801 talált cikk a költség kifejezésre

Kérdés: Fontos, hogy lehetőség legyen a dokumentáció elolvasására, és közös jelentkezés esetén nem tartjuk korrekt eljárásnak, hogy mindenkinek meg kelljen vásárolni a dokumentációt. Ennek ellenére miért teheti kötelezővé az ajánlatkérő a dokumentáció megvételét?

Kérdés: Mit jelent a közbeszerzésben a titkosság biztosítása? Hol szabályozza ezt a kérdést a Kbt.?

Kérdés: Egyszeri, határozott időre (5 évre) kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely Kbt.-szabály szerint kell eljárni? Az egy költségvetési évre, illetve 12 hónapra eső értéket, vagy a szerződés teljes időtartamára, azaz 5 évre vonatkozó értéket kell-e a közbeszerzés értékeként figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani azt, hogy a beszerzés során mely Kbt. szerinti értékhatárhoz kötött eljárás alapján kell lebonyolítani a közbeszerzést?

Kérdés: A régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződéseknél, amennyiben pótmunka, avagy pótköltség merül fel, az új vagy a régi közbeszerzési törvényt kell-e alkalmazni építési beruházás esetén – figyelemmel a Közbeszerzési Levelek 20. és 139. kérdésére adott válaszokra is?

Kérdés: Kikényszeríthető-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött megállapodás teljesítése az ajánlattevőként szerződő fél által? Ha igen, milyen módon?

Kérdés: Határozatlan időre kötött árubeszerzésnek minősülő szerződés esetén (termék adásvétele) a becsült érték meghatározásakor mely paragrafus szerint kell eljárni? Ugyanis a határozatlan időre kötött árubeszerzésnél csak azokra a szerződésekre tartalmaz rendelkezést a törvény, amelynek tárgya dolog használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak a megszerzése (tehát nem adásvétel).

Kérdés: Uniós források esetén milyen értékhatároknál, melyik rezsim szerint kell eljárni, illetve milyen támogatás esetén kell közbeszerzési eljárást lefolytatni, ha a beszerző egyébként egy korlátolt felelősségű társaság?

Kérdés: A közbeszerzési tervről kaphat-e a potenciális ajánlattevő információt, esetleg az nyilvános lesz-e, és amennyiben igen, hol teszik azt közzé?

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?

Kérdés: Milyen eljárást kell alkalmazni, ha közbeszerzési eljárás keretében már beszerzett áruk részleges bővítését, cseréjét igényli az ajánlatkérő?