"Egyéb tájékoztatás" eljárási cselekmény értelmezése, joghatása

Kérdés: Felkerült a felületre egy olyan eljárási cselekmény, melynek megjelölése "Egyéb tájékoztatás". Ezt a meghatározást nem látom a jogszabályban. Milyen joghatása lehet ennek az eljárási cselekménynek?
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatás kérése és az előzetes vitarendezés kezdeményezése mellett valóban megjelent egy olyan eljárási cselekmény az EKR-ben, melyet az ajánlattevő kezdeményezhet, és ún. "Egyéb tájékoztatás"-nak jelöli az EKR. Mivel hasonló eljárási cselekmény nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Dokumentáció közzététele elektronikus árlejtés esetén

Kérdés: Az elektronikus árlejtés bevezetésével nem lenne szükség egy összefüggő dokumentációra, amelyben lesznek minták, és amelyekre vonatkozóan például kiegészítő tájékoztatást lehet majd kérni? Vagy egyesével végig kell nézni mindent, amit az ajánlatkérő feltesz az EKR-be, és annak alapján kell kérdezni?
Részlet a válaszából: […] Attól függően, hogy az ajánlatkérő hogyan teszi fel az adatokat, gyakran több fájlt kell átnézni. Az egyes fájlok elnevezése eleve determinálja, hogy például a műszaki tartalmat mely kolléga nézze meg az ajánlattevőnél. Érdemes megnézni az EKR-ben most fent lévő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 18.

Ajánlat visszavonása, újra benyújtása

Kérdés: Hogyan tudom az ajánlatot visszavonni? Ha visszavonom, és mégis be akarom újra nyújtani, akkor az elejétől kell kezdenem az ajánlattételt?
Részlet a válaszából: […] A benyújtott ajánlattal kapcsolatban lehetőség van az ajánlat visszavonására vonatkozó eljárási cselekmény megtételére. A szintén sms-kóddal működő visszavonás esetében az ajánlattevő valójában nem lesz ajánlattevői státuszban, hiszen érvényes ajánlata nem lesz a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Határidőkorlát az EKR-ben I.

Kérdés: Az EKR-ben a kiegészítő tájékoztatás kérésének biztosítására, illetve a hiánypótlásra is érvényes a 8-16 óra közötti korlátozás?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. Korm. rendelet értelmében a határidőkorlát az ajánlattételi és részvételi határidő vonatkozásában irányadó, azaz kiegészítő tájékoztatás kérésének határideje vagy a hiánypótlási határidő más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Képzettség és tapasztalat előírása alkalmassági feltételként

Kérdés: Egy szolgáltatás végzésére irányuló közbeszerzési eljárásban előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy – a szakemberekre vonatkozó alkalmassági feltételek meghatározásán felül – a teljesítésben csak bizonyos képezettséggel és tapasztalattal rendelkező személyek vehetnek részt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés arra utal, hogy a szerződés teljesítésének feltételeként előírható-e további, gyakorlatilag alkalmassági feltételnek minősülő, meghatározott képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakember igénybevétele. Tekintettel arra, hogy a teljesítés során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Teljesítés során vállalt feltétel előírásának szempontjai

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő saját vizsgabázis meglétét, ami egyben kizárja, hogy alvállalkozó bevonásával teljesítsen az ajánlatkérő? Ez egy olyan szerződéses feltétel, amit nyílt eljárásban kell elfogadnunk.
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdés szerint is ez egy olyan feltétel, amit a teljesítés során kell vállalni, így az ajánlatkérő nem az alkalmasság körében korlátozza az ajánlattételt, emiatt az alkalmassági szabályok vonatkozásában az eljárás nem kifogásolható. A feltétel a szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 14.

Alkalmassági szempont előírása

Kérdés: A felhívásban az ajánlatkérő csak az egyik árbevételi követelményt, azaz a teljes árbevételi követelményt írja elő, miközben igazolásnál mindkettőt, azaz a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt és a teljes árbevételt is kéri. Mi ilyenkor a teendő? Ebben az esetben mi az erősebb, az előírás vagy az igazolás a hirdetményben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelműen el kell döntenie, hogy mit kíván vizsgálni, a teljes árbevételt, a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételt vagy mindkettőt, melyre a 321/2015. kormányrendelet 19. § (1) bekezdésének c) pontjában az alábbiak szerint ad lehetőséget:Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlatot nem tevő gazdasági szereplő ügyfélképessége jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatásban megismételte az eljárási dokumentum tartalmát, majd az egyik gazdasági szereplő, aki egyébként nem tett ajánlatot, a tájékoztatás megadásától számított 15 napon belül indított jogorvoslati eljárást. Nyílt eljárásról beszélünk, már túl vagyunk az ajánlattételen. Van-e ügyfélképessége ebben az esetben annak a gazdasági szereplőnek, aki nem is tett ajánlatot, csak kérdezett?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a jogorvoslati eljárás kérelemre indul, úgy azt az kezdeményezheti, akinek jogát vagy jogos érdekét a Kbt.-be ütköző tevékenység sérti vagy veszélyezteti. A Kbt. 148. §-ának (1) bekezdése értelmében tehát akár olyan gazdasági szereplő is kezdeményezhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 13.

Ajánlattételi határidő hosszabbítása gyorsított nyílt eljárásban

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy gyorsított nyílt eljárás esetében az ajánlatkérő ajánlattételi határidőt hosszabbítson? (Szükség lenne rá, mert nagyon sok a hiba a felhívásban és a dokumentációban.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi és részvételi határidő meghatározásának szabályai alapján eleve úgy kell meghatározni a határidőt, hogy elegendő idő álljon az ajánlatételre az ajánlattevők rendelkezésére. A határidő hosszabbítására vonatkozó kötelezettség csak akkor áll fenn, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 8.

Elektronikus dokumentumok aláírásának szabályai

Kérdés: Ha elektronikusan teszek fel kiegészítő tájékoztatáskérést, akkor azt is alá kell írni elektronikusan? Kinek kell aláírnia? A cégjegyzésre jogosultnak, vagy elég, ha az egyik kolléga elektronikus aláírásával írjuk alá az aláírt és beszkennelt dokumentumot? Esetleg a küldött e-mailt kell csak aláírni? Kérdésünk továbbá, hogy mi az az időbélyeg? Kell-e ezt használni?
Részlet a válaszából: […] Ha az ajánlatkérő lehetővé teszi a Kbt. 41. §-ának (3) bekezdése szerint az elektronikus kommunikációt, akkor ezt valóban a Kbt. 41. § (2) bekezdésének c) pontja szerint is meg lehet tenni. Az elektronikus úton történő kommunikáció feltétele, hogy az ajánlattevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 14.
1
5
6
7
27