Rákérdezés irreálisan alacsony árra műszaki tartalom pontosítására irányuló tárgyalási folyamatban

Kérdés: Ha a tárgyalás témája a műszaki tartalom pontosítása, szükséges-e adott esetben az irreálisan alacsony árra rákérdezni ajánlattétel után a tárgyalás megkezdése előtt? Jól gondolom-e, hogy mivel itt a nem teljesen tisztázott műszaki tartalom miatt az ajánlati árak nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkoznak, ezért nem összehasonlíthatók, és így nincs értelme magyarázatot kérni?
Részlet az állásfoglalásából: […]  A kérdés nagyon életszerű, és olyan problémát fogalmaz meg,melynek megválaszolásához fel kell tárnunk a Kbt. olyan összefüggéseit, melyekelvezetnek minket a megoldáshoz. Explicit módon ugyanis a válasz az lenne, hogyminden esetben a bontást követően látható az irreális...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet az állásfoglalásából: […] 2009. április 1-jétől az ajánlatkérő nem kérheti acégkivonatot, tekintettel arra, hogy tartalma nyilvános, elektronikus, ingyenesadatbázisban elérhető. Amennyiben ennek ellenére be kívánja nyújtani azajánlattevő, elegendő mindezt a részvételi szakaszban megtennie. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2009. december 21.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattételi határidő lejárta után érkezett ajánlat elbírálhatósága

Kérdés: A Kbt. egyértelműen kizárja-e, hogy az ajánlattételi határidő letelte után beérkezett ajánlatokat az ajánlatkérő elbírálhassa? A gyakorlatban volt-e példa ilyen elbírálásra? Lehetséges-e, és ha igen, milyen indokkal az ajánlattételi határidő elmulasztásának igazolása?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatok benyújtása, felbontása és elbírálása a Kbt.79-81. §-ai értelmében az alábbiak szerint kell, hogy történjen.Az ajánlatot írásban és zártan, az ajánlati felhívásbanmegadott címre közvetlenül vagy postai úton kell benyújtani az ajánlattételihatáridő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. augusztus 11.
Kapcsolódó címke:

Közzétételi kötelezettség alvállalkozó igénybevételénél

Kérdés: Az ajánlatkérő honlapján köteles közzétenni többek között az alvállalkozókat. Mi a megoldás a 10 százalék alatti alvállalkozók esetében, kötelező-e itt is a közzététel?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés valószínűleg a Kbt. 99. §-ának (4) bekezdéseszerinti rendelkezéssel függ össze. A rendelkezés szerint a közbeszerzésiszerződést – annak nyilvánosnak minősülő részét – az ajánlatkérőnek, amennyibenrendelkezik honlappal, a szerződés megkötését követően...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2008. március 31.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlat megváltoztathatósága hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás esetén amennyiben az "eredeti" ajánlatban X. Y.-t mint szakembert jelölöm meg, azonban ő például nem szerepel a nyilvántartásban, vagy a nyelvismerete hiányzik, és hiánypótlást követően Z.-t nevezem meg, aki a felhívásban előírt követelménynek megfelel, köteles-e elfogadni az ajánlatkérő a "megjelölt szakembert", vagy a hiánypótlást az ajánlat megváltoztatásának tekintheti, és – esetleg – az ajánlatot érvénytelenné nyilváníthatja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, a meglátás helyes, valóban nincs lehetőség azeredetileg megnevezett ajánlattevő cseréjére. Az ajánlattevőre vonatkozóan azajánlatkérő nem kérhet egyebet, mint hiánypótlást. Ez azonban nemeredményezheti az ajánlat módosítását, ahogyan azt a közbeszerzési törvény 83...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2006. november 6.
Kapcsolódó címkék:    

Szubjektív bírálat, szakértők a bírálati eljárásban

Kérdés: A hatályos szabályozás szerint van-e lehetőség ún. szubjektív bírálatra? Igénybe vehetők-e a bírálat során független szakértők?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésre a válasz – véleményünk szerint – a Kbt. következőelőírásainak összevetésével adható meg.A Kbt. 8. §-ának (1)–(3) bekezdései a következők szerintrendelkeznek: a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése, az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. december 27.
Kapcsolódó címkék:    

Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a kizáró...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Bizonyítvány csatolásának módja

Kérdés: A bizonyítvány (iskolai bizonyítvány) fénymásolatban vagy csak közjegyzői hitelesítéssel ellátott másolatban csatolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Közbeszerzési Levelekben – így jelen számunkban is -többször idézett, a közbeszerzési törvény 20. §-ának (3) bekezdése értelmében,ahol a törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás hiteles másolatban is benyújtható.A Kbt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2005. november 14.
Kapcsolódó címkék:  

Éves beszámoló alakisága közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: A számviteli jogszabályban meghatározott éves beszámoló, amennyiben az ajánlatkérő nem írja elő, hogy azt eredetiben kell az ajánlat mellékleteként csatolni, akkor fénymásolatban benyújtható-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése alapján valamennyi igazolás kizárólag eredetiben, vagy hiteles másolatban nyújtható be a közbeszerzési eljárás során. Így nincs jelentősége annak, hogy az ajánlatkérő előírta-e, hogy milyen formában nyújtható be a számviteli jogszabály...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. december 13.
Kapcsolódó címke:

Igazolások hitelessége az új Kbt.-ben

Kérdés: A korábbi (régi) Kbt. 46. §-ának (5) bekezdése tartalmazta azt, hogy eredetben vagy másolatban is benyújthatók bizonyos hatósági igazolások, így például a köztartozásokkal kapcsolatos igazolások. Erre vonatkozóan az új közbeszerzési jogszabály 20. §-a csak hiteles másolat csatolását engedi meg. Jól értem-e, hogy a szimpla másolat a jövőben nem fogadható el?
Részlet az állásfoglalásából: […] Tekintettel a Kbt. 63. §-ának (2) bekezdésére, amely szerint, ahol a jogszabály igazolás benyújtását írja elő, úgy az hiteles másolatban is benyújtható, az ún. szimpla másolat nem fogadható el. Az igazolások eredetiségének témakörével a Közbeszerzési Levelek 1....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. november 29.
Kapcsolódó címke:
1
2