Igazolások teljesítése egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű eljárás keretében az adóhatósági (VPOP) igazolást milyen formában lehet teljesíteni? A Kbt. 20. §-a szerint az igazolást eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell benyújtani. Kérhet-e a kiíró "sima" másolatot? [Az ajánlattevők túl szigorú (drága) feltételnek tartják az egyszerű eljárásban az eredeti adó/VPOP igazolás megkövetelését.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. egyszerű eljárást szabályozó 299. §-ának (4)bekezdése értelmében az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban a kizáróokokat is meghatározhatja. Ebben az esetben kizárólag a 60-62. §-ban foglaltkizáró okokat lehet előírni. A Kbt. 60-62. §-a a kizáró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Igazolások azonos ajánlatkérő eljárásaiban való részvétel esetén

Kérdés: Cégünk rendszeresen ugyanannak a kiíró cégnek a pályázatain indul, nagyobb részben alvállalkozóként. Nem értjük, hogy miért kell minden pályázat alkalmával valamennyi fővállalkozó számára eredeti igazolásokat adni? (10 százalék feletti alvállalkozók vagyunk általában.)
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 20. §-ának (3) bekezdése szerintahol a törvény a közbeszerzési eljárás során igazolás benyújtását írja elő, azigazolás hiteles másolatban is benyújtható.A Kbt. 65. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azajánlatkérő az ajánlati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 14.

Eljárás a szerződés beszállítói felmondása esetén

Kérdés: 2004. év elején az 1995. évi közbeszerzési törvény alapján nemzeti értékhatár feletti közbeszerzési eljárást írtunk ki élelmiszer-ipari termékekre. Miután részajánlat-tételi lehetőséget biztosítottunk, több beszállítóval kötöttünk szerződést három évre. Az eljárás során hirdettünk két legkedvezőbb ajánlatot. Másfél év után az egyik beszállító a szerződés felbontását kezdeményezte. Kérdésünk, hogy szerződést köthetünk-e a második legkedvezőbb ajánlatot tevő szállítóval, avagy új eljárást kell lebonyolítanunk erre a részterületre? Az élelmiszer-ipari termékek beszerzése öszszességében meghaladja a közösségi értékhatárt, de ez a részterület kb. 1 millió forint értékű éves szinten. Elég-e egyszerű eljárást lefolytatnunk, vagy közösségi értékhatár feletti eljárást kell alkalmazni? Az eljárás lebonyolítási ideje alatt hogyan tudjuk a beszerzéseinket szabályosan megoldani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés aláírása után – amely a közbeszerzési eljárástlezárja – már nincs lehetőség az eljárásban egyébként második legkedvezőbbajánlatot tevő szállítóval szerződést kötni. A teljesítés hiányosságait a Ptk.keretein belül kell az adott szerződéses...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Eljárás ismételten hiányos ajánlat esetén

Kérdés: Kérdésünk a hiánypótlással kapcsolatos, nevezetesen: hányszor kell kérni a pótlást, ha ismételten hiányos az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 83. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség eseténtöbb alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Ajánlattevők értesítése irreálisan alacsony ár alkalmazásakor

Kérdés: Írásbeli indoklás kérésekor – irreálisan alacsony ár megadása esetén – az ajánlattevők értesítése csak arról szól, hogy valamelyik tárgykörben a meghatározott ajánlattevőt megkereste az ajánlatkérő, vagy teljes körű tájékoztatást is meg kell adni minden ajánlattevőnek? Amennyiben irreális vállalásról indoklást kér az ajánlatkérő, és az indoklásból kiderül, hogy nem tudja fenntartani az ajánlattevő ajánlatát (például elírás miatt), lesz-e lehetőség az indoklás elfogadása mellett érvénytelenné nyilvánítani az adott ajánlatot? (Jelenleg az indoklás el nem fogadhatóságára van szabályozás.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a lehetőséget ad arra, hogy az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejűértesítése mellett felvilágosítást kérhessen az ajánlattevőtől a kizáróokokkal, az alkalmassággal, illetőleg az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Az ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához tekintsük át a Kbt. ajánlatravonatkozó szabályozását, amelyet a 70-73. §-ok tartalmaznak.Az utalt előírások értelmében az ajánlattevőnek az ajánlatifelhívásban és a dokumentációban meghatározott tartalmi és formaikövetelményeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Igazolások alakiságának eltérő értelmezése

Kérdés: Problémánkat az eltérő ajánlatkérői jogértelmezés miatt vetjük fel. Eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell-e csatolni az ajánlattevőnek a következő okiratokat: mérnök-kamarai igazolás, végzettség igazolása, nyelvvizsga igazolása, mérlegek, hatósági, pénzintézeti igazolások, cégkivonat?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint – ahogyan erről már több alkalommal is szóvolt a Közbeszerzési Levelekben – az igazolások alakisága vonatkozásában a Kbt.20. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni, amelynek értelmében ahol a törvény aközbeszerzési eljárás során igazolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Nyilatkozati forma alvállalkozókra

Kérdés: Az ajánlatkérő nem kívánja vizsgálni az ajánlattevő 10 százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak kizáró okok alá tartozását (jogi helyzetét). Előírja, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 105. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, hogy nem alkalmaz kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozókat. Kérdésünk: az ajánlatkérő milyen formának megfelelő nyilatkozatot kérhet, illetve fogadhat el?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 105. §-ának (3) bekezdése szerint,amennyiben a 105. § (1) bekezdésének b) pontja értelmében az ajánlatkérő nemírta elő, hogy a részvételre jelentkezőnek meg kell jelölnie a szerződésteljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Eltérés a Kbt. érvényességi hatályától a nyilatkozatok vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhat-e általános jelleggel az igazolások vonatkozásában a törvényben előírt érvényességi hatályhoz képest rövidebbet (APEH-, VPOP-igazolások Kbt.-ben meghatározott 1 éves érvényessége)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 60. § (1) bekezdésének e) pontja egy évnél régebbenlejárt adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosításijárulék-fizetésikötelezettségről szól, amelyre ajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteleshivatkozni. Ettől való eltérést a törvény nem enged, taxatíve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

Versenytörvény változása és a közbeszerzések

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. a közelmúltban módosult. Mely szabályt érintett a változás?
Részlet a válaszából: […] A módosítás eredményeként a közbeszerzési törvény 61. §-a(1) bekezdésének b) pontja helyébe iktatott új rendelkezést a jogalkotó. Amódosítás értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírhatja, hogy azeljárásban nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.
1
83
84
85
93