Találati lista:
431. cikk / 453 Döntőbizottság eljárásának szabályozása
Kérdés: A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárására milyen szabályok vonatkoznak?
432. cikk / 453 Becsült érték meghatározása határozott idejű, árubeszerzésre irányuló szerződés esetén
Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?
433. cikk / 453 Közzététel, alkalmasság, kizáró okok egyszerű eljárásban
Kérdés: Hogyan szabályozza a Kbt. az egyszerű eljárásban a közzététel, az alkalmasság kérdését, és a kizáró okokkal kapcsolatos kérdéseket?
434. cikk / 453 Szerződéskötés, jogorvoslat egyszerű eljárásban
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásnál a törvény nem írja elő eredményhirdetés tartását, csak összegzés megküldését. Ebben az esetben mikor köthető meg legkorábban a szerződés? Mikortól számítódik a 8 napos jogorvoslati eljárás indításának lehetősége?
435. cikk / 453 Becsült érték meghatározása határozatlan időre kötött árubeszerzési szerződés esetén
Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).
436. cikk / 453 Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén
Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
437. cikk / 453 Kizárólagos jog értelmezése
Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
438. cikk / 453 Törlés a békéltetői névjegyzékből
Kérdés: Milyen módon és milyen eljárással törölhető a névjegyzékből a békéltető? Van-e jogorvoslati lehetőség a törlésről hozott határozat ellen?
439. cikk / 453 Alkalmasság meghatározása kizárólagos jog esetén
Kérdés: Mit értünk alkalmasságon az ún. kizárólagos jog tekintetében?
440. cikk / 453 Jogorvoslat előminősítési ügyekben
Kérdés: Az előminősítési ügyekben a Kbt. jogorvoslatokkal kapcsolatos általános előírásokat, avagy egyéb rendelkezéseket kell-e alkalmazni?
