4572 talált cikk a Kbt. kifejezésre

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan kezeli azt az esetet, ha jogvita áll fenn az ajánlattevő és az alvállalkozó között?

Kérdés: Ajánlattevőnek azt az okiratot, hogy melyik alvállalkozó mekkora összegre jogosult, a számlával együtt kell benyújtania az ajánlatkérőnek?

Kérdés: Van-e lehetősége az ajánlatkérőnek arra, hogy bontáskor formailag és érdemben is értékelje az ajánlatot?

Kérdés: Változtatott-e a Kbt.-módosítás az ajánlati kötöttség időtartamán?

Kérdés: Szabályos-e, ha Magyarországon kiírt és lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárás nyelve nem a magyar?

Kérdés: Előleget a Kbt. alapján nem lehet fizetni, vagy csak ajánlatkérői gyakorlat, hogy a dokumentációban kizárják az előleg iránti igényt?

Kérdés: Lehet-e olyan szerződést kötni közbeszerzési eljárás eredményeként, ahol az ellenértéket készpénzben fizeti meg az ajánlatkérő?

Kérdés: Ha az ajánlattevő szerződésszegése olyan súlyos a szerződés teljesítésének időszakában, hogy az a beszerzés meghiúsulásával jár, elállhat-e az ajánlatkérő a szerződéstől, vagy csak akkor, ha erre az esetre a szerződésben kifejezetten kikötötte az elállás jogát? És ha joga van erre, mit tehet a beszerzés mielőbbi folyamatossá tétele érdekében?