937 talált cikk a kizáró ok kifejezésre

Kérdés: A jogerős bírósági döntés után milyen lehetőségek vannak annak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a megtámadása, felbontása ügyében, amelyeket a törvénysértő pályázó a hamis adatközlés miatti kizárás és a jogerős bírósági döntés közötti időben kötött – jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az egyébként törvényesen és korrekt módon pályázó versenytársaknak?

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)

Kérdés: Lehet-e erőforrás olyan vállalkozás, amelyet az OMMF eltiltott a közbeszerzéstől?

Kérdés: Kérdéseink a védett foglalkoztatókkal kapcsolatosak. Ki tartja nyilván az említett foglalkoztatókat, és van-e valamilyen általánostól eltérő szabály a részvételükkel folytatott beszerzésekre?

Kérdés: A hamis adatszolgáltatás miatti 3 éves eltiltás hatálya mikortól számítandó abban az esetben, ha az ezt kimondó ajánlatkérői döntés "végigjárva" a teljes jogorvoslati fórumrendszert, az Ítélőtáblán emelkedik jogerőre? Mikortól számítandó a három év? A jogerőre emelkedéstől, vagy a jogerős ítélet hatálya visszahat az ajánlatkérői döntés időpontjára, azaz onnantól kell számítani a három évet, illetve ami még ebből hátravan – ugyanis a Döntőbizottság a D.683/16/2003. számú, közzétett határozatában így foglalt állást, igaz, még a régi Kbt. alapján. A Döntőbizottság fenti határozata szerint abban az esetben, ha az ajánlattevő bírósági úton keres jogorvoslatot, annak jogerős befejezéséig függő jogi helyzet keletkezik, ami ha a hamis adatszolgáltatás jogerős megállapításával ér véget, akkor az eltiltás hatálya az ajánlatkérői döntés meghozatalának napjára visszahatóan beáll?

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban az értékelési szakaszban kiderül, hogy egy ajánlattevő a kizáró okok hatálya alá esik, mi a követendő eljárás? A Kbt. 88. § (2) bekezdésének a) pontja szerint az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az ajánlattevőt. A Kbt. 88. § (1) bekezdésének d) pontja szerint érvénytelen az ajánlat, ha az ajánlattevőt kizárták. Eszerint a kizárásnak meg kell előznie az érvénytelenné nyilvánítást (időben), vagy az történhet egy időben – például az írásbeli összegzésben?

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontjával kapcsolatban szeretnék kérdezni. Én egy jól működő cégnél dolgozom. Sajnos volt egy építésvezetőnk, aki nem tartotta be a szabályokat a munkaterületen, emiatt az OMMF megbüntetett minket (az illetékest már régen elküldtük). De ez nem elég, még a Kbt. is ellehetetleníti a cég működését – mivel cégünk szinte csak közbeszerzési pályázatokon keresztül jutott munkához –, így az elkövetkezendő öt évben összes kollégámmal valószínűleg munkanélküliek leszünk. Kérdésem arra irányulna, hogy van-e valamiféle lehetőség arra, hogy ne legyen a cégünk feketelistán – főleg hogyha a büntetés kifizetésre kerül –, és tovább tudjunk dolgozni? Szükség van a szankciókra, büntetésekre, de ez véleményünk szerint nem szabadna, hogy arra irányuljon, hogy egy jól felfuttatott cég a büntetés 5 éve alatt teljesen tönkremenjen. Ha más lehetőség nincs, aláírásgyűjtést tervezünk. Van-e a helyzetre valamilyen megoldás?

Kérdés: Uniós támogatású program keretében a maradványpénzek felhasználása érdekében tervezetet készítettünk a már kifejlesztett tananyagok témaköreinek médián keresztül történő népszerűsítésére. Az igényelt támogatás összege 300 millió forint. A feladatokat szakmai szolgáltatásként tudjuk költségvetési soron tervezni. Szeretném megkérdezni, hogyan járunk el szabályosan, szükséges-e a közbeszerzési eljárás lefolytatása, amennyiben jóváhagyást nyer a tervezés?

Kérdés: Hiánypótlás esetében – amennyiben az ajánlatkérő előírta – kötelező-e a hiánypótlás biztosítása? (Véleményem szerint a Kbt. ebben a tekintetben nem egyértelmű.)