Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése bővült az egyházi személy kivételi lehetőséggel, melynek következtében az 5. § (2) bekezdésében felsorolt építési beruházások egyházi személy részére a kérdésben foglalt 100%-os intenzitás esetében is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Szakértő cseréje, jogviszonyok változása mellett

Kérdés: Egy már megkötött keretmegállapodásban fel van tüntetve azon szakértők listája, akikkel az ajánlattevő megfelelt az ajánlati követelményeknek, és akiknek a teljesítésben részt kell venniük. Ezek a szakértők az ajánlattevő munkavállalói. Van-e arra lehetőség, hogy a teljesítés során a listán szereplő szakértőt lecserélje, de nem munkavállalóra, hanem egy alvállalkozóra, aki így egyben kapacitást nyújtó alvállalkozó is lesz? Van-e arra lehetőség, hogy ha a felsorolt szakértők közül az egyik átszerződik egy, az ajánlatban nevesített alvállalkozóhoz? Így a szakértő ugyanaz maradna, viszont az alvállalkozó ezáltal kapacitást nyújtó szervezetté válna?
Részlet a válaszából: […] ...bevonásának feltétele, hogy megfeleljen azon kritériumoknak, amelyeknek a korábbiakban a bevont kapacitást biztosító megfelelt. Erre utal a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése, mely főszabályként a nyertes ajánlattevő teljesítését, majd (2) bekezdésében a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Többes alvállalkozói részvétel

Kérdés: Adott eljárásban egy alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő alvállalkozójaként? Adott eljárásban egy kapacitást is nyújtó alvállalkozó részt vehet-e egynél több ajánlattevő kapacitást is nyújtó alvállalkozójaként? Van-e különbség keretmegállapodásos eljárás esetén?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 36. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi, hogy egy alvállalkozó akár több ajánlattevő alvállalkozójaként is megjelenhessen nevesítve az ajánlatban. Hasonlóképpen ez a helyzet kapacitást biztosító szervezet bevonása esetében.A fentiekben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Szerződéskötés alvállalkozóval konzorcium esetében

Kérdés: A Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése szerint projekttársaság esetén az ajánlatban megjelölt alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek a szerződés teljesítéséhez szükséges szerződést megkötni.
Konzorcium esetén is ugyanígy kell-e eljárni? A konzorciummal köt az alvállalkozó szerződést, vagy azzal a taggal, aki/amely megjelölte alvállalkozójának az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 140. §-ának (1) bekezdése valóban előírja, hogy az alvállalkozók a projekttársasággal kötelesek szerződni, mely egyben építési beruházás esetében az alvállalkozói számlák ellenőrzését is egyértelművé teszi. A 140. § (3) bekezdése továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:    

Határozott időtartamú szerződés felmondása

Kérdés: 48 hónapra kötünk egy orvosi személyes közreműködői (megbízási) szerződést. Ez egy bizalmon alapuló szerződés. A megbízásra a Ptk. rendelkezése a következő: A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. Tartós megbízási jogviszony esetén a felek megállapodhatnak a felmondás jogának korlátozásában, és kiköthetik azt is, hogy meghatározott idő előtt a rendes felmondás joga nem gyakorolható [Ptk. 6:278. § (4) bekezdés]. A szerződés a Ptk.-val összhangban tartalmazhat-e rendes felmondást, például 90 napos felmondási idővel, azzal, hogy a szerződés a megkötésétől számított egy (vagy kettő) évig rendes felmondással nem mondható fel?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. nem fogalmaz meg általános korlátozást a rendes felmondás vonatkozásában. Az alábbiakban akár a rendes, akár a rendkívüli felmondás esetében azonban meghatároz olyan helyzeteket és eseteket, melyek semmilyen módon nem korlátozhatók.A szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címkék:  

Számítási hiba javításának módja

Kérdés: Milyen sorrendben és kinek kell végül a számítási hibát javítania? A Kbt. és az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet egymásnak ellentmond. Értelmezésem szerint az ajánlattevőnek kellene javítania a számítási hibát, hiszen az EKR-ben az ajánlatkérő nem javíthat az ajánlatban. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. hatályos szabályai az alábbiak szerint az ajánlatkérő feladatává teszik a számítási hiba javítását:A közbeszerzési törvény 71. §-ának (11) bekezdése akként rendelkezik, hogy ha az ajánlatkérő az ajánlatban az értékelésre kiható számítási hibát észlel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
Kapcsolódó címke:

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési eljárást lefolytatni, kivéve, ha a támogatás az a)-f) pontokban felsorolt támogatási projektekből származik.A Kbt. hivatkozott, 5. §-ának (3) bekezdése szerint a (2) bekezdésben foglaltak mellett a vissza nem térítendő támogatásból – ide...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Ajánlatkérő szervezet, gazdasági szereplő képviselője az EKR-ben

Kérdés: Ellenőrizhető-e, illetve azonosítható-e, ha egy ajánlatkérő szerkesztési jogosultsággal rendelkező munkavállalója feltölt egy anyagot, majd ezt a valódi képviselő adja be, aki be is tudja nyújtani a dokumentumot? Tud élni ezzel az érvvel az ajánlatkérő, ha úgy véli, hogy ténylegesen nem a képviselő töltötte fel a dokumentumot? A jogszabályváltozások tisztázzák-e azt a helyzetet?
Részlet a válaszából: […] ...13. §-ának (1) bekezdése.A 2019. április 1-jén hatályba lépő törvénymódosításban – melyre a kérdés is vonatkozik – a Kbt. 41/A. §-ának (4) bekezdése megismétli a kormányrendelet fenti szabályát, hasonlóképpen különbségtétel nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Kizáró oki nyilatkozat eredetisége az EKR-ben

Kérdés: A kizáró oki nyilatkozatot eddig eredetiben kértük, jelenleg az EKR-ben szkennelt formában kerül feltöltésre. Milyen formában felel meg az eredetiség követelményének?
Részlet a válaszából: […] ...szolgál (garanciavállalásról, kezességvállalásról szóló nyilatkozat).A kormányrendelet 10. §-ának (3) bekezdése alapján, ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Tájékoztatás közzététele szerződésteljesítésről

Kérdés: A hatályos jogszabályok szerint a szerződés teljesítéséről szóló tájékoztatást a CoRe szerződés-nyilvántartó rendszerben kellene közzétenni, ez azonban jelenleg technikailag nehezen megoldható. Megfelel ebben a helyzetben, ha az ajánlatkérő továbbra is a KBA-ban teszi közzé a tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet az alábbiak szerint szabályozza a kérdést:– az ajánlatkérő a Kbt. 26. § (1) bekezdése szerinti bejelentési vagy változásbejelentési kötelezettségét az EKR-ben történő regisztráció...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.
1
107
108
109
458