a megfelelő ajánlattételhez szükséges releváns információk megszerzésére vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján feltételezhető, hogy az ajánlattevők egyike kiegészítő tájékoztatást kért az ajánlatkérőtől, ezt azonban elkésetten tette. A kiegészítő tájékoztatás a hatályos közbeszerzési törvény 3. § 21. pontja szerint ún. közbeszerzési dokumentum, ami azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-a feljogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy alkalmassági követelményeket határozzon meg az ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre, műszaki és szakmai alkalmasságra, valamint, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Nevesített alvállalkozó megjelölése magánszemélyként EKR-ben

Kérdés: Nevesített alvállalkozót tilos megjelölni magánszemélyként az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően arra utal, hogy az EKR-ben – amennyiben alvállalkozót szeretne nevesíteni az ajánlattevő – alvállalkozó esetében nem lehet magánszemélyt megjelölni kapacitást biztosító szervezetként. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lehetne magánszemélyt megjelölni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Jogosultság tervek felhasználására

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen jogokat kell megszereznem a tervek felhasználásához? Milyen korlátai vannak?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet kitér arra, hogy korlátlan és kizárólagos jogot kell szereznie az ajánlatkérőnek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Létszámra vonatkozó alkalmassági minimumkövetelmény előírhatósága takarításszolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Intézménytakarítás tárgyában kiírt közbeszerzési eljárásban előírhat-e az ajánlatkérő olyan alkalmassági minimumkövetelményt, hogy az ajánlattevőnek a korábbi három év mindegyikében legalább 150 fő fizikai állománnyal kell rendelkeznie, vagyis hogy az ajánlattevőnél ennyi legyen az éves átlagos statisztikai állományi létszám?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása szempontjából elsődlegesen annak van jelentősége, hogy a megkövetelt létszám ténylegesen alátámasztja-e a szerződés teljesítésének jobb megvalósítását. A Kbt. 65. § (3) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérőnek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.
1
16
17
18
88