Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzés becsült értékével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 16. §-a tartalmazza. Az építési beruházás becsült értékének megállapításával kapcsolatos rendelkezések az alábbiak:– közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

A Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenség vizsgálata

Kérdés: Véleményük szerint, milyen intézkedéseket kell tennie, vagy tehet az ajánlatkérő az eljárás során annak érdekében, hogy megállapíthassa, hogy az ajánlattevő összeférhetetlennek minősül-e a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdése alapján? Az ajánlatkérőnek nem áll rendelkezésére olyan nyilvántartás, amely alapján megállapíthatná, hogy az ajánlattevő tulajdonosa közös háztartásban élő hozzátartozója-e a bekezdésben említett főbb közjogi méltóságoknak. Ehhez kapcsolódóan, Önök szerint automatikusan az összeférhetetlenség megállapítását eredményezi-e az, ha a főbb közjogi méltóságok és az egy háztartásban élő hozzátartozóik vesznek részt az eljárásban az ajánlattevői oldalon? A törvény 25. §-ának (8) bekezdése arra utal, hogy csak akkor zárható ki az eljárásból a 25. § alapján az ajánlattevő (vagy részvételre jelentkező), "ha a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplők esélyegyenlősége más módon nem biztosítható". Példával élve, ha a Kbt. 25. §-ának (4) bekezdésében felsorolt személy egy háztartásban élő hozzátartozójának többségi befolyást nem eredményező tulajdoni részesedése (akár 10 százalék alatt) van az ajánlattevőben, felvilágosítás kérése nélkül kell-e kizárni az eljárásból az ajánlattevőt?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 25. §-a szabályozza az összeférhetetlenséget. A rendelkezések közül a (2)–(4) bekezdések határozzák meg az összeférhetetlenségi eseteket.A hivatkozott rendelkezések szerint– összeférhetetlen, és nem vehet részt az eljárás előkészítésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozat összeférhetetlenségről

Kérdés: Véleményük szerint kérhető-e új Kbt. szerinti közbeszerzési eljárásban az ajánlattevőtől/alvállalkozótól/kapacitást nyújtó szervezettől olyan tartalmú nyilatkozat, hogy ajánlattevő/alvállalkozó/kapacitást nyújtó szervezet nem minősül összeférhetetlennek a Kbt. 25. § (3)–(4) bekezdésében meghatározottak szerint? Másként, el tudja-e dönteni az ajánlattevő/részvételre jelentkező az ajánlat benyújtásakor, hogy vele szemben fennáll-e az összeférhetetlenség, vagy azt az eljárás során az ajánlatkérőnek kell megállapítania, a rendelkezésére álló információk, az eljárás előkészítésébe bevont személyek ismerete, az eljárás során megtett intézkedései és az esetlegesen a felvilágosítás nyújtása során kapott információk alapján?
Részlet a válaszából: […] ...összeférhetetlenségi szabályokat a Kbt. 25. §-a tartalmazza.A szabályok összetettek ugyan, de kellően részletesek és összefüggéseikben értelmezhetők.Mindenekelőtt előrebocsátjuk, hogy az összeférhetetlenség jogintézményének az a célja, hogy a verseny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kivételi kör értelmezése szolgáltatásbeszerzésnél

Kérdés: Az önkormányzat korábban elkészítette a kerékpárút építésének engedélyezési tervét. Az elkészült engedélyezési terv alapján az önkormányzat szerződést kíván kötni a kerékpárút kiviteli tervdokumentációjának elkészítésére. Kérjük állásfoglalásukat abban a kérdésben, hogy a kiviteli tervdokumentáció készítése besorolható-e a Kbt. 111. §-ának r) pontjában nevesített kivételi körök között szereplő, 71245000-7 CPV kód ("Jóváhagyási és kiviteli tervek, specifikációk") által meghatározott szolgáltatás körébe?
Részlet a válaszából: […] ...ezért a kiviteli terv készítésére vonatkozó kivétel egy az egyben nem alkalmazható a kiviteli tervdokumentáció elkészítésére.A Kbt. 111. §-a értelmében a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő– a 71221000-3, 71222000-0, 71223000-7...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalanul alacsony ár értelmezése a gyakorlatban

Kérdés: Az eltörölt százalékos mérték meghatározása miatt az aránytalanul alacsony ár okán történő indokláskérés kapcsán várható-e egyértelmű iránymutatás (például a Közbeszerzési Hatóság részéről), arra vonatkozóan, hogy mi minősül aránytalanul alacsony árnak? (Kbt. 72. §.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. szabálya most már nem tartalmaz pontos iránymutatást arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű ajánlat esetében kötelező az ajánlatkérőnek aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérnie. Az új szabályozás teljes mértékben az ajánlatkérőre bízza...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Bírálat szakaszai nemzeti rezsimben

Kérdés: Ajánlatkérőként valóban szükséges nemzeti rezsimben is két részre bontanom a bírálatot, annak ellenére, hogy e nélkül sokkal gyorsabb lenne az értékelés?
Részlet a válaszából: […] ...alábbi viszonylag bonyolult formája rövid, egy egyszerű adminisztratív kötelezettséget előíró eljárás esetében nem életszerű.A Kbt. 69. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatok és részvételi jelentkezések elbírálása során az ajánlatkérőnek meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

Szerződésfelmondással kapcsolatos kötelezettségek

Kérdés: Ajánlatkérőként uniós értékhatár feletti, karbantartási szerződést kötöttünk az új Kbt. rendelkezései szerint. A szerződésben meghatározott szolgáltatást a vállalkozónak hibabejelentés alapján, rövid kiszállási idővel kell nyújtania. A vállalkozó egymást követően három hibabejelentést mulasztott el határidőben kijavítani. A szerződésünk úgy rendelkezik, hogy a harmadik eset után figyelmeztetést küldünk, majd az ötödik eset után – ha azok egymást követően történnek – súlyos szerződésszegésre hivatkozással a szerződést azonnali hatállyal felmondjuk. A figyelmeztetést a szerződés szerint írásban megtettük, azt a vállalkozó kézhez vette. Van-e tájékoztatási kötelezettségünk a Közbeszerzési Hatóság felé, ha a szerződést felmondjuk?
Részlet a válaszából: […] ...hatályos Kbt. 142. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött közbeszerzési szerződés teljesítésének dokumentálására. Ezen túlmenően, amennyiben a szerződés idő előtt megszüntetésre kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötés lehetősége kartellező, egyetlen ajánlattevővel közösségi rezsimben

Kérdés: Amennyiben kartellezett az egyetlen ajánlattevő, aki az eljárásban ajánlattevő lehet, van-e lehetősége az ajánlatkérőnek szerződést kötni az érintett ajánlattevővel? A szerződés becsült értéke biztosan eléri a közösségi értékhatárt.
Részlet a válaszából: […] ...lehetősége van arra, hogy például válaszható kizáró okká minősítse a jelenleg kötelező kizáró okként megjelölt esetkört.A Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja szerint az eljárásban történő részvételből kizárt az a gazdasági szereplő, aki/amely a Tpvt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:      

Csődbe ment alvállalkozó cseréje

Kérdés: Milyen lehetőségem van az alvállalkozó cseréjére ajánlattevőként a szerződés megkötését követően az új törvény alapján, ha az alvállalkozóm, amelyet eredetileg bejelentettem, csődbe ment? Hamis adatszolgáltatás történt, vagy rendezni tudom a helyzetet? (Csak alvállalkozóról van szó, tehát nem nyújtott számomra sem gépet, sem szakembert.)
Részlet a válaszából: […] ...kizáró ok hatálya alá eső alvállalkozót. Erről ugyanis minden alvállalkozó-bevonás esetében nyilatkoznia kell az ajánlattevőnek.Az új Kbt. 138. §-ának (3) bekezdése értelmében a nyertes ajánlattevő legkésőbb a szerződés megkötésének időpontjában köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.

"Kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás" meghatározása

Kérdés: A Kbt. 5. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a közbeszerzési kötelezettség tekintetében kivételi körbe sorolandó az a támogatott szervezet, mely kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból valósítja meg beruházását. Hogyan konkretizálható a "kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatás"? Például a támogatások jogcíme – 255/2014. Korm. rendelet 6. § 5. pont –, vagy támogatási kategóriák alapján?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a kivételi kör értelmezéséhez és alkalmazásához a 255/2014. kormányrendeletben felsorolt operatív programok és az egyes operatív programokban meghatározott támogatási célok és jogcímek adhatnak segítséget. Az operatív programok közül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 15.
Kapcsolódó címkék:    
1
145
146
147
458