A 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat csatolása önkéntes hiánypótlásban

Kérdés: Az ajánlattevő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az eljárás bírálati szakaszában az árindoklás benyújtását követően nem érvénytelenítették az ajánlatát, viszont a következő hiánypótlási felhívásokban nem hívják fel például az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat becsatolására? Van hiánypótlás-benyújtási határidő? Önkéntes hiánypótlásban benyújtható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] ...Semmiképpen nem cselekszik jogszerűtlenül, ha információ hiányában egy létező hiányosságot önkéntesen benyújt, melyet nem korlátoz a Kbt. önkéntes hiánypótlásra vonatkozó 71. § (5) bekezdésének alábbi szabálya.Amíg bármely ajánlattevő vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:        

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés meglehetősen összetett. Először is, a Kbt. 62. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében kizáró okot jelent, ha az ajánlattevő a Tpvt. 11. §-a, vagy az EUMSZ 101. cikke szerinti – három évnél nem régebben meghozott –, véglegessé vált és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződésmódosítás jogszerűsége előzetes nyilatkozattól eltérő előlegigény esetén

Kérdés: Jogszerű-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés módosítása arra figyelemmel, hogy a nyertes ajánlattevő részére a szerződés teljesítéséhez anyagot szállító külföldi piaci szereplő – előzetes nyilatkozatától eltérően – előlegre tart igényt, és ezt a nyertes ajánlattevő (teljes egészében) nem képes finanszírozni?
Részlet a válaszából: […] ...megengedett szerződésmódosítás részletszabályait a Kbt. 141. §-a tartalmazza. A kérdés szerinti eset megítélésekor először is annak van jelentősége, hogy a végrehajtott szerződésmódosítás lényegesnek minősül-e. A Kbt. 141. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:        

Szerződéses feltételrendszer alkalmazása keretmegállapodásnál

Kérdés: Megszokott és helytálló, hogy a keretmegállapodás úgy kerül megkötésre, hogy csak egy általános szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentum kerül kiállításra, melyben az összes nyertes ajánlattevőt szerepeltetik a szerződő felek között, valamint ezt írja alá minden résztvevő?
Részlet a válaszából: […] ...melyek közül a b) jogalap annyiban különbözik a másik kettőtől, hogy mindkét másik jogalap vegyes alkalmazását is lehetővé teszi.A Kbt. 105. § (2) bekezdése szerint a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlatkérő az EKR-ben közbeszerzési eljárás lefolytatására adott meghatalmazás esetén

Kérdés: A Kbt. 29. § (1) bekezdése alapján "az ajánlatkérő más ajánlatkérőt is meghatalmazhat azzal, hogy a nevében közbeszerzési eljárást folytasson le".
Ez esetben az EKR-ben ajánlatkérőként a meghatalmazó ajánlatkérőt kell feltüntetni, és lebonyolítóként a meghatalmazott ajánlatkérőt, vagy a meghatalmazott ajánlatkérő kerül az EKR-ben megjelenítésre mint ajánlatkérő, és az eljárást megindító felhívásban kell jelezni, hogy más ajánlatkérő nevében történik az eljárás lefolytatása?
Részlet a válaszából: […] Érdemes kettéválasztani a kérdést. Amennyiben technikailag bonyolítja le más az eljárást, úgy a szerződő ajánlatkérő lesz, aki ajánlatkérőként megjelenik, mintha közbeszerzési szaktanácsadó folytatná le az eljárást. Tehát ettől még a meghatalmazó marad az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:      

A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdésének hatálya

Kérdés: A Tanács 2022. április 8-i (EU) 2022/576. rendelet 5k. cikk (1) bekezdése a kivételi körbe tartozó egyes szerződésekre is kiterjed (például: in-house), nem csak a közbeszerzési szerződésekre?
Részlet a válaszából: […] ...alkalmazni:– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel –, uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű, a Kbt. szerint lefolytatott közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárás.– Valamennyi – a részekre bontás tilalmára tekintettel –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Kizárás GVH-döntés alapján

Kérdés: Amennyiben a GVH döntésében "csak" bírságot szab ki, de közvetlenül nem zárja ki a szervezetet a közbeszerzési eljárásokból, akkor az ajánlatkérőnek van-e jogosultsága a bírságra, illetve elmarasztaló határozatra hivatkozással kizárni az ajánlattevőt az eljárásból?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. vonatkozó kizáró oka önmagában a GVH döntésére vonatkozik.A 62. § (1) bekezdés n) pontja alapján az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki/amely (...)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kartellben nem érintett konzorciumi tag kizárása az eljárásból

Kérdés: Ha a konzorcium egyik tagját a GVH-döntés kizárja a közbeszerzésekből, abban az esetben a konzorcium másik tagja is kizárásra kerül az eljárás során? Vagy befejezheti az eljárást, illetve megkötött keretszerződés esetén továbbra is részt vehet például keretmegállapodás esetében versenyújranyitásokban az elmarasztalt konzorciumi partnere lecserélésével? (Természetesen azonos kvalitásokkal rendelkező szervezettel történő csere esetében.)
Részlet a válaszából: […] ...a keretmegállapodás időtartama alatt. Ennek következménye, hogy nem indulhat saját jogon az újraversenyeztetésekben. A csere korlátját a Kbt. 139. § (1) bekezdés alábbi szabálya határozza meg, mely szerint jogutódlás esetében fogadható el a nyertes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:    

Előzetes piaci konzultációs kötelezettség

Kérdés: A 63/2022. kormányrendelet alapján az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt kötelező az előzetes piaci konzultáció lefolytatása. Ez alapján jól értelmezem, hogy a hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás megindítását megelőzően nem szükséges előzetes piaci konzultációt lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége.A kormányrendelet 1. § (1) bekezdése alapján a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerinti, az uniós értékhatárt elérő becsült értékű, nyílt vagy meghívásos közbeszerzési eljárás megindítása előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Részekre bontás jogszerűsége építési beruházás tárgyú közbeszerzések esetén

Kérdés: Építési beruházás (útfelújítás, aszfaltozás és térkövezés) tárgyú közbeszerzési eljárás esetében hogyan érvényesülnek az összeszámítási szabályok? Van-e lehetőség részekre bontásra, milyen szempontok alapján kell megítélni az egyes részek összetartozását, avagy elkülöníthetőségét?
Részlet a válaszából: […] ...valósít meg úgy, hogy azok értékét külön-külön veszi figyelembe a becsült érték megállapításakor, és ezért nem alkalmazza a Kbt.-t, vagy nem a magasabb érték szerint alkalmazandó eljárási szabályok szerint folytatja le az egyes közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
56
57
58
…
456