Árindokolás több ajánlattevőtől

Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő többünktől árindokolást kért az alacsony ajánlati árra hivatkozással. Miért kér egy ajánlatkérő több ajánlattevőtől árindokolást? Ha többen hasonló ajánlati árat ajánlottunk meg, akkor az nem megfelelő ár?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 72. § (1) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő ajánlata az adott közbeszerzés tárgyát képező építési beruházáshoz, szállítandó áruhoz vagy nyújtandó szolgáltatáshoz képest aránytalanul alacsonynak látszik, akkor az ajánlatkérő köteles az ár...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Tartalékkeret

Kérdés: Építési beruházási szerződésben tartalékkeretet kötöttünk ki 10%-os mértékben. A beruházás során különböző pótmunkák merültek fel, melyekre a vállalkozótól árajánlatot készített. Az árajánlat számunkra megfelelő, belefér a 10%-os keretbe. Elegendő, ha ezt visszaigazoljuk a vállalkozónak, és engedélyt adunk a pótmunkák elvégzésére?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...figyelembe kell venni a szerződések módosítására vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket is a tartalékkeret felhasználása során. A Kbt. 141. § részletezi, hogy milyen esetekben, milyen korlátok között van lehetősége a feleknek a közbeszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Szerződésmódosítás

Kérdés: Meglevő iskolaépület tetőszerkezetének cseréjére közbeszerzésben kötöttünk vállalkozási szerződést. A vállalkozó jelezte, hogy födémmegerősítés is szükséges, amire eredetileg nem gondoltunk, nem terveztük be. Árajánlatot kértünk be a vállalkozótól, aki az eredeti szerződési összeg 25%-os értékén tett árajánlatot. A megkötött közbeszerzési szerződés módosítására alkalmazható-e a 141. § (4) bekezdés c) pontja?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontja három feltételt kíván meg ahhoz, hogy ez a szerződésmódosítási lehetőség/jogalap alkalmazható legyen:ca) a módosítást olyan körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében építési beruházás beszerzésére vonatkozó kivételi kör alkalmazása kizárólag egy meghatározott ajánlatkérő kör, nevezetesen a büntetés-végrehajtási intézetek esetében alkalmazható, figyelemmel a 9/2011. (III. 23.) BM rendelet 1. § és 1. melléklet 41. pontjának alábbi fordulatára: „Építőipari tevékenység kizárólag a büntetés-végrehajtás vonatkozásában”.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. nem tartalmaz megkötést, azaz az alábbi szabály szerint a 111. § j) pontja általános értelemben alkalmazható, amennyiben a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében történik az építési beruházás.„111. § j) fogvatartottak kötelező...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egybe, hiszen szó szerint a funkcionális egység szolgáltatás és szolgáltatás között áll fenn. Ez azonban független attól, hogy a Kbt. 19. § csak erre utal, valójában arra ösztönzi az ajánlatkérőt, hogy azért válassza szét a beszerzési tárgyat (javítás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Közbeszerzési terv szerepe

Kérdés: Egy gazdasági szereplő decemberben levelet írt nekünk, amelyben keresi rajtunk az egyik közbeszerzési eljárásunkat a közzétett 2025. évi közbeszerzési tervünkre hivatkozással. Kötelesek vagyunk tájékoztatást adni neki?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...közbeszerzési terv célja a nyilvánosság biztosítása, a közbeszerzési terv meghatározott tartalommal készül, és nyilvános az EKR-ben. A Kbt. 42. § (1) bekezdése alapján az adott évre tervezett közbeszerzéseikről közbeszerzési terv készítésére a Kbt. 5. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Referencia hiánypótlása

Kérdés: Egy uniós nyílt közbeszerzési eljárásunkban felkértük az értékelési sorrendben első helyen álló ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a referencialeveleket a Kbt. 69. § (4) bekezdése alapján. Az ajánlattevő az általunk megadott határidőig becsatolt egy referencialevelet, azonban a referencia mennyisége nem elégséges az alkalmassági követelménynek való megfelelés megállapításához. Ilyen esetben kell hiánypótlási felhívást küldeni, vagy automatikusan figyelmen kívül kell hagyni a benyújtott egy darab referencialevelet is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az összes ajánlattevő és részvételre jelentkező számára azonos feltételekkel biztosítani a hiánypótlás lehetőségét. A Kbt. 71. § (3) bekezdése alapján a hiánypótlás célja, hogy az ajánlat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

A DBR szabályai

Kérdés: Ajánlatkérőként egy DBR-t állítottunk fel három évre. 2026. január 1-jén a Kbt. több rendelkezése változott, többek között a Kbt. 73. §-ában foglalt érvénytelenségi okok. Szeretnénk kérdezni, hogy melyik Kbt.-t kell alkalmazni a DBR keretében kiküldött ajánlattételi felhívásokra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendelkezik az érvénytelenségi okokra vonatkozó rendelkezések módosításáról. A módosítás 2026. január 1-jén lépett hatályba. A Kbt. 73. §-át módosító jogszabály nem tartalmaz speciális hatálybaléptetési rendelkezéseket, ezért az általános...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

Eredménytelenné nyilvánítás DBR-ben

Kérdés: Az ajánlatkérő egészségügyi szolgáltató korábban DBR-t állított fel, melynek során előírta, hogy nem alkalmazza a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltakat. A DBR során megvalósított ajánlattételi szakaszban fenntartója utasítására a felhívásban előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjának alkalmazását, és az érintett részeket ezen indokra hivatkozással eredménytelenné nyilvánította. Az eljárás eredményéről szóló tájékoztató hirdetmény-ellenőrzése során hiánypótlás keretében azt a tájékoztatást kaptuk, hogy ebben az esetben nincs lehetőség az eljárás eredménytelenné nyilvánítására. Van-e jogszerű lehetőség arra, hogy a DBR felállításakor előírt, a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontjára vonatkozó rendelkezést az ajánlattételi szakaszban megváltoztassuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szerint tehát a DBR felállítása során azért eredménytelenné nyilvánítani, mert nem volt két részvételi jelentkező – tekintettel a Kbt. 75. § (2) alábbi e) pontjára –, nem hatékony megoldás, hiszen a DBR pontosan azt célozza, hogy a későbbiekben bekapcsolódjanak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.
Kapcsolódó címkék:    

KEF vagy BVOP

Kérdés: A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendeletben és a 44/2011. (III. 23.) Korm. rendeletben egyaránt érintett beszerzés esetén egyre többször kerülünk abba helyzetbe, hogy a BVOP nem fogadja el a 168/2004. Korm. rendelettel történő érvelést, nem fogadja el, hogy a termék kiemelt termék, és az ajánlatkérő a KEF-től köteles beszerezni. A KEF ugyanígy jár, ha olcsóbb a BVOP-nál ugyanaz a termék, nem engedélyezi a beszerzés saját hatáskörben történő lebonyolítását, és arra hivatkozik, hogy „az olcsóbb ár” nem ment fel minket a KEF-en történő vásárlástól, mert keretmegállapodás van hatályban az adott tárgyban, és kezdeményezzünk versenyújranyitást. Amennyiben a BVOP ára olcsóbb, figyelmen kívül hagyhatjuk-e a KEF elutasítását a saját hatáskörben történő beszerzésre vonatkozóan? Amennyiben nem, érdemes-e KH-állásfoglalást kérni ebben a témában, fog-e ilyet kibocsátani a KH számunkra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján született, míg a 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet a Kbt. felhatalmazó rendelkezése alapján határozza meg azt az eljárásrendet, melyet az ajánlatkérő követni köteles. Miután a KESZ...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 14.
1
…
10
11
12
…
466