123 cikk rendezése:
1. cikk / 123 Hiánypótlás nem teljesítése az EKR-ben
Kérdés: Az eljárás során a hiánypótlás benyújtásra került az EKR-ben, azonban az egyik dokumentumot az ajánlattevő nem csatolta, helyette egy igazolást nyújtott be, kétszer. Az ajánlatkérő is látja, hogy hiba történt. Van-e lehetőség újra hiánypótolni akár úgy, hogy egyéb kommunikáció keretében csatolja az érintett dokumentumot az ajánlattevő?
2. cikk / 123 Eljárás lefolytatása idegen nyelven
Kérdés: Lefolytatható-e az eljárás angol nyelven, beleértve a tárgyalást is?
3. cikk / 123 Aránytalanul alacsony ár vélelmezése
Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
4. cikk / 123 Magyar nyelvtudás követelménye
Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződést kötni, ahol a személyes kommunikáció nagyon fontos. Előírhatjuk a magyar nyelvismeretet alkalmassági követelményként?
5. cikk / 123 Eljárási cselekmények alkalmazása az EKR-ben
Kérdés: Az X gazdasági szereplő az ajánlati kötöttség fenntartására való felkérést követő néhány órát követően (tehát az eredeti ajánlati kötöttség lejárta előtt 10 naptári nappal) az EKR-en keresztül (csak az egyik részben) „ajánlat visszavonása” funkciógomb megnyomásával az ajánlatát visszavonta, a következő szövegezéssel: „Tisztelt Ajánlatkérő! A felhívásra reagálva ezúton szeretnénk nyilatkozni, hogy a leadott ajánlatunkat nem kívánjuk fenntartani, azt jelen levelünkkel visszavonjuk. Kérjük a befizetett ajánlati biztosíték visszautalását. Köszönettel: X. gazdasági szereplő.” Ezt követően másnap az X gazdasági szereplő e-mail útján a közbeszerzési eljárás lebonyolítójának levelet küldött, amelyben ismerteti, hogy tévesen értelmezték és használták a funkciógombot, a kötöttségüket nem akarták fenntartani, nem pedig visszavonni az ajánlatukat, és a hibás eljárási cselekmény szerinti ajánlat visszavonása számukra kedvezőtlen, mivel ebben az esetben az ajánlati biztosíték nem kerül visszautalásra. Az EKR-en az EKR-kézikönyv szerint technikailag lehetőség van az ajánlattevőknek az ajánlatukat visszavonni, és az ajánlati kötöttség fenntartásáról nyilatkozni, tehát technikailag két külön eljárási cselekmény van erre. Az ajánlatkérő mikor jár el helyesen, ha visszavonásként vagy ajánlati kötöttség fenntartásával kapcsolatos negatív nyilatkozatként értelmezi?
6. cikk / 123 Jogorvoslati határidő
Kérdés: Egy építésre irányuló közbeszerzési eljárásban ajánlatot tettünk, és a második helyen állunk. Véleményünk szerint az első helyezett ajánlati ára nagyon alacsony. Az ajánlatkérő nem kért árindokolást az első helyezettől, hanem bekérte tőle a referencialeveleket. Jogorvoslattal szeretnénk élni. Honnan számít a jogorvoslati határidő? Az igazolások bekérésétől?
7. cikk / 123 Előzetes piaci konzultáció
Kérdés: Előzetes piaci konzultáció keretében kérdezni is lehet, vagy csak véleményt nyilvánítani és javaslatokat tenni?
8. cikk / 123 Online tárgyalás választása
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha a tárgyalás során az ajánlattevő jelzi, hogy nem hajlandó a későbbiekben online tárgyalni, pedig azt az ajánlattevő kezdeményezte? Az ajánlatkérő az eljárási dokumentumokban lehetővé tette az online tárgyalást, melyet az ajánlattevő ugyan elfogadott, de kérdés, hogy kezdeményezésére köteles-e az ajánlatkérő biztosítani is ezt a lehetőséget?
9. cikk / 123 Változás bejelentése az értékelés szakaszában az ajánlatkérőnek
Kérdés: Amennyiben az eljárás során változás áll be, és az ajánlattevő esetleg alkalmatlanná válik, vagy az értékelési szempontnak megfelelő szakember nem áll rendelkezésre, mindezt milyen módon lehet jelezni az ajánlatkérő felé? Bármikor, az eljárás során, vagy csakis hiánypótlás során önkéntes hiánypótlással? Milyen következménye lehet a bejelentésnek?
10. cikk / 123 Konzorciumi tag kiválása
Kérdés: A Kbt. 35. § (7) szerint: "A közös ajánlatot vagy részvételi jelentkezést benyújtó gazdasági szereplők közül az ajánlattételi vagy több szakaszból álló eljárásban a részvételi határidő lejárta után valamely gazdasági szereplő kiválása esetén a fennmaradó gazdasági szereplők akkor vehetnek részt az eljárás további részében, ha továbbra is megfelelnek az eljárásban előírt valamennyi alkalmassági feltételnek és a változás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével." Mi a gyakorlati elvárás, illetve mi a módja annak, hogy az ajánlatkérő felé jelezzük valamely konzorciumi tag kiválását? Mikor vagy milyen eljárási cselekmény indításával lehet ezt megtenni? A kiválás nem jár a verseny tisztaságának sérelmével, valamint egy új – a fennmaradó tagok közti – konzorciumi megállapodás benyújtása szükséges? Vagy egyéb kommunikációval is lehet az ajánlatkérő felé jelezni a kiválást?
