Hiányzó űrlap pótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés két témakört érint, az elektronikus közbeszerzésekre vonatkozó szabályozást és a közbeszerzési dokumentumok módosítását.A Kbt. 41/A. §-a rendelkezik az elektronikus közbeszerzések során az űrlapok alkalmazásának kötelezettségéről. A Kbt. 41/A. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Árindokolás jogszerűtlensége

Kérdés: Egy önkormányzati ajánlatkérőnél építési beruházásra tettünk ajánlatot. Az önkormányzat aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kért tőlünk. Az árindokolásban az ajánlatkérő olyan költségelemre kérdez rá, amely nem is szerepel az árazott költségvetésben. Mit lehet tenni ebben az esetben, megfelelő, ha azt írjuk, hogy az adott költségelem nem releváns?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. aránytalanul alacsony ár vizsgálatára vonatkozó rendelkezései jelentősen megváltoztak 2025. március 1-jétől. A módosítás gyökeresen átalakította azt a rendszert, hogy az ajánlatkérő mit vizsgálhat és mire kérdezhet rá, a módosítás jelentősen tágította...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Részszámlázás

Kérdés: Milyen feltétele van annak, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárásban részszámlázást tegyen lehetővé? Árubeszerzésről van szó, valamint további szolgáltatás nyújtásáról garanciális időszakban.
Részlet a válaszából: […] ...kérdező vélhetően arra utal, hogy a Kbt. alábbi 135. § (5) bekezdése nem automatikusan teszi lehetővé a részletekben történő fizetést, hanem csak abban az esetben, amennyiben az indokolt:„Kbt. 135. § (5): A felek az ellenszolgáltatás részletekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Teljesítés igazolása

Kérdés: Felhasználható-e az a teljesítési igazolás, amely megfelel a követelményeknek, minden információt tartalmaz, még a szerződészerű teljesítést is, továbbá részletezi, hogy milyen okból kellett kötbért fizetnie a nyertes konzorcium egyik tagjának?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. a teljesítésigazolás kiállításáról az alábbiak szerint rendelkezik:„135. § (1) A felek a szerződésben az ellenérték kifizetésére irányadó jogszabályokat figyelembe véve rendelkeznek a teljesítés tényének írásbeli elismeréséről, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nem szerződésszerű teljesítés

Kérdés: Az ajánlatkérő elfogadta egy nyertes ajánlattevő szerződését, kötbért nem érvényesített annak ellenére, hogy késés is történt, továbbá több esetben a szállítást „ismételni” kellett, mivel nem megfelelő terméket sikerült szállítani, továbbá olyan sérülésekkel érkeztek a termékek, melyek eredményeként azokat újra kellett volna sterilizálni. Hasonló esetben a kötbér figyelembe nem vétele mit eredményez? Milyen jogsértés valósul meg abban az esetben a közbeszerzésben, amikor a teljes ellenszolgáltatás kifizetésével egyidejűleg a „szerződésszerű teljesítésről szóló” referencia is kibocsátásra kerül?
Részlet a válaszából: […] ...következményeket nem érintve kifejezetten a közbeszerzéssel kapcsolatos jogkövetkezményeket vizsgáljuk a kérdésnek megfelelően. A Kbt. általános dokumentálási kötelezettséget rögzít a szerződésszegések vonatkozásában az alábbiak szerint:„142. § (1):...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Konzorciumi tag kizáró ok hatálya alatt

Kérdés: Amennyiben a keretmegállapodás eredményeként kiadott közvetlen megrendelések szerződésteljesítési szakaszában a közös ajánlattevők vezetője kizáró ok alá kerül, az egyetemlegesség miatt a teljes konzorcium kizáró ok hatálya alá kerül? A Kbt. 62. § (1) bek. b), c), d) pontok talán a legrelevánsabbak a kérdésben, de összességében általánosságban is felmerül a kérdés, valamennyi kizáró okra vonatkozóan.
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okokra vonatkozó követelmények fennállása a szerződés teljesítési szakaszában nem azonos, mint az eljárás során. Esetünkben a Kbt. 143. §-a keretében történő kizáró ok beálltát kell értelmeznünk úgy, hogy amennyiben a konzorcium bármely tagja kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Eredménytelenné nyilvánítási kötelezettség

Kérdés: Köteles-e az ajánlatkérő az eljárást eredménytelenné nyilvánítani, amennyiben csak egy ajánlat érkezett, és előírta a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont szerinti eredménytelenségi okot? Van-e arra lehetőség, hogy ne hozzon döntést az ajánlatkérő, nem növelve ezzel szükségtelenül az adminisztrációt, és csökkentve a költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben jelzett eredménytelenségi ok az alábbiak szerint szól:„Kbt. 75. § (2) Az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, hae) a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több szakaszból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Összeférhetetlenség

Kérdés: Egy önkormányzati képviselő jelezte, hogy egy sportegyesületnél elnöki pozícióra választotta meg a küldöttgyűlés. A sportegyesület pályázhat-e az adott önkormányzathoz, ha a pályázat benyújtásával egyidejűleg az egyesület honlapján a 2007. évi CLXXXI. törvény 8. § e) bekezdése szerinti közzétételi kötelezettségének eleget tesz?
Részlet a válaszából: […] ...biztosítása az alábbi szabály alapján nem elegendő. Ugyanez a helyzet a kérdés közbeszerzési megítélése vonatkozásában is. A Kbt. 25. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőnek kell mindent megtennie az összeférhetetlenség megelőzése érdekében....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Szerződő fél felelőssége közbeszerzés mellőzése esetében

Kérdés: Az Alföldi Nyomda Zrt.-vel szemben a Közbeszerzési Döntőbizottság három ügyben bírságot szabott ki közbeszerzés mellőzése miatt, mivel a jogorvoslati fórum szerint a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik. A döntésekben a szerződő partnert is megbírságolták? Mi erről a véleményük? Ezentúl minden gazdasági szereplőnek először meg kell vizsgálnia az ajánlatkérő jogi státuszát?
Részlet a válaszából: […] ...emelte ki a jogorvoslati fórum:„A semmisség alapján alkalmazandó jogkövetkezmény tekintetében a Döntőbizottság rögzíti, hogy a Kbt. 165. § (6) bekezdése alapján kiszabandó közigazgatási bírság a Kbt. hivatkozott rendelkezései alapján elkülönül a Kbt. 165...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.

Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] ...központi beszerző szervezetek kizárólag a negyedéves eredménytájékoztatókat teszik közzé a Kbt. által előírt adattartalommal, mely az újraversenyeztetésekre és a közvetlen rendelésekre is vonatkozik a Kbt. 37. § (4) bekezdése alapján.„37. § (1) Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
1
3
4
5
451