Találati lista:
51. cikk / 448 Ajánlat elbírálása
Kérdés: A közbeszerzési eljárásban benyújtott közbeszerzési ajánlatok bírálata során milyen egyéb dokumentumok vehetők figyelembe az ajánlat érvényességének a megállapításához? Alapítható-e olyan dokumentumra egy ajánlat 73. § (1) bekezdés e) pont szerinti érvénytelensége, amelyet nem az ajánlattevő nyújtott be, hanem amelyre az ajánlatkérő internetes „keresőtevékenysége” eredményeként talált rá?
52. cikk / 448 Második helyezett ajánlattevő szerződéskötése
Kérdés: Egy előadáson elhangzott, hogy a második ajánlattevőnek is ítélhető az eljárás, amennyiben az első ajánlattevő árát ajánlja. Számomra nem világos, hogy ezt az értelmezést mi támaszthatja alá?
53. cikk / 448 Ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Ajánlattételi dokumentációban szerepel az alábbi kitétel:
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
„Az ajánlatkérő felhívja a figyelmet, hogy az ÁR-hoz maximálisan 120% ajánlható meg. Amennyiben az ajánlattevő a meghatározott maximum 120%-nál magasabb %-ot ajánl meg, abban az esetben az ajánlatkérő az ajánlatot a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontja alapján érvénytelenné nyilvánítja.” Ezenkívül az Ajánlattételi dokumentációban az AK rögzíti:
„Az ajánlatkérő fenntartja annak a lehetőségét, hogy az első ajánlatok beérkezését követően dönthet úgy, hogy nem tart tárgyalást, hanem a benyújtott ajánlatok bírálatával és értékelésével befejezi az eljárást.”
A bontási jegyzőkönyv szerint születtek azonban 120%-nál magasabb ajánlatok, sokaknál. Az ajánlatkérőnek ki kell(ene)-e zárnia ezeket az ajánlattevőket ebben a fázisban, vagy csak abban az esetben, ha a végső ajánlat adásakor tesznek 120%-nál magasabb ajánlatot?
54. cikk / 448 Egyes értékelési szempontok árlejtése
Kérdés: Dönthet úgy az ajánlatkérő, hogy több értékelési szempont közül kizárólag csak az ajánlati ár vonatkozásban folytat le árlejtést? Amennyiben igen, úgy az ajánlattevők ajánlati kötöttsége az árlejtés alá nem eső értékelési szempontokra tett megajánlás vonatkozásában mikortól áll be (ajánlattételkor vagy az árlejtés lezárásakor)?
55. cikk / 448 Aláírásminta elfogadhatósága
Kérdés: Az ajánlatkérők a kiírásban aláírási címpéldány helyett általában elfogadják az ügyvéd által készített aláírásmintát is, de hivatkoznak a Ctv.-nek történő megfelelésre. Milyen feltételeknek kell megfelelni az ügyvéd által készített aláírásmintának a Kbt. alapján?
56. cikk / 448 Kiegészítő tájékoztatás és EPK
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban szerettünk volna ajánlatot tenni. Kérdést küldtünk az ajánlatkérő részére a műszaki tartalommal kapcsolatban, és kértük a pontosítást, de az ajánlatkérő azt a választ adta, hogy a műszaki tartalmat előzetes piaci konzultáció során nem vitatták, ezért nem változtat rajta. Jogszerű ez a hozzáállás?
57. cikk / 448 Áreltérés fix és opciós mennyiség esetén
Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja szerint megkötött központosított közbeszerzési keretmegállapodásból valósítjuk meg közbeszerzésünket. Kötelezett intézményként a verseny újranyitására kerül majd sor. A beszerzési mennyiség meghatározása során fix és opciós mennyiséget tervezünk előírni, tekintettel arra, hogy az év végi pénzügyi forrásaink rendelkezésre állásában van még bizonytalanság. Kérdésünk arra irányul, hogy a felhívásban elő kell-e írnunk az ajánlati ár tekintetében, hogy a fix, illetve az opciós mennyiségbe tartozó ugyanazon termékek egységárai nem térhetnek el egymástól? Ilyen rendelkezést ugyanis az adott keretmegállapodás nem tartalmaz.
58. cikk / 448 Hiányos műszaki tartalom hiánypótoltatása
Kérdés: Pótolható-e, ha az ajánlattevő a szakmai tartalmat hiányosan töltötte fel építési beruházás esetében, ami alapján az ajánlatkérő meg tudná állapítani, hogyan ütemezte a teljesítést? Egy sematikus ábrát feltöltött ugyan, de az alapján nem állapítható meg, mit, milyen tervet, mikorra készít el. Hivatkozik dokumentumokra, melyek nem készültek el.
59. cikk / 448 Jogos érdeksérelem a közbeszerzési jogorvoslatban
Kérdés: A jogos érdeksérelem mit jelent a jogorvoslati kérelem benyújtása tekintetében? Az ajánlattevő minden esetben benyújthat jogorvoslati kérelmet, ha nem ő lett az eljárás nyertese?
60. cikk / 448 Jogorvoslat kiterjesztése
Kérdés: Egy építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Szerintünk az ajánlatkérő tévesen értelmezi a saját előírását. Lehetséges az ajánlatunk érvénytelenné nyilvánítása mellett a kiírást is támadni?
