Ajánlati kötöttség beállta az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: Az építési beruházás tárgyú eljárásban, a műszaki leírásban meghatározott gyártmányú, illetve típusú termékekkel egyenértékűeket is köteles elfogadni az ajánlatkérő. Ezzel kapcsolatban olvastam egy közbeszerzéssel foglalkozó írásban az alábbi lehetőséget: "... az alkalmazni kívánt gyártmányokat az ajánlattevő csak a teljesítés szakaszában határozza meg, arra a feleknek nem áll be az ajánlati kötöttsége". Hogyan lehet ez, tekintettel a Kbt. 83. § (7) bekezdésének első mondatára? Ezt az ajánlatkérő kikötheti a felhívásban? Mire terjedhet ki még ez a lehetőség (az ajánlati kötöttség be nem állása)? Ha a felek nem tudnak megállapodni a teljesítés során az egyenértékűséget illetően, az ajánlattevő köteles a kiírásban szereplő terméket beépíteni?
Részlet a válaszából: […] ...pontosság érdekében kiemeljük, hogy a kérdésben jelzett jogszabályhely még a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényben szerepel.A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (új Kbt.) 81. §-ának (11) bekezdése hasonlóan fogalmaz, azzal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlatkérő visszalépési lehetősége az eljárástól az új Kbt. hatálybalépését követően

Kérdés: November 1-je után indítunk közbeszerzési eljárást uniós rezsimben. Ezt követően van-e visszalépési lehetősége az ajánlatkérőnek? Ha vissza kívánjuk vonni a felhívást, hogyan tehetjük meg azt?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettséget az eljárás lefolytatására, vagy a feltételes eljárás esetében történő rugalmasabb visszalépést is részletezi a jogszabály.Amelyre azonban nem tér ki részletesen, csak utal rá az alábbi, 53. §-ának (7) bekezdésében, az az egyéb okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.

Eljárásfajták mikro- és kisvállalkozásoknak

Kérdés: Az új Kbt.-ben van-e olyan eljárásfajta, amely a mikro- és kisvállalkozások számára kedvezőbb, mint a korábbi jogszabály szerinti eljárások?
Részlet a válaszából: […] ...ad rugalmasabb ajánlattételre lehetőséget, azonban közvetlen kkv-meghívási kötelezettséget más előírás nem tartalmaz az új...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Konzorciumi tag felelőssége az új Kbt. alapján

Kérdés: Egy másik ajánlattevővel indultunk egy közbeszerzési eljárásban. A konzorciumi szerződésben vállaltuk az egyetemleges felelősséget az ajánlatkérő felé. Ha a konzorciumi partnerünk hibás teljesítése, illetve szerződésszegése miatt felmondja a szerződést az ajánlatkérő, mennyiben érint ez minket a további közbeszerzési eljárásokban való részvétel szempontjából? A jogviszonyra még a korábbi Kbt. vonatkozik. Az új szabály milyen rendelkezést tartalmaz erre az esetre?
Részlet a válaszából: […] ...volna – szerződésmódosításként a 141. § (6) bekezdése szerint lényeges módosításnak minősülne – a) és b) pontok.A hivatkozott jogszabályhely (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy az ajánlatkérő köteles a Közbeszerzési Hatóságnak bejelenteni, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések módosítása az új Kbt. rendelkezései szerint

Kérdés: A szerződésben a felek nem rendelkeztek a környezetvédelmi termékdíjról, de a megrendelt termékek egy része termékdíjköteles. A megrendelő – ajánlatkérő – azt mondja, hogy mivel a szerződés erre nem tartalmaz kifejezett rendelkezést, nem állíthatjuk be a számlába a termékdíj összegét. Márpedig a jogszabály szerint a termékdíjat a számlában szerepeltetni kell, és egyébként a szerződés e vonatkozásban tiltó rendelkezést sem tartalmaz. Jogos az ajánlatkérő elzárkózása? (A szerződésre még a 2011. évi CVIII. törvény vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény értelmében a termékdíjfizetési kötelezettség a forgalomba hozatal vagy saját célú felhasználás esetén keletkezik.A hivatkozott törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződésmódosítási kötelezettség és dokumentálása

Kérdés: Keretszerződést kötöttünk az ajánlattevővel. A szerződésben a beszerzés tárgyát képező termékek vonatkozásában tételesen meghatároztuk, hogy melyik termékből mennyit rendelünk majd a szerződéses időszak alatt. Ha a szerződéses összeg, valamint a szerződés szerinti termékkör nem változik, azonban a megrendelendő termékek mennyiségi megosztásán változtatni kívánunk, akkor kell-e emiatt szerződést módosítani? Illetve ha módosítunk, hogyan és milyen módon kell dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...tárgyát az eredeti szerződésben foglalt ajánlattevői kötelezettséghez képest jelentős új elemre terjeszti ki – a)-c) pontok.Végül a jogszabályhely (7) bekezdése alapján a (4) bekezdés a) pontja szerinti eset kivételével az ajánlatkérő köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 1.
Kapcsolódó címkék:  

Meghatalmazó személye az ajánlat meghatalmazott általi aláírása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban előírta, hogy ha az aláíró nem cégjegyzésre jogosult az adott gazdasági szereplőnél, csatolni kell az adott gazdasági szereplőnél cégjegyzésre jogosult vezető tisztségviselő által aláírt meghatalmazást. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy a meghatalmazói oldalon a meghatalmazást kizárólag a vezető tisztségviselő írhatja alá, a képviseletre jogosult munkavállaló vagy a cégvezető nem. Milyen jogszabály zárja ki ezt a lehetőséget?
Részlet a válaszából: […] Ha önálló képviseletre jogosult munkavállalóról van szó, akkor az ajánlatkérő nem korlátozhatja a meghatalmazás kibocsátását általa megjelölt vezető tisztségviselőre. Az ajánlattevő saját belső eljárásrendje korlátozhatja mindezt, azonban ebbe nincs beleszólása az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Egységár megajánlásának követelményei

Kérdés: A dokumentációban az az ajánlatkérői tájékoztatás szerepel, hogy a felolvasólapon és a költségkalkulációban az egységár vonatkozásában két tizedesjegyig terjedhet a megajánlás, és kizárólag pozitív számot lehet megajánlani. Ha a megajánlás attól eltér, akkor az ajánlat érvénytelen. Automatikus az érvénytelenség, vagy hiánypótolható a hiba? Ilyenkor célszerű e körben kiegészítő tájékoztatást kérni?
Részlet a válaszából: […] ...teljes ajánlati árat, vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja.A hatályos jogszabály 71. § (8) bekezdésének a) pontja értelmében a hiánypótlás vagy a felvilágosítás megadása nem járhat a 2....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kapcsolt vállalkozások külön-külön ajánlattétele egy eljárásban

Kérdés: Egy eljárásban a vállalkozásunk és a kapcsolt vállalkozásunk tehet-e külön-külön ajánlatot az új szabályozás szerint? (A vállalkozások közötti kapcsolt jelleg úgy valósul meg, hogy a mi vállalkozásunk 100 százalékban tulajdonosa annak a vállalkozásnak, mely szintén ajánlattevőként kíván indulni az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] ...az esetben nem elsősorban a többszörös megjelenés tilalma szabály megsértése, hanem a versenyjogszabályok megsértése jelenthet problémát. Az új Kbt. részletesebben szabályozza ezt a kérdéskört: olyan magatartásokat is érint, mely az ajánlattevők összejátszását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Ajánlati ár kötelező vizsgálata

Kérdés: Az ajánlatkérőnek kötelező-e vizsgálnia az ajánlati árat abból a szempontból, hogy az aránytalanul alacsonynak minősül-e az új közbeszerzési törvény alapján? Erre külön fel kell hívnia az ajánlattevők figyelmét?
Részlet a válaszából: […] ...jelöli, ezért a korábbi 20 százalékos szabály értelmezési környezetét sem lehet azonosnak tekinteni az új szabályozással.A hatályos jogszabály 72. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
58
59
60
165