Kiegészítő tájékoztatás megadása a kiírástól eltérő módon

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban részletesen meghatározta, hogy a kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre milyen módon adja majd meg a választ. Ha ettől eltér, de az nem ütközik a közbeszerzési törvénybe, akkor megteheti, hogy nem a kiírás szerint adja meg a kért információkat?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi felhívás arra utal, hogy jelen esetben nem nyílt, hanem több szakaszból álló eljárás (például meghívásos vagy tárgyalásos eljárás, vagy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás) kerül lefolytatásra. Az ajánlatkérő az ajánlattételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Konzorciumi tag változása a régi Kbt. hatálya alatt indult eljárásban

Kérdés: Konzorciumban indulunk egy, a régi Kbt. hatálya alá tartozó eljárásban. Az ajánlattételi határidő még nem telt le, de az ajánlatot benyújtottuk. Van-e arra ilyen esetben még lehetőség, hogy az egyik konzorciumi tag személyét megváltoztassuk?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. 25. §-a szabályozza ezt a kérdést az alábbiak szerint:– több gazdasági szereplő közösen is tehet ajánlatot vagy nyújthat be részvételi jelentkezést;– a fenti, első bekezdés szerinti esetben a közös ajánlattevők vagy részvételre jelentkezők kötelesek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 17.

Ellentmondás az ajánlati felhívás és a dokumentáció között

Kérdés: Ha az ajánlati felhívás és a dokumentáció között ellentmondás van, akkor az ajánlati felhívásban foglaltak az irányadók? Ha igen, akkor melyik törvényhely támasztja ezt alá?
Részlet a válaszából: […] A probléma oka az, hogy a továbbiakban eljárási dokumentumokat értünk a dokumentáció alatt, melynek része az eljárást megindító felhívás is.Az új közbeszerzési törvény értelmező rendelkezései között szerepel a közbeszerzési dokumentum fogalmának meghatározása. Eszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Konzultáció, kiegészítő tájékoztatás helyszíni bejárás esetén

Kérdés: Helyszíni bejárás alkalmazása esetén az ajánlatkérő rendelkezhet-e úgy a felhívásban, illetve a dokumentációban, hogy a helyszíni bejárás, illetve helyszín megtekintése során kiegészítő tájékoztatást, konzultációt nem nyújt? A korábbi Kbt. – 2011. évi CVIII. törvény – 45. §-ának (8) bekezdésében arra utalt, hogy a helyszíni bejárás során nyújtott kiegészítő tájékoztatásra alkalmazandók a törvény 45. §-ának (1)-(7) bekezdései. Az eddigi gyakorlat szerint a felhívásban/dokumentációban rögzítésre került, hogy helyszíni bejárás során nem nyújt kiegészítő tájékoztatást az ajánlatkérő, hanem a felmerült kérdéseket írásban, a Kbt. 45. § (1)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint, a bejárást követően tehetik fel a gazdasági szereplők. (Ezt olyan okok indokolják, hogy nem minden esetben lehet a helyszíni bejárás során felmerült kérdésekre azonnal válaszolni stb.) Tekintettel arra, hogy a helyszíni bejárás során kiegészítő tájékoztatás nyújtására az új Kbt. szerint csak a konzultáció keretében kerülhet sor – az új Kbt. 56. §-ának (7) bekezdése csak a (6) bekezdésre utal vissza –, úgy kell-e értelmezni, hogy kötelező tartani konzultációt is, vagy alkalmazható a korábbi gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A régi Kbt. esetében a kiegészítő tájékoztatásra helyszíni bejárás esetében általában visszautalt a törvény. Az új Kbt., a 2015. évi CXLIII. törvény esetében az alábbi, 56. § (6) bekezdésre történő visszautalás értelmezhető úgy, hogy a helyszíni bejárás csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 13.

Egységár megajánlásának követelményei

Kérdés: A dokumentációban az az ajánlatkérői tájékoztatás szerepel, hogy a felolvasólapon és a költségkalkulációban az egységár vonatkozásában két tizedesjegyig terjedhet a megajánlás, és kizárólag pozitív számot lehet megajánlani. Ha a megajánlás attól eltér, akkor az ajánlat érvénytelen. Automatikus az érvénytelenség, vagy hiánypótolható a hiba? Ilyenkor célszerű e körben kiegészítő tájékoztatást kérni?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a felolvasólapon szereplő érték értékelés alá esik, annak hibája nem hiánypótoltatható abban az esetben, ha például negatív számot ad meg az ajánlattevő. Ha azonban három tizedesjegy pontosságig terjed a megajánlott ár, azt nem lehet számítási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 11.

Kommunikáció formája, kötöttsége közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Ha e-mailben kérek kiegészítő tájékoztatást, arra e-mailben válaszol az ajánlatkérő, avagy megteheti, hogy telefaxon küldi meg a választ?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő lehetővé tette az elektronikus úton történő kiegészítő tájékoztatás kérését, a későbbiekben számára is kötelező az elektronikus úton történő kommunikáció.Válaszunkban azonban érdemes utalni arra a problémára, ami a hazai gyakorlatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Jogorvoslat lehetősége jogsértő dokumentációs tartalom esetén

Kérdés: A dokumentációban több jogsértő előírást találtunk. Milyen jogorvoslati lehetőségeink vannak, és milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az eljárás részvételi vagy ajánlattételi szakaszában vagyunk, tehát akár egy-, akár kétszakaszos eljárásról is lehet szó a kérdésben megfogalmazottak szerint. A Kbt. nem értékelési szakaszra vonatkozó határidői az alábbiak szerint alakulnak, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Kiegészítő tájékoztatás megadásának módja

Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmekre adott válaszokat összegezve, egy levélben, vagy egyenként, több válaszban kell megküldenie az ajánlatkérőnek az ajánlattevők részére?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatásra – mint jogintézményre – vonatkozó szabályozás nem tér ki a kiegészítő tájékoztatás technikai részleteire. Csak annyiban érinti a kérdést, hogy az milyen határidővel történjen, továbbá hogy a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 9.

Igazolás elfogadása kiegészítő tájékoztatáskérés hiányában

Kérdés: Pénzügyi alkalmasság tekintetében az ajánlattevőtől az ajánlatkérő nem negatív mérleg szerinti eredmény igazolását kérte. Az ajánlattevők között volt egyéni vállalkozó, aki igazolásként a vállalkozói személyijövedelemadó-bevallását nyújtotta be, amelyből megállapítható, hogy nem volt veszteséges a vállalkozás. Azonban az ajánlattevő a 310/2011. kormányrendelet 14. §-ának (3) bekezdése szerint nem kért kiegészítő tájékoztatást, arra vonatkozóan, hogy az ajánlattevő milyen formában fogadja el az igazolást. Kérdésként merül fel, hogy az alkalmasság igazolásaként benyújtott dokumentumok megfelelése esetén, azonban a kiegészítő tájékoztatás kérésének elmulasztása ellenére elfogadható-e, illetve hiánypótlás kérhető-e a mérleg szerinti eredmény benyújtására (egyéni vállalkozó kizárólag kapacitásnyújtóval tudná ezt megtenni), avagy érvénytelenek kell-e minősíteni az annak hiányában benyújtott ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlattevő kiegészítő tájékoztatás kérése nélkül képes megfelelni az ajánlatkérő által jogszerűen támasztott követelményeknek, akkor egy opcionális eljárási cselekmény hiánya (tájékoztatás kérése) nem alapozhatja meg az érvénytelenséget. Alátámasztja ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Árkalkuláció hiányos műszaki tartalom birtokában

Kérdés: A dokumentációban az ajánlatkérő ki­emelten jelezte, hogy nem áll módjában megadni a beszerzés tárgyát képező kiadvány paramétereit. Hogyan lehet így árakat kalkulálni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében szükséges annyi információt az ajánlattevő rendelkezésére bocsátani, amely alapján az ajánlatkérő képes eldönteni, hogy tud-e ajánlatot tenni. A műszaki tartalom hiányosságai nem feltétlenül versenyellenes magatartásra utalnak, hanem jelezhetik azt is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
6
7
8
27