4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: A Kbt. alapján van-e lehetőség arra, hogy az árakat nem fixen, hanem változó jelleggel adja meg az ajánlattevő?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?

Kérdés: A kirívóan alacsony ár esetében a 15 százaléknál nagyobb eltérés elég ahhoz, hogy az ajánlatot érvénytelennek nyilváníthassa az ajánlatkérő?

Kérdés: Kérem, segítsenek értelmezni a Kbt. 304. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat! A jelenlegi szöveget megállapító 2010. évi LXXXVIII. törvény 73. §-ához fűzött indoklás szerint ugyanis "A Kbt. 304. §-ának a törvénnyel megállapított (1) bekezdése egyértelművé kívánja tenni, hogy közösen ajánlatot tevők közül az összes közvetlenül az ajánlatkérővel kerül szerződéses kapcsolatba." Ez vajon azt jelenti, hogy a nyertes közös ajánlattevők a tender eredményeként megkötésre kerülő szerződésben mindannyian kötelezően szerződő felekké válnak? Nem járható út például, hogy az egyikük – mint fővállalkozó – egymaga köt szerződést a teljes feladatra, és alvállalkozóként nevesítve a többieket, egyetemleges felelősséget előírva, a kapcsolattartás és a számlázás rendjét a Kbt. követelményei szerint szabályozva teljesítik a szerződést?

Kérdés: Közös ajánlattevőként elnyert közbeszerzési eljárás esetén (akár van alvállalkozó, akár nincs), mi a számlázás rendje, tekintettel a közös ajánlattevőkre?

Kérdés: Az a vállalkozás, amely most kezd pályázatokon elindulni, hogyan tud referenciát igazolni, amennyiben a kiírásban az feltétel? A saját üzletben történő eladás, illetve közbeszerzésen kívüli egyéb beszállítás megfelelő-e?

Kérdés: Olvastam a Tanács útmutatóját a kizáró okokról, és a véleményüket kérném abban, hogy a kizáró okok fenn nem állásának bizonyos pontjait – például a Kbt. 60. § (1) bekezdés d) és f) stb. – közjegyző előtt aláírt nyilatkozattal kell igazolni? Cégszerűen aláírt irat a kizáró okok vonatkozásában nem elegendő?

Kérdés: A közbeszerzési törvény alapján, úgy tudom, hogy a kis- és középvállalkozásokat a közbeszerzési pályázatoknál támogatni kellene azzal, hogy a pályázatokban részajánlattétel lehetőségét biztosítják. Az elmúlt időszakban megjelent több EU-s pályázat nem tartalmaz ilyen részajánlat-tételi lehetőséget. Megtámadható-e a kiírás, hogy nincs részajánlat-tételi lehetőség, és ezzel a kis- és középvállalkozásokat nem támogatják? Szükséges-e megvásárolni a dokumentációt ahhoz, hogy megtámadjuk? Van lehetőség részajánlattétel lehetőségének elmulasztása miatt a felhívás megtámadására?

Kérdés: Egy önkormányzat, mint ajánlatkérő, egy eredményes közbeszerzési eljárás során, még 2006-ban szerződést kötött a nyertes ajánlattevővel. A vállalkozó több részszámlát nyújtott be, melyek közül az ajánlatkérő többet kifizetett, ám többet – az igazolás és a számla befogadása után – egy felülvizsgálatot követően vitatott, nem, vagy csak részben fizetett ki Ezt követően a vállalkozó, hivatkozva a Kbt.-re, inkasszót nyújtott be ajánlatkérő bankszámlájára, amit a bank teljesített. Miért tehette ezt meg az ajánlattevő?

Kérdés: A jegyzőkönyvet miért kellene közjegyzővel hitelesíttetni? Ajánlatkérőnk ezt írja elő évek óta, és a szabályzatok felülvizsgálatánál többen kifogásoltuk.