Találati lista:
521. cikk / 4494 Értékhatárok egyes ajánlatkérők esetében
Kérdés: Ha egy önkormányzat vagy a NEAK kiír egy közbeszerzési eljárást árubeszerzésre, akkor melyiknél milyen uniós értékhatárt kell figyelembe venni? Ha egy adott évben köt velem szerződést, de a teljesítés a következő évre is átnyúlik, akkor ezt hogyan számolja el az ajánlatkérő az értékhatárnál?
522. cikk / 4494 Felelősségbiztosítás igazolása
Kérdés: Az ajánlatkérő a pénzügyi alkalmasságban előírta a felelősségbiztosítást. Köteles vagyok-e ezt igazolni, amikor a 322/2015. Korm. rendelet ennél megengedőbb szabályt alkalmaz?
523. cikk / 4494 Tényleges tulajdonos
Kérdés: Az EKR-ben a Kbt. 62. § (1) bekezdés kb) pont szerinti nyilatkozat űrlaptartalma megváltozott, és a tényleges tulajdonosról egy sor adatot kell már megadni (születési hely, születési idő, adóilletőség országa, érdekeltség jellege és érdekeltség mértéke), ami piros csillaggal is jelölve van, illetve nem piros csillagozottan az alábbi négy lehetőség közül kell az egyiket megadni: Adóazonosító jel, Adószám, HÉA vagy Külső nyilvántartás szerinti azonosító. A rendszer nem enged tovább, hibaüzenetet ír, ha a nem csillagozott részek közül bármit nem töltünk ki. Mi a változtatás jogszabályi alapja és az indoka?
524. cikk / 4494 Szerződésteljesítés ellenőrzésének alanyi köre
Kérdés: Alvállalkozóként veszünk részt egy építési beruházás kivitelezésében. A fővállalkozónk jelezte, hogy a szerződés teljesítését a Közbeszerzési Hatóság vizsgálhatja. Ez a hatósági vizsgálat ránk is vonatkozik?
525. cikk / 4494 Előzetes vitarendezési kérelem megválaszolása
Kérdés: Egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásunkban iratbetekintést követően előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be, mert a kérelmező véleménye szerint a nyertes és a második helyezett ajánlattevő a műszaki leírásnak nem megfelelő szakmai ajánlatot nyújtott be. Ajánlatkérőként megvizsgáltuk a kérelmet, és végül az első helyezett ajánlattevőnek hiánypótlást küldtünk, a második helyezett ajánlattevőre vonatkozó megállapításokat viszont nem tartottuk megalapozottnak. Véleményük szerint hogyan kell a válaszadási határidőt számítani ebben az esetben?
526. cikk / 4494 Összeférhetetlenség
Kérdés: Az új összeférhetetlenségi szabályok csak az eljárás előkészítését, az ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálatát és a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát nevesíti az összeférhetetlenségi nyilatkozattételre vonatkozóan. A módosítás azt jelenti-e, hogy ajánlatkérőként most már nem kell összeférhetetlenségi nyilatkozatot kérnünk a többi cselekményre vonatkozóan?
527. cikk / 4494 Dinamikus beszerzési rendszer – alkalmassági követelmény
Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszer felállítását tervezzük több kategóriában. Szeretnénk a referenciát vizsgálni alkalmassági követelményként, de csak azokban a kategóriákban, ahol nagyobb mennyiségű beszerzésre számítunk. Ahol kisebb mennyiségű beszerzési igény várható, ott nem szeretnénk alkalmassági követelményt előírni. Önök szerint van arra lehetőség, hogy ne minden kategóriára írjunk elő referencia alkalmassági követelményt?
528. cikk / 4494 Korai szerződéskötés
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő korábban köti meg a szerződést, és közben jogorvoslati eljárás indult, mindenképp érvénytelenséget állapít meg a Közbeszerzési Döntőbizottság?
529. cikk / 4494 Teljes körű iratbetekintés
Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek a teljes ajánlatot végigmutatni csak azért, mert az ajánlattevő egy általános betekintéskérésben az ajánlat érvénytelenségét feltételezi?
530. cikk / 4494 Bejelentés az Integritás Hatóságnak
Kérdés: Az Integritás Hatóságnak van-e jogosultsága arra, hogy amennyiben közbeszerzési jogsértés jut a tudomására, úgy a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt eljárást indítson? Praktikusan arra gondolok, hogy például bejelentés érkezik hozzá.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.
Ez a jogosultság ugyanakkor nem kötelezettség abban az értelemben, hogy saját magának is meg kell vizsgálnia, hogy valóban jogsértés történt-e, határidőben van-e, és uniós forrást érint-e.
