Találati lista:
541. cikk / 970 Több részre tett ajánlat módosítása
Kérdés: Ha az ajánlattevő több részre tett ajánlatot, nyilatkozhat-e úgy a későbbiekben, hogy mégsem szeretne egy részben indulni?
542. cikk / 970 Árverés indítása az EKR-ben
Kérdés: Az EKR-ben folytatunk le árverést. Mikor lehet elindítani? Amikor már megvizsgáltam az ajánlatokat műszakilag, vagy elegendő az árlejtést követően? Az ESPD-k rendben vannak. Milyen joggyakorlat alakult ki erre hazánkban?
543. cikk / 970 EEKD aláírása az EKR-ben
Kérdés: Az EEKD hat részre van bontva az EKR-ben, de az utolsó részt nem lehet aláírni, márpedig eddig mindig kérte az ajánlatkérő, és jogorvoslati határozatra is hivatkozott emlékeim szerint. Ezt hogyan lehet az EKR-ben megoldani?
544. cikk / 970 Gazdasági szereplők nyilvántartása az EKR-ben
Kérdés: Jól látom, hogy az EKR-ben nincs külön nyilvántartás azokról a gazdasági szereplőkről, akik potenciálisan ajánlatot tehetnek? E hiányra tekintettel hogyan juthatok a szükséges információhoz egy nemzeti rezsimes eljárásnál, ahol fel kell kérnem ajánlattételre 3-5 gazdasági szereplőt?
545. cikk / 970 Alapértelmezett beállítás kezelése az EKR-ben
Kérdés: Az EKR-ben az ajánlattétel összeállítása szakaszban a gazdasági szereplők rögzítése során az általam képviselt céget "Közös ajánlattevők (részvételre jelentkezők) képviseletében eljáró szervezet"-ként állítja be alapértelmezettként. A fenti beállításon nem tudok változtatni, dacára annak, hogy önálló ajánlattevőként kívánok ajánlatot adni, nem más szervezetekkel közösen. Jelenthet-e ez bármilyen problémát az ajánlattétel során, vagy ez a beállítás így van rendszerszerűen beállítva, és nem kell tudomást venni róla?
546. cikk / 970 EEKD kitöltésével kapcsolatos információk az eljárási dokumentumokban
Kérdés: Jelenleg is probléma az ajánlattevők oldalán az EEKD kitöltése. Milyen mélységű magyarázatot kell hozzáfűzni a dokumentumhoz, elegendő a bizottság saját bevezetője, ami végül is magyarázatnak tekinthető?
547. cikk / 970 Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában
Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
548. cikk / 970 Üzleti titok védelme az EKR-ben
Kérdés: Az elektronikus kormányrendelet szerint a bontás időpontjában az ajánlattevők számára hozzáférhetővé válnak az adatok. Egyúttal azt is írja, hogy az üzleti titokra vonatkozóan biztosít helyet az EKR. Hogyan lehetünk abban biztosak, hogy ehhez nem fér hozzá más ajánlattevő (gazdasági szereplő)?
549. cikk / 970 Üzleti titok a felolvasólapon
Kérdés: A felolvasólap tartalmaz olyan információt, mely üzleti titok tárgyát képezi. Hogyan lehet ezt az EKR-ben kezelni, figyelemmel arra, hogy ebből generál a rendszer bontási jegyzőkönyvet?
550. cikk / 970 Eljárási információk nyilvánossága
Kérdés: Hogyan lehetséges az, hogy az ajánlatkérő egyes esetekben nyilvánossá teszi az eljárással kapcsolatos információkat, más esetben pedig nem? (Ha például a 115. § szerinti az eljárás, akkor utóbbi esetben nem is jutok hozzá az információhoz.) Felkérhetjük-e az ajánlatkérőt arra, hogy tegye közzé a 115. § szerinti eljárás dokumentumait, hogy legalább lehetőségünk legyen tájékoztatni az érintett ajánlattevőt a szándékunkról, ha indulni szeretnénk?
