Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmasság igazolása alvállalkozóval

Kérdés: Igaz-e az, hogy az alkalmassági feltételeket ajánlattevő a 10 százalék alatti alvállalkozójával is igazolhatja, mert ezt a Kbt. nem tiltja? Miből, milyen jogszabályi összefüggések alapján állapítható ez meg? A KDB gyakorlata során osztja ezt a véleményt?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítéséhez nem vehet igénybeolyan alvállalkozót, aki, illetőleg amely a 60. §, illetőleg a 61. § szerint akizáró okok hatálya alá esik. A közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladómértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezetkezelő bevonásának szükségessége

Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 191/2009.kormányrendelet Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát azépíttetőnek legkésőbb az építési szerződés hatályának beálltáig meg kellnyitnia, és köteles gondoskodni arról, hogy az építési tevékenység szerződésszerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címke:

Uniós előírás bekérendő ajánlatok száma vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. Negyedik részének 2009. április 1-jével történt hatályon kívül helyezésével az értékhatár alatti beszerzésekre előírja-e bármilyen (akár közvetlenül nem hatályosuló uniós) norma a három ajánlat kötelező bekérését?
Részlet a válaszából: […]

Nem, nem írja elő a Kbt. a kérdésben említett kötelezettséget. Azonban amennyiben az ajánlatkérő saját közbeszerzési szabályzata így rendelkezik, az az irányadó.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Munkagép rendelkezésre állásának igazolása

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?
Részlet a válaszából: […] A "rendelkezésre állás" elsősorban azzal igazolható, hogy azadott beruházás megvalósításához, a szerződés teljesítéséhez szükségesmunkagépek az ajánlattevő tulajdonában vannak. Amennyiben az ajánlattevő nemrendelkezik a szükséges munkagépekkel, akkor bevonhat olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:      

"Támogatásmentes" önkormányzati tulajdonú cég közbeszerzés- kötelezettsége

Kérdés: Egy adott cég 100 százalékban önkormányzati tulajdonú, és természetesen közbeszerzésre kötelezett. A cég tevékenysége során nem vesz igénybe és nem is kap sem állami, sem önkormányzati támogatást, az eredményeit a saját gazdálkodásából hozza létre már évek óta. Mivel semmilyen támogatásban nem részesül – mint már említettem, sem állami, sem önkormányzati támogatásban –, a cég a különböző beszerzéseknél – árubeszerzés, szolgáltatás –, ha elérik vagy meghaladják a közbeszerzési értékhatárt, köteles-e közbeszerzési eljárást lefolytatni minden esetben?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatálya alá tartozást vegyesen határozza meg aközbeszerzési törvény. A 22. § (1) bekezdés vegyesen érint meg tulajdoni éstevékenységi alapon alanyi hatálya alá tartozó szervezeteket, így a rendelkezésértelmében ajánlatkérők – az adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:    

Jogszabályok alkalmazhatatlansága

Kérdés: Hogyan lehetséges, hogy egyébként jó szándékú jogalkotók ennyire következetlen, alkalmazhatatlan, egyéb jogszabályokba ütköző törvényt alkothattak következmények nélkül? A következményeket majd viselik a jogot alkalmazni próbáló közbeszerzési ügyintézők vagy tanácsadók (bírság, fegyelmi, elbocsátás stb.)? Meddig lehet ezt fokozni, nem kéne egyszer megállni és átgondolni, nem csak előremenekülni állandóan?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény több mint húsz alkalommal módosult hatálybalépéseóta. Ez rendkívül jogbizonytalan helyzetet eredményez, tovább az egyesmódosítások gyakran eredményezik – és eredményezték korábban is – egymással nemösszhangban lévő szabályok megalkotását....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:

Fedezetkezelői számla "feltöltése"

Kérdés: Ha kizárólag saját pénzeszközből gazdálkodó költségvetési szerv az intézmény, a megnyitásra kerülő fedezetkezelői számlára át kell utalnom a szerződés szerinti összeget, vagy elég, ha a szerződés üteme (részszámlák) alapján bocsátom rendelkezésre azt? Ez a több hónapos vagy éves építési beruházásoknál "izgalmas", pláne, ha lekötés alatt van a pénzem.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:  

Folyamatos törvénymódosítás indoka

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
Részlet a válaszából: […] ...legalább a beszerzésértékének 50 százalékát saját magának kell teljesítenie, mely szabályok 2009.október 1-jén kikerültek a törvény hatálya alól. Az új építési beruházásokravonatkozó szabályok azonban a fedezetkezelői rendszer beépítésévelújraértelmezték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címke:

Alkalmassági feltételek közötti különbségtétel indoka

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?
Részlet a válaszából: […] ...követelmények meghatározásakor a 8/A. §-ban a jogalkotó hibásanhatározta meg a műszaki, szakmai alkalmassági feltételek hatályát. Azalábbiakban olvasható, hogy az első bekezdés csak a közösségi értékhatár felételérő vagy azt meghaladó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
97
98
99
…
151