935 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: Van egy nyílt közbeszerzési eljárás, amelyben az ajánlatkérő teljes körű hiánypótlást biztosít. A műszaki-szakmai alkalmasság igazolására az ajánlattal azonos nagyságrendű referenciát kérnek. A benyújtott ajánlatban csatolt referenciák az ajánlatkérő véleménye szerint nem teljesítik ezt a feltételt, mert a referenciák tartalma nem egyértelmű, ezért pontosítást kérnek a hiánypótlás keretében. Kérdésem, hogy a pontosítás megadása mellett benyújtható-e további, a feltételeknek szintén megfelelő referencia?

Kérdés: Építési beruházás tárgyú közbeszerzés esetén, egyszerű eljárásban milyen kizáró okok jelölhetők meg az ajánlattevőkkel szemben?

Kérdés: Milyen "technikát" ajánlanak a közbeszerzési törvény kereszthivatkozásainak kibogozására – különös tekintettel az igazolások, nyilatkozatok területére?

Kérdés: Egyszerű eljárás esetén a kizáró okokról szóló nyilatkozatot elég-e csak cégszerűen aláírni, vagy közjegyző által hitelesíttetni is kell azt?

Kérdés: A közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként veszünk részt. Többször tapasztaltuk, hogy az ajánlatkérők nem adnak lehetőséget hiánypótlásra. Bár erre a Kbt. lehetőséget ad, mivel indokolható a gyakorlatban az, hogy a hiánypótlási lehetőség kizárása miatt az ajánlatkérő elessen egy jó és számára gazdaságilag is megfelelő ajánlattól, amelyet kizárólag olyan formai ok(ok) miatt kell elutasítani, amely(ek) hiánypótlási eljárás engedése esetén pótolhatóak lettek volna?

Kérdés: A szakmai táblázatban a megnevezés elírása – a kiírt megnevezéshez képest – kizáró oknak minősül-e, illetve van-e lehetőség a korrigálásra, és ha igen, mi annak a módja?

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?

Kérdés: A jogerős bírósági döntés után milyen lehetőségek vannak annak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a megtámadása, felbontása ügyében, amelyeket a törvénysértő pályázó a hamis adatközlés miatti kizárás és a jogerős bírósági döntés közötti időben kötött – jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az egyébként törvényesen és korrekt módon pályázó versenytársaknak?

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?