Alvállalkozói kifizetésekkel kapcsolatos szerződésmódosítási kötelezettség

Kérdés: Az új alvállalkozói kifizetésre vonatkozó változást kötelező alkalmazni, tehát gyakorlatilag minden szerződést módosítanunk kell?
Részlet a válaszából: […] ...2017. január 1-jén hatályba lépő szabályok értelmében valóban nem áll fenn a közvetlen alvállalkozói kifizetés szabálya.Az új, 135. § (3) bekezdése hatálybalépésére vonatkozó szabály az alábbiak szerint szól:Építési beruházások esetén a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Rezsimváltást eredményező szerződésmódosítás lehetősége

Kérdés: Módosítható-e a szerződés, ha a módosítás eredményeként elért szerződéses érték már eléri a közösségi értékhatárt? Tehát ha összeadom az eredeti becsült értékkel, akkor már eléri a közösségi rezsimet. Ebben az esetben lehet módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...2017. január 1-jén hatályba lépett törvénymódosítás részben rendezte ezt a kérdést.A törvény 141. §-ának (2) bekezdésében a kis értékű, ún. de minimis változás esetében egyértelművé teszi a kérdést az új szabály, mely szerint nem lehet értékhatárt lépni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Két, eltérő kivételi kör alkalmazása

Kérdés: Ha kutatás-fejlesztés céljából szeretnénk szolgáltatást és árut is venni, alkalmazhatunk-e külön-külön két különböző kivételt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés vélhetően a 2017. január 1-jén hatályba lépett, nemzeti rezsimre vonatkozó új kivételi körre utal, mely eltérően az uniós rezsim K+F kivételi körétől, árura is kiterjeszti a kivételi kört.A Kbt 111. §-ának v) pontja értelmében a törvényt nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Klasszikus ajánlatkérő háromajánlatos eljárása központosított közbeszerzésben

Kérdés: Klasszikus ajánlatkérőként kell-e alkalmaznom a háromajánlatos eljárást központosított közbeszerzésben, ha saját hatáskörben szerzek be, mert a keretmegállapodást nem tudom használni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés keretein belül alkalmazza annak szabályait.A kormányrendelet 1. §-ának (2) bekezdése – mely az alanyi és tárgyi hatályról szól – a következő rendelkezést tartalmazza: a rendelet nem alkalmazandó, ha az (1) bekezdés szerinti szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Szerződéskötés bírósági kötelezés alapján

Kérdés: Ha az ajánlatkérőnek fennáll a szerződéskötési kötelezettsége, de valamilyen okból mégsem kíván szerződni, az új módosítás szerint a bíróság előírhatja, hogy szerződjön?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a 2017. január 1-jén hatályba lépett Kbt.-módosítás azon új szabályára vonatkozik, mely a szerződés érvénytelenségéről szóló perben korlátozza a bíróság jogait. A Kbt.-módosítás indokolása külön kitér a módosítás okára. Eszerint "a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 15.

Kapacitást nyújtó szervezet igénybevételének aránya

Kérdés: Előírhatom-e az 50 százalékos szabály alkalmazása mellett, hogy azokra az ajánlattevő nem vehet igénybe kapacitást nyújtó szervezetet?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés a 2017. január 1. napjáig hatályban lévő, Kbt. 138. §-ának (1) bekezdésére utal, mely ugyan nem volt egyértelmű, hiszen nem feltétlenül jelentette a teljesítés 50 százaléka kiszervezésének maximumát, de a köztudatba 50 százalékos szabályként vonult be,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Beszerzés tárgyának szűkítése szerződésmódosítással

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam egy jogesetet, amiben az ajánlatkérő szerződésmódosítás keretében szűkítette a beszerzés tárgyát. Miért ne lehetne ezt megtenni? Hiszen ez nem sérti az esélyegyenlőséget, viszont teljesíthetővé teszi a szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...felmerült problémák miatt lefolytatott tárgyalásokat követően a felek vitarendezési megállapodást kötöttek, még az előző irányelvek hatálya alatt. Az alábbiakban a döntés rövid összefoglalóját közöljük, mely egyben egyértelmű választ is ad a feltett kérdésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus úton történő kapcsolattartás módjának értelmezése

Kérdés: Jól gondolom-e, hogy csak a kötelezettségvállalásra alkalmas ajánlattevői nyilatkozatok, igazolások megküldésére vonatkozik a Kbt. 41. §-ának (4) bekezdése, miszerint a nyilatkozatok, igazolások kizárólag fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott formában továbbíthatók elektronikusan? [257/2007. kormányrendelet 6. §; 13/2005. IHM rend. 2. §-ának e) pontja, 4. §-ának (2) és (4) bekezdése.] Az egyszerű másolati példányban is elfogadható dokumentumokra ez nem vonatkozik. Értelmezésem szerint az ajánlatkérő által kiküldött dokumentumokra szintén nem vonatkozhat, hiszen azok nem minősülnek nyilatkozatnak. Megfelelő ez az értelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény kifejezetten nem kíván meg – teljesíthetőek elektronikus úton is – c) pont.A (4) bekezdés – 2017. január 1. napjától hatályos szövege – alapján a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat benyújtható – ahol a közbeszerzési törvény, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Elektronikus út kötelezővé tétele valamennyi közbeszerzési eljárásban

Kérdés: 2016. november 1-jén a Kbt. 196. §-ának (2) bekezdése alapján hatályba lépett a Kbt. 31. §-ának (5) és 32. §-ának (3) bekezdése, amelyek a központosított közbeszerzések elektronikus úton történő megvalósítását írják elő. Várható-e a központosított közbeszerzéseken kívül minden közbeszerzési eljárás elektronikus úton történő lebonyolításának kötelezővé tétele?
Részlet a válaszából: […] ...az egységes elektronikus közbeszerzési rendszer fenntartásával és működtetésével kapcsolatos feladatokat, 2017. december 31-én lép hatályba. Fentiek alapján tehát egyelőre nem egyértelmű, hogy mikortól valósul meg a nem csak a központi beszerző szervezetek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.

Közbeszerzési kötelezettség önkormányzat tulajdonában álló telek ellenértékének nem pénzben történő megfizetése esetén

Kérdés: Helyi önkormányzat több építési telket magában foglaló területtel rendelkezik. Egy beruházó cég megkereste az önkormányzatot azzal a szándékkal, hogy a telkeket megvásárolná, és azokra lakóingatlanokat építene. A telkek ellenértékét azonban nem pénzben fizetné meg, hanem az önkormányzat tulajdonában maradó telekre az önkormányzat részére építene egy ingatlant, mely az önkormányzat tulajdonába kerülne, és azt szabadon használhatná. Ez a konstrukció a Kbt. hatálya alá tartozik-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az ingatlanhoz jutás folyamata nem következhetne be anélkül, hogy az önkormányzat a jogairól lemondana annak érdekében, hogy az építési beruházást a beruházó megvalósíthassa. Ennek következtében tehát meg kell vizsgálni, hogy a konstrukció nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 11.
1
45
46
47
151