Árváltoztatási klauzula alkalmazása

Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szerződés módosításának egyes eseteit a Kbt. 141. §-a tartalmazza. Több évre szóló szerződésekben az árváltoztatási klauzulát alkalmazhatónak látjuk a 141. § (4) bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint:"Kbt. 141. § (4) A (2) bekezdésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Előminősítés bírálati időszakának hossza

Kérdés: Meddig kell az előminősítési rendszerbe felvenni az ajánlattevőt az ajánlatkérőnek? Mennyi ideig tarthat ez a folyamat?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. Korm. rendelet szerint meg kell adni az előminősítési kérelem elbírálási határidejét a közbeszerzési dokumentumokban az alábbiak szerint:"13. § (3) Az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Előminősítési hirdetmény módosítása

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlatkérő az előminősítési hirdetményt módosítsa? Gondolunk itt az alkalmassági követelmények lazítására.
Részlet a válaszából: […] Az előminősítési hirdetmény nem statikus hirdetmény, a jogszabályok változásával is "karban kell tartania" az ajánlatkérőknek. Amennyiben túlzottan szigorúan határozta meg a feltételeket, úgy különösen érdemes a feltételrendszert lazítani, az egyenlő bánásmód...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 7.

Dinamikus beszerzési rendszerben ajánlattételi kötelezettség

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel árubeszerzésre. Az egyik ajánlattételi felhívásunkra nem érkezett ajánlat. Hogyan tudjuk kötelezni az ajánlattevőket, hogy tegyenek ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer a Kbt. alapján egy sajátos beszerzési módszer, szabályai részben a meghívásos eljáráson alapulnak, az eltérő szabályok a Kbt. 106-107. §-ban találhatóak.A dinamikus beszerzési rendszer a keretmegállapodás sajátos beszerzési módszerrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Hibás érvénytelenségi ok

Kérdés: Mi a következménye annak, ha az ajánlatkérő hibás érvénytelenségi okot közöl, de valójában tényleg érvénytelen az ajánlat, csak más okból? Ha az ajánlatkérő nem fogja az összegzést módosítani, érdemes-e megtámadni?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az érvénytelenség mindenképpen fennáll, a kérdés csak az összegezés tartalma ellenére fennálló helyzet és az esetleges érvénytelenség felmerülése.Viszonylag hasonló esetben (D. 519/2023.) hozott döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Tárgyalásos eljárás szabályai

Kérdés: Tárgyalhat-e az ajánlatkérő azokról a paraméterekről, melyekkel kapcsolatban már az eljárást megindító felhívásban jelezte, hogy nem minősül tárgyalási alapnak? Módosíthatja-e ezt az álláspontját?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásra vonatkozó törvényi szabályok értelmében az ajánlatkérőnek kötelezettsége, hogy meghatározza, miről nem fog biztosan tárgyalni. Ennek hiányában minden műszaki és szerződéses feltétel tárgyalási alapot képez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ezeket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 10.

Tervező összeférhetetlensége

Kérdés: A tervező (műszaki dokumentáció részét képező tervek készítője) árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, ill. építési beruházás esetén mikor, milyen esetben minősül az eljárás előkészítésébe bevont személynek, és áll fenn vele szemben ebből adódóan olyan körülmény, amely összeférhetetlenséget eredményezhet? A tervező mikor, mely esetben képes befolyásolni az eljárás eredményét? A tervező közbeszerzési eljárás előkészítésébe történő bevonása mely esetben eredményez versenytorzulást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés különösen azért életszerű, mert a korábbiakban a 322/2015. Korm. rendelet sokkal megengedőbb volt, bár valójában akkor is az esetleges összeférhetetlenség kizárta, hogy a későbbiekben az ajánlattevő oldalán megjelenjen a tervező.A kérdés megválaszolásához...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Alvállalkozók bevonása

Kérdés: Ajánlattevőként szeretnénk ajánlatot benyújtani egy önkormányzati tenderen. Az ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be, mert ez a tárgyalásaink eredményétől függ. Elegendő lehet az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
Részlet a válaszából: […] Az alvállalkozókra vonatkozó törvényi előírások jelentősen enyhültek 2022-ben, és a korábbi szabályozással ellentétben a jelenleg hatályos Kbt. már nem tesz különbséget az alvállalkozók között a teljesítésben való részvételi arányuk alapján, másképpen fogalmazva az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Kizáró ok a közbeszerzési eljárás alatt

Kérdés: Véleményük szerint ki kell zárni az eljárásból azt az ajánlattevőt, amely az ajánlattételi határidő lejártakor még nem állt, a lezáró döntés meghozatala időpontjában már nem áll kizáró okok hatálya alatt, de a hatósági nyilvántartásból az látszik, hogy a bírálat alatt valamennyi időtartamban fennállt a kizáró ok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 69. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok (részvételi jelentkezések) megfelelnek-e a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A bírálati cselekménynek a részét képezi, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.

Nemzeti elbánást kizáró ok részvételi szakaszban

Kérdés: Egy dinamikus beszerzési rendszer felállítására irányuló közbeszerzési eljárásban vennénk részt. Az ajánlatkérő a részvételi szakaszban vizsgálni akarja a nemzeti elbánásra vonatkozó kizáró okot, és a részvételi jelentkezésben nyilatkozatot kér a megajánlani kívánt áru származási helyére, valamint arra, hogy nem ajánlunk olyan árut, amely vonatkozásában nem kell nemzeti elbánást biztosítani. A részvételi szakaszban lehet vizsgálni a nemzeti elbánás elvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. § (2) bekezdése olyan kizáró okokat tartalmaz, amelyek nem kötelező kizáró okok, és az ajánlatkérő dönt az adott kizáró ok alkalmazásáról. Mindkét kizáró ok szorosan kapcsolódik a Kbt. 2. § (5) bekezdésében foglalt nemzeti elbánás alapelvhez, miszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. december 13.
1
5
6
7
43