Értékhatár túllépése kiegészítő beruházással

Kérdés: Kiegészítő építési beruházás esetén mi a teendő, ha a kiegészítő építési beruházás összegével elérjük, illetve meghaladjuk a közösségi értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében azajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat építésiberuházás vagy szolgáltatás megrendelése esetében akkor, ha a korábbanmegkötött szerződésben nem szereplő, de előre nem látható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaerő-piaci szolgáltatások beszerzése

Kérdés: Munkaerő-piaci szolgáltatások beszerzéséről van-e konkrét állásfoglalás? Milyen eljárás keretében célszerű e szolgáltatások beszerzése?
Részlet a válaszából: […] A témával kapcsolatos konkrét állásfoglalásról nincstudomásunk. Ugyanakkor az ilyen típusú szolgáltatásoknál minden továbbijogszabályi előfeltétel nélkül választható a nyílt vagy a meghívásosközbeszerzési eljárás. Ezen túlmenően a Kbt. 125. § (2) bekezdésének d)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítás gyakorlati kérdései

Kérdés: A szerződésmódosítás hogyan történik a gyakorlatban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 303. §-a szerint a már megkötött szerződésekmódosításának szigorú feltételei vannak, amelynek értelmében a felek csak akkormódosíthatják a szerződésnek a felhívás, a dokumentáció feltételei, illetőlegaz ajánlat tartalma alapján meghatározott részét, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslati lehetőség a kivitelezett műszaki tartalom jelentős eltérése esetén

Kérdés: Építési beruházás esetén a kivitelezett műszaki tartalom a dokumentációtól, illetőleg a nyertes ajánlattevő ajánlatától – jól látható módon – jelentős mértékben eltért. 1. Egyéb érdekeltként jogorvoslati kérelmet csak a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetmény közzétételét követően (30 napon belül) lehet benyújtani, vagy már az építési beruházás megvalósulása során is? 2. Mi a jogsértés jogvesztő határideje: – az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti (a pályáztatás tartalmától eltérő) vállalkozási szerződés megkötésének ideje, vagy – a teljesítésről szóló hirdetmény megjelenésének időpontja, vagy – egyéb – közbenső – határidő? 3. A KDB vagy a bíróság hatáskörébe tartozik-e az elbírálás?
Részlet a válaszából: […] Érdekes a kérdés, ugyanis a szerződésekkel kapcsolatosjogvita tekintetében a Kbt. úgy rendelkezik, hogy a megkötött szerződésselkapcsolatos perek, valamint a polgári jogi igény elbírálása bíróság, míg aszerződésnek a Kbt. 303. §-ába ütköző módosítása, vagy a 304....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 16.
Kapcsolódó címkék:    

Eljárás "személyre szabott" kiírás esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha az ajánlatkérő olyan kizárási okot fogalmaz meg a kiírásban, amelyből egyértelműen látható, hogy az adott közbeszerzési eljárás konkrét, előre meghatározott ajánlattevőre lett kiírva?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapelveket tartalmazó 1. §-ának (1) bekezdéseértelmében a közbeszerzési eljárásban – ideértve a szerződés megkötését is – azajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani averseny tisztaságát és nyilvánosságát. A (2) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:    

Keretmegállapodásos eljárás alkalmazhatósága

Kérdés: Melyek azok az esetek, amikor keretmegállapodásos eljárást folytathatunk le? Hogyan szabályozza a Kbt. a keretmegállapodásos eljárásokat? Van-e ezekkel az eljárásokkal kapcsolatban elfogadott gyakorlat, esetleg döntőbizottsági ajánlás, állásfoglalás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény értelmező rendelkezéseiben (4. § 12.pontja) meghatározza – egyebek mellett – a keretmegállapodás fogalmát is.Eszerint keretmegállapodásnak minősül a meghatározott egy vagy több ajánlatkérőés egy vagy több ajánlattevő között létrejött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Tervezési feladatok összeszámítása

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a beruházás egy projektnek minősül,nem tekinthetjük a 2006-ra történő "átcsúszást" a becsült érték lenullázásának.Ahhoz, hogy a tervpályázati eljárás kiírható legyen, szükséges az, hogy egyelőkészítő, megvalósíthatósági tanulmány szülessen,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Iratmegőrzés időtartama közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A Kbt. 7. §-ának (2) bekezdése szerint a közbeszerzés előkészítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot 5 évig meg kell őrizni. Ha a pályázatot 1 eredeti és 3 másolati példányban kellett beadni, akkor a másolatokat is meg kell 5 évig őrizni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. kérdésben hivatkozott rendelkezése szerint aközbeszerzési eljárás – előkészítésével, – lefolytatásával és – a szerződés teljesítésével kapcsolatban keletkezett összes iratot a közbeszerzésieljárás lezárulásától (ez az időpont az eredményről vagy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Összességében legelőnyösebb ajánlat tervpályázati eljárásban

Kérdés: Az ajánlati ár megbontásának magyarázata nálunk: egy tervpályázati eljárás lebonyolítása után kötelező a nyertes pályázóval szerződést kötni, ugyanakkor vele hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni, és az összességében legelőnyösebb ajánlatot kell értékelni. Ebben az esetben mi lehetne az összességében legelőnyösebb ajánlat, ha csak egy ajánlattevő lehet?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárás lefolytatását szerződéskötés zárja,ennek keretében nem lehet áttérni más eljárásra – a Kbt. 41. §-ának (3)bekezdése értelmében –, amely esetünkben – amennyiben jól értjük a kérdést -hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás lenne. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.

Pótmunka elszámolásának lehetősége hiányos tervdokumentáció esetén

Kérdés: Ha az ajánlatadás időszakában nem áll rendelkezésre megfelelő szintű tervdokumentáció, de az ajánlatkérő ragaszkodik a komplett teljes ár megadásához, teljességi nyilatkozat aláírásához, jogában áll-e az ajánlatkérőnek benyújtani igényét pótmunka-elszámolásra, ha csak később, a kivitelezés idején bocsát az ajánlatkérő rendelkezésre megfelelő szintű kiviteli tervdokumentációt, és abban olyan munkák is szerepelnek, amelyek az ajánlati tervben nem voltak megállapíthatóak?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy ebben az esetben ennek – azaz azajánlati tervben nem szereplő munkáknak – nem volt tudatában az ajánlattevő,benyújthatja igényét a pótmunka elszámolására, amennyiben bizonyítani tudjaannak létjogosultságát. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 5.
Kapcsolódó címke:
1
26
27
28
37