Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

A DBR szabályai

Kérdés: Ajánlatkérőként egy DBR-t állítottunk fel három évre. 2026. január 1-jén a Kbt. több rendelkezése változott, többek között a Kbt. 73. §-ában foglalt érvénytelenségi okok. Szeretnénk kérdezni, hogy melyik Kbt.-t kell alkalmazni a DBR keretében kiküldött ajánlattételi felhívásokra?
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezik az érvénytelenségi okokra vonatkozó rendelkezések módosításáról. A módosítás 2026. január 1-jén lépett hatályba. A Kbt. 73. §-át módosító jogszabály nem tartalmaz speciális hatálybaléptetési rendelkezéseket, ezért az általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Eredménytelenné nyilvánítás DBR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] ...szerint tehát a DBR felállítása során azért eredménytelenné nyilvánítani, mert nem volt két részvételi jelentkező – tekintettel a Kbt. 75. § (2) alábbi e) pontjára –, nem hatékony megoldás, hiszen a DBR pontosan azt célozza, hogy a későbbiekben bekapcsolódjanak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

KEF vagy BVOP

Kérdés: A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben és a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben egyaránt érintett beszerzés esetén egyre többször kerülünk abba helyzetbe, hogy a BVOP nem fogadja el a 168/2004. Korm. rendelettel történő érvelést, nem fogadja el, hogy a termék kiemelt termék, és az ajánlatkérő a KEF-től köteles beszerezni. A KEF ugyanígy jár, ha olcsóbb a BVOP-nál ugyanaz a termék, nem engedélyezi a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolítását, és arra hivatkozik, hogy „az olcsóbb ár” nem ment fel minket a KEF-en történő vásárlástól, mert keretmegállapodás van hatályban az adott tárgyban, és kezdeményezzünk versenyújranyitást. Amennyiben a BVOP ára olcsóbb, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a KEF elutasítását a saját hatáskörben történő beszerzésre vonatkozóan? Amennyiben nem, érdemes-e KH-állásfoglalást kérni ebben a témában, fog-e ilyet kibocsátani a KH számunkra?
Részlet a válaszából: […] ...szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján született, míg a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazó rendelkezése alapján határozza meg azt az eljárásrendet, melyet az ajánlatkérő követni köteles. Miután a KESZ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Iratbetekintés korlátai

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban második helyen végeztünk. Úgy tudjuk, hogy az ajánlatkérő behívta a nyertes ajánlattevőt szerződéskötésre, de szerintünk a nyertes ajánlattevő nem tudja teljesíteni a szerződéskötési feltételeket. Lehet iratbetekintést kérni, hogy megnézhessük, valóban benyújtotta-e az előírt iratokat?
Részlet a válaszából: […] ...az érintett gazdasági szereplő üzleti érdekeit, harmadrészt az ajánlatkérő jogát a közbeszerzési eljárás gyors befejezéséhez. A Kbt. 45. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy az iratbetekintést ki kérheti, mikor lehet kérni, és az iratbetekintés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Szerződéskötési moratórium és keretmegállapodás

Kérdés: Egy keretmegállapodást nyertünk el konzorciumi tagként, ahol az ajánlatkérő nem köt azonnal szerződést. Úgy számoltunk, hogy keretmegállapodásnál nincs szerződéskötési moratórium. Mikor kell szerződést kötni egy keretmegállapodás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...moratórium időtartama alatt – a határidő-számítási szabályokra is figyelemmel – nem lehet jogszerűen megkötni a szerződést. A Kbt. 131. § (6) és (8) bekezdések alapján eltérő szerződéskötési moratóriumi szabályok vonatkoznak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referenciaigazolás tartalma

Kérdés: A referenciaigazolásokba bele lehet foglalni a saját kivitelezés százalékos arányát, illetve hogy saját szakember (felelős műszaki) bevonásával megvalósult kivitelezés?
Részlet a válaszából: […] ...esetében lehet többletinformációt kérni a referenciaigazolásban.„22. § (3) A 21. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Névjegyzéki követelmény közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 65. § (1) bekezdése alapján az alkalmassági követelmények között műszaki és szakmai alkalmassági követelmények írhatóak elő [Kbt. 65. § (1) bekezdés b) pont], illetve, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági szereplő letelepedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Referencia igazolása

Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
Részlet a válaszából: […] ...partnertől, tehát az ajánlatkérőtől.„22. § (1) A 21. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:a) ha a szerződést kötő másik fél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.

Árindokolás kérése üzleti titok tartalmára

Kérdés: Az ajánlatkérő az alábbi kérdéssel lepett meg negyedik árindokolás-kérésében: „Kérem, szíveskedjen alátámasztani az árindokolásának 5. pontjában hivatkozott tételek esetében egyedi anyagvásárlási keretszerződéseiben hivatkozott árkedvezményeket alátámasztó árajánlatokat.” Ebben az esetben hivatkozhatok-e arra, hogy egyébként az árajánlatok üzleti titoknak minősülnek, ami esetünkben tényleg így van?
Részlet a válaszából: […] ...így az ajánlattevő indokolásában részletezte, hogy az ajánlatban megjelölt árkedvezmények egyes típusai mely termékekre vonatkoznak.A Kbt. 72. § (3) bekezdése értelmében az ajánlattevő kötelessége az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozó minden tényt, adatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. január 14.
1
2
3
455