Indokolási kötelezettség innovációs partnerség választása esetén

Kérdés: Kell-e indokolnom, ha innovációs partnerséget választok?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve, hogy azok megfelelnek a felek által az innovációs partnerségi szerződésben megállapított teljesítményszinteknek és maximális költségeknek.A Kbt. 96. § (2) bekezdése pedig előírja, hogy az eljárásfajta választását az újszerűség ismertetésével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés mint kiemelten fontos közérdek

Kérdés: Kiemelten fontos közérdek-e a pandémiás helyzet kezelésére vonatkozó szerződéskötés, amennyiben azt az ajánlatkérő igazolni tudja már az eljárás előkészítésekor?
Részlet a válaszából: […] ...eljárás lefolytatásából, a szerződő fél esetleges változásából vagy az érvénytelenségből következő kötelezettségekből eredő költség) nem tekinthető kiemelkedően fontos közérdeknek, a szerződés érvényességéhez fűződő további gazdasági érdekek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Kizárás "nulla megajánlás" esetén

Kérdés: Kizárható-e már az eljárást megindító felhívásban a részletes költségvetésben egyes esetekben tett nulla megajánlás miatt az ajánlattevő, mert például a konkrét esetben nem volt értelmezhető a munkabér? (Az eredeti dokumentumban az ajánlatkérő nem utalt kifejezetten kizárásra, de az összegezésben utal erre az indokra.)
Részlet a válaszából: […] ...ahol a jogorvoslati fórum egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérő előírása, mely szerint nem fogadja el a nulla megajánlást az árazott költségvetés egyes sorain, sérti a verseny tisztaságát, továbbá az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód alapelveit. Amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Ajánlatkérő önkéntes reparálási lehetősége a Döntőbizottság előtti eljárásban

Kérdés: Reparálhat-e önként az ajánlatkérő a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti eljárásban, miután nem adott helyt az előzetes vitarendezési kérelmünknek, és emiatt jogorvoslati eljárás kezdeményezésére kényszerültünk? Mi a teendő ilyen esetben, mire tarthatunk igényt? [Az ajánlatkérő először részletes érdemi ellenkérelmet terjesztett elő, amelyben kérte az ajánlattevő jogorvoslati kérelmének elutasítását. Ezután váratlanul bejelentette, hogy az ajánlattevő ajánlatának érvénytelensége tárgyában meghozott döntését visszavonja az ajánlattevő által indított jogorvoslati eljárásra tekintettel, és egyúttal hiánypótlási felhívást bocsátott ki, mert mind előzetes vitarendezési, mind jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte az ajánlattevő, hogy az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás kibocsátása helyett az ajánlatot jogellenesen érvénytelenné nyilvánította. A Közbeszerzési Döntőbizottság erre – az eljárás okafogyottá válása miatt – a jogorvoslati eljárást megszüntette, és végzésében úgy rendelkezett, hogy az ajánlattevő részére vissza kell téríteni a lerótt igazgatási szolgáltatási díj teljes összegét.]
Részlet a válaszából: […] ...perben kártérítési igényt érvényesíthet vele szemben, és követelheti a jogorvoslati eljárás során ténylegesen felmerült ügyvédi költségei megtérítését. Az eset közbeszerzési tanulságai azonban ennél lényegesebbek. Nem egyeztethető össze a Kbt. elveivel és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Üzleti titok az aránytalanul alacsony ár és harmadik személytől kapott kedvezmény viszonylatában

Kérdés: Üzleti titoknak minősíthető-e a közbeszerzési eljárásban a harmadik személytől (például gyártótól) kapott jelentős mértékű, visszatérítés formájában nyújtott kedvezmény, amelynek folytán az ajánlattevő igen alacsony összegű ellenszolgáltatásért képes az árubeszerzés tárgyában kötendő szerződést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, illetőleg azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében, akkor a Kbt. 72. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.

Kizárás cégkivonatban szereplő zár alá vételre utaló bejegyzés esetén

Kérdés: Fennáll-e kizáró ok abban az esetben, ha a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság cégkivonatán a jogi személlyel szemben alkalmazott büntetőjogi intézkedésre (zár alá vételre) utaló bejegyzés jelenik meg, amely abból ered, hogy a nyomozó hatóság biztosítási céllal elrendelte a jogi személy iratainak és másik gazdasági társaságban meglévő üzletrészének lefoglalását a korábbi vezető tisztségviselő ellen folyamatban lévő büntetőeljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos kizáró okról a Kbt. értelmében akkor beszélünk, ha a Kbt.-ben nevesített bűncselekmények valamelyike (például költségvetési csalás, pénzmosás) miatt az elmúlt öt évben olyan személyt ítéltek el jogerősen és előzetes mentesítés nélkül, aki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Az ajánlattevő pénzforgalmi számlájának zár alá vétele a közbeszerzési eljárás kontextusában

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzés szempontjából, ha az eljárásban ajánlattevőként részt vevő gazdasági társaság pénzforgalmi számláját a nyomozó hatóság – a korábbi vezető tisztségviselő által a társaság felhasználásával elkövetett bűncselekmény (például költségvetési csalás) miatti nyomozás során – kényszerintézkedésként, biztosítási céllal zár alá vette?
Részlet a válaszából: […] A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja csak a tevékenységüktől bíróság által jogerősen eltiltott (vagy tevékenységükben ugyanígy korlátozott) gazdasági szereplők vonatkozásában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 16.

Modellváltó egyetemek a Kbt. hatálya alatt

Kérdés: A modellváltó egyetemek a közbeszerzési törvény hatálya alá fognak tartozni? Amennyiben lehetőség van váltásra, milyen formában lehet leválni a közbeszerzésről eljárásszinten?
Részlet a válaszából: […] ...jelenleg a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó szervezetek a továbbiakban nem költségvetési szervek lesznek, így azt kell vizsgálniuk, hogy finanszírozásuk milyen forrásból származik annak érdekében, hogy a Kbt. § (1) bekezdés e) pontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Árazott költségvetés fájlformátuma miatti érvénytelenség

Kérdés: Ha .xls formátumban nem töltöttem fel az árjegyzéket, érvénytelen lesz az ajánlatom? (Egy 2021-es ügyben azt láttam, hogy ez tartalmi kérdésnek minősült, és így érvénytelen lett az ajánlat.)
Részlet a válaszából: […] ...a D. 39/2021. számú határozatot.Az érintett esetben a Kbt. alapján az ajánlatokkal szembeni fő tartalmi előírás kizárólag az árazott költségvetés megléte és ajánlat részeként történő benyújtása.A kérelmező értelmezésében az árazott költségvetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Eljárás aláírás nélküli árazott költségvetés benyújtása esetén

Kérdés: Építési beruházás esetében az ajánlattevő által benyújtott árazott költségvetésen nem található aláírás. Az ajánlatkérő hiánypótlási felhívás keretében felhívta az ajánlattevőt az aláírás pótlására, de ezt az ajánlattevő nem tette meg. Így sem tekinthető formai hiányosságnak az aláírás hiánya az árazott költségvetés tekintetében? (A közbeszerzési dokumentációban elő volt írva az árazott, cégszerűen aláírt költségvetés.)
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő az árazott költségvetés aláírását azért kéri, mert a kötelezettségvállaló számára szeretné elő­írni, hogy biztosan vállalja a kötelezettséget, nem felel meg számára az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben jogosultsággal rendelkező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.
1
10
11
12
79