A 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat csatolása önkéntes hiánypótlásban

Kérdés: Az ajánlattevő hogyan járhat el jogszerűen abban az esetben, ha az eljárás bírálati szakaszában az árindoklás benyújtását követően nem érvénytelenítették az ajánlatát, viszont a következő hiánypótlási felhívásokban nem hívják fel például az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU tanácsi rendelet 5k. cikk (1) bekezdése szerinti tilalomról szóló nyilatkozat becsatolására? Van hiánypótlás-benyújtási határidő? Önkéntes hiánypótlásban benyújtható a nyilatkozat?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben eljárási hibára gyanakszik az ajánlatkérő, annak nincs akadálya, hogy létező hiánypótlási határidőn belül önkéntes hiánypótlással éljen a fenti nyilatkozat tekintetében. Semmiképpen nem cselekszik jogszerűtlenül, ha információ hiányában egy létező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.

Egybeszámítási kötelezettség oktatási szolgáltatás beszerzése esetén

Kérdés: Mint ajánlatkérőnek, megközelítőleg 80-féle oktatásra, továbbképzésre, illetve ahhoz kapcsolódó vizsgák lebonyolítására keletkezett, 12 hónap vonatkozásában, beszerzési igényünk. Amunkavállalók részére történő oktatásokon/vizsgákon fajtánként elhanyagolható a résztvevők száma és az oktatás értéke (néhány százezer forint és 1-10 fő oktatásonként), ugyanakkor a szolgáltatások értéke összességében meghaladja a közbeszerzési értékhatárt. Egybeszámítható-e az eltérő időben és teljesen eltérő tárgyban, valamint eltérő intézmények igénybevételével történő oktatási szolgáltatásokra vonatkozó beszerzés? Jól gondoljuk-e, hogy az eltérő tárgyú oktatásokat nem kell egybeszámítani, az egybeszámításnak nem lehet alapja az a tény, hogy általános értelemben oktatásra vonatkoznak? [Egybe csak akkor kellene számítani, ha magát az oktatásszervezést mint szolgáltatást kívánnánk igénybe venni (ezt azonban a HR-osztály végzi saját maga).]
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben szigorúbb eljárásrendet kell követni. A részekre bontás tilalma nem csak és kizárólag a Kbt. 19. §-ának szabályai alapján történhet. Az Európai Unió Bíróságának számos döntése foglalkozik a részekre bontás tilalmával, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Uniós forrás elszámolhatósága DBR-nél

Kérdés: DBR-nél lehetőség van uniós forrás elszámolására? Hasonlóan jár el az Irányító Hatóság és a KFF?
Részlet a válaszából: […] Igen, lehetőség van DBR esetében uniós forrás elszámolására, hiszen részvételi szakaszt követően történik az újraversenyeztetés, összhangban a Kbt. szabályaival. Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza a versenyt, nem biztosítja a nyilvánosságot, úgy hasonlóképpen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.

Szakember bevonásával kapcsolatos alkalmassági feltétel előírási módjának jogszerűsége

Kérdés: Jogszerű-e az olyan alkalmassági feltétel előírása, amellyel az ajánlatkérő elsődlegesen a névjegyzékbe bejegyzett szakember bevonását követeli meg, emellett azonban lehetőséget teremt a névjegyzéken kívüli, de a névjegyzékbe kerüléshez szükséges végzettséggel és gyakorlati idővel rendelkező szakember elfogadására is?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 65. §-a feljogosítja az ajánlatkérőt arra, hogy alkalmassági követelményeket határozzon meg az ajánlattételhez megkövetelt gazdasági és pénzügyi helyzetre, műszaki és szakmai alkalmasságra, valamint, ha a szerződés teljesítéséhez szükséges, a gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Mentesülési helyzet az ajánlatkérők egymás közötti szolgáltatása esetén

Kérdés: A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja esetében fennállhat-e egy olyan jogszerű mentesülési helyzet, amelyben az ajánlatkérőként szerződő fél klasszikus ajánlatkérő, míg az ajánlattevőként szerződő fél közszolgáltató ajánlatkérő (Kbt. 6-7. §), vagy a támogatás igénybevételére tekintettel ajánlatkérő [Kbt. 5. § (2) bekezdése], vagy egyedi/önkéntes ajánlatkérő [Kbt. 5. § (4) bekezdése]?
Részlet a válaszából: […] A rendelkezés a közbeszerzési ajánlatkérők egymás között létrejövő jogviszonyát mentesíti a közbeszerzési kötelezettség alól meghatározott egyéb körülmények fennállása esetén.A Kbt. 9. § (1) bekezdés j) pontja alapján a törvényt nem kell alkalmazni az 5. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Szerződés megköthetősége a Döntőbizottság Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzése alapján

Kérdés: Eddig nem volt támadható a szerződés megkötésére vonatkozó végzés. Jól értem, hogy ezután annak ellenére nem köthetik meg a szerződést a felek, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság meghozza a döntését a szerződéskötés engedélyezéséről?
Részlet a válaszából: […] Igen. 2022. március 21-én lépett hatályba az a jogszabályi rendelkezés, amely a Kbt. 156. § (4) bekezdése szerinti végzés esetében is lehetővé tette annak megtámadását bíróság előtt. Az új, 169. § (3)–(7) bekezdések alapján a bíróságnak tíz napja van a döntés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Hasznossági függvény mint értékelési módszer alkalmazhatósága

Kérdés: Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a "hasznossági függvény" értékelés módszerét, amikor ilyet egyik – a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló – értékelési szempontrendszer alkalmazásáról szóló útmutató sem tartalmaz?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi három útmutató már valóban nem tartalmazza a hasznossági függvény mint értékelési módszer lehetőségét:–A Közbeszerzési Hatóság útmutatója a nyertes ajánlattevő kiválasztására szolgáló értékelési szempontrendszer alkalmazásáról (KÉ 2020. évi 60....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Hivatalból történő kezdeményezés elutasíthatósága

Kérdés: Elutasítható-e az a kezdeményezés, amelyben a hivatalból kezdeményező kifejezetten nem rögzíti, hogy milyen döntést vár a Közbeszerzési Döntőbizottságtól?
Részlet a válaszából: […] Egy hivatalból történő kezdeményezés kapcsán a Közbeszerzés Döntőbizottság állást foglalt a kérdésben. A D. 454/2021. esetben a Döntőbizottság rámutatott arra, hogy a Kbt. 152. § (4) bekezdése alapján a kezdeményező iratnak nem kötelező tartalmi eleme a Kbt. 149....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Közszolgáltatói kivételi kör kiterjesztésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 10. § (1) bekezdése értelmében a Kbt.-t a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott körben. Ez azt jelenti, hogy a közszolgáltató ajánlatkérők is alkalmazhatják a Kbt. 9. § (1) bek. j) pontja szerinti mentesülési okot?
Részlet a válaszából: […] Az általános hivatkozás a 10. § (1) bekezdésében a közszolgáltatók kivételi körének kiterjesztésére utal. A rendelkezés szerint a törvényt a közszolgáltató ajánlatkérőnek a 9. §-ban foglalt eseteken túl nem kell alkalmaznia a 10-13. §-ban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 9.

Szolgáltatások egybeszámítása építési beruházásoknál

Kérdés: Az (egybeszámított) építési beszerzésekhez kapcsolódó szolgáltatások esetében mely szolgáltatásokra alkalmazható a "hard osztja a szoftot" kalapácsszabály: tervezésre, műszaki ellenőri tevékenység beszerzésére, közbeszerzési szakértő beszerzésére, nyilvánosság biztosítására, könyvvizsgálói feladatok ellátására stb., vagy ezeket a szolgáltatásokat (vagy ezek közül egyeseket) a közös programcél (műszaki gazdasági funkció egysége) összeköti, és egybe kell számítani?
Részlet a válaszából: […] Valójában, az azonos projektcél összefogja a beszerzéseket, de ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden építési beruházást is egybe kell számolni, amikor egy beszerzési tárgy külön projektben kerül beszerzésre. Erre vonatkozóan minden egyes ügyben egyedileg kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
1
18
19
20
103