Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] ...meghatározta a kontaktszeméllyé nyilvánítás feltételeit, melyek közül az egyik az, hogy kizárólag a járványügyi hatóság rendelkezik jogkörrel arra, hogy olyan személyt, aki Covid-19-betegségben szenvedő személlyel érintkezett, de nem mutatja a Covid-19-betegség tüneteit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] ...joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelő szervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Az ajánlatkérő mérlegelési lehetősége kizáró okok esetében

Kérdés: Eldöntheti-e az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pontja ellenére az érvényességet, vagy jogorvoslat keretében kezdeményeznie kell, hogy ezt megállapíthassa?
Részlet a válaszából: […] ...is. Eredetileg egy kötelező kizáró okot szabályoz a Kbt., melynek vonatkozásában a 62. § (1a) bekezdése az ajánlatkérő mérlegelési jogkörét szélesítve egyértelművé teszi, hogy az üzletmenet-folytonosság biztosításával kapcsolatos jogszabályokat és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Az ajánlatkérő elállása a szerződéstől

Kérdés: Milyen indokkal állhat el az ajánlatkérő a szerződéstől, ha azt megkötöttük, és a jogorvoslati fórum azt nem semmisítette meg?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő feltehetően a Kbt. 165. § (13) bekezdése alapján hozta meg a döntését, mert úgy véli, hogy a jogorvoslati eljárásban a nyertes ajánlattevő által elkövetett jogsértés befolyásolja a közbeszerzési eljárásban hozott döntését. Mivel nem derül ki több a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Az ajánlatkérő eljárása hatósági visszajelzés hiánya esetén

Kérdés: Mit tehetek, ha nem reagál a megkeresett állami hatóság, amikor egy ajánlattevőről információt kérek? Adhatok magamnak halasztást mint ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 69. §-ának (13) bekezdése alkalmazására utal, amely szerint az ajánlatkérő jogosult az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtott igazolás, nyilatkozat tartalmának ellenőrzése érdekében más állami vagy önkormányzati szervtől, hatóságtól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

A Közbeszerzési Hatóság kapacitást biztosítóval kapcsolatos ellenőrzési jogköre

Kérdés: A kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóság vizsgálja, hogy a kapacitást biztosító valóban rendelkezik-e azzal a tudással, ami miatt bevonjuk referencia igazolására. Van-e erre joga a kapacitás ellenőrzése során az ellenőrző hatóságnak?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 187. §-ának (2) bekezdése értelmében a Hatóság (...) figyelemmel kíséri a közbeszerzési eljárás, valamint a koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződések módosításáról szóló hirdetményeket, ennek során az Ákr. alapján hatósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 13.

Szakmagyakorlási feltételek teljesülésének ellenőrzése

Kérdés: Meglepő döntés jelent meg a D. 216/2020. számú határozatban. A döntés tartalmát hogyan kell érteni abban az esetben, ha például külföldi kamara tagja az érintett szakember?
Részlet a válaszából: […] ...Az ügy legérdekesebb része a 27. pont, ahol a jogorvoslati fórum kifejti álláspontját arról, hogy csak a kizárólagos engedélyezési jogkörrel rendelkező hatóság köteles a feltételek meglétét ellenőrizni. Esetünkben úgy véli, hogy a szakmagyakorlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Felmentés közbeszerzési kötelezettség alól a veszélyhelyzet miatt

Kérdés: Van-e egy közbeszerzés-köteles alapítványnak joga arra, hogy felmentést kérjen a vészhelyzet miatt a közbeszerzés hatálya alól?
Részlet a válaszából: […] ...2. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a kormány veszélyhelyzet elhárításáért felelős tagja a miniszterelnök, aki ezt a jogkörét a kormány más tagjára is delegálhatja.A 48/2020. kormányrendelettel összefüggő eljárásrend, ahol részletesen tájékozódhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 13.

Közbeszerzési Döntőbizottság jogköre jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő uniós, nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le árubeszerzésre, melyben nyertes ajánlattevőként kerültünk megnevezésre. A szerződést az írásbeli összegezés megküldését követő 10. napon kötöttük meg, és a teljesítést is megkezdtük. Az eljárásban három ajánlattevő nyújtott be ajánlatot rajtunk kívül. A nem nyertes ajánlattevők egyike, szintén a 10. napon, megtámadta az eljárást lezáró döntést, és emiatt jogorvoslati eljárás indult a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt. A jogorvoslati kérelemben a kérelmező kérte az eljárást lezáró döntés és a szerződés megsemmisítését, arra hivatkozással, hogy a moratóriumi idő alatt kötöttünk szerződést. A Közbeszerzési Döntőbizottság megsemmisítheti emiatt a döntést és a szerződést? Megbírságolhat-e nyertes ajánlattevőként bennünket?
Részlet a válaszából: […] A moratóriumi időről a Kbt. 131. §-ának (6)−(7) bekezdései rendelkeznek az alábbiak szerint:− az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha a törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 7.

Kbt. 62. § (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. 62. §-ának (2) bekezdése szerinti kizáró okok igazolása kapcsán kérjük véleményüket. A 62. § (2) bekezdés a) pontja szerinti személyek – Magyarországon letelepedett ajánlattevő esetén – megismerhetők a cégkivonatból, így tudjuk, hogy a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat mely személyektől kell beszereznie és benyújtania. Ugyanez a hivatkozott bekezdés b) pontja esetében meglátásunk szerint nem egyértelmű, hiszen nincsen olyan nyilvántartás, amely ezen adatokat tartalmazza. Helyesen járunk-e el, ha azt kérjük az ajánlattevőtől, hogy "kimutatás" formájában nevezze meg ezeket a személyeket? Erre azért lenne szükség, hogy tudjuk, mely személyek vonatkozásában kell egyáltalán megkövetelnünk a 321/2015. kormányrendelet 8. § a) pontja szerinti nyilatkozatokat. Az sem egyértelmű, hogy a "kimutatást" milyen időszakra kérjük, hiszen az elmúlt öt évre tekintettel nem elegendő, ha ez rövidebb, mint az adott bűncselekmény kapcsán az elítélt büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülési idő? Másrészről, mit tehetünk, ha az ajánlattevő igyekezete ellenére nem tudja benyújtani az adott személyek nyilatkozatát, mert adott esetben egy korábbi cégvezető vagy felügyelőbizottsági tag nem hajlandó vele együttműködni, esetleg nincs is tudomása az igazolandó körülményről (kizáró okról)?
Részlet a válaszából: […] ...joga szerinti hasonló ügyvezető vagy felügyelőszervének tagja, illetve személyes joga szerint az előbbieknek megfelelő döntéshozatali jogkörrel rendelkező személy olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény miatt az elmúlt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.
1
2
3
5