Támogatás és közbeszerzés

Kérdés: Sportszövetségként hazai támogatási forrást nyertünk el a gyerekek sportruházatának megvásárlására. Nem vagyunk közbeszerzési ajánlatkérők, nincs is gyakorlatunk a közbeszerzési eljárásban. A sportruházat megvásárlása 3 évre szóló keretszerződést kívánunk kötni. Az a kérdésünk, hogy mindenképpen közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk, ha ezt a támogatási szerződés tartalmazza? Ha igen, akkor ez minden további szerződésünkre vonatkozik, vagy csak a támogatásból megvalósítottakra?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben elsősorban a támogatási szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Amennyiben a támogatási szerződés utal a Kbt.-re, és előírja, hogy a Kbt. hatálya alá tartozó beszerzések esetében közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, akkor az alábbi eljárási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Nyilatkozat be nem nyújtása

Kérdés: Ajánlattevőként vettünk részt egy eljárásban, ahol az ajánlatkérő a felhívás III.1.2) pontjában a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírta, hogy az eljárást megindító felhívás feladásának napjától visszafelé számított 12 hónapban az összes számlavezető pénzügyi intézménytől származó, valamennyi pénzforgalmi számláról szóló, a hirdetmény feladásának napjánál nem régebbi keltezésű nyilatkozatot kell benyújtaniuk az ajánlattevőknek. Nyilatkozni kellett továbbá a számlavezető pénzügyi intézményekről, illetőleg a működő pénzforgalmi számlákról. Előírta továbbá az ajánlatkérő, hogy az előírt időszakban megszűnt pénzforgalmi számlákat is vizsgálja, ezen megszűnt pénzforgalmi számlák vonatkozásában is az ajánlatkérőnek nyilatkoznia kellett. Az egyik versenytársunk az ajánlatában nem nyújtotta be sem a banki nyilatkozatokat, sem a saját nyilatkozatát, amelyre tekintettel az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást küldött részére. A hiánypótlás során 5 db bankszámlaigazolást nyújtott be, a saját nyilatkozatát továbbra sem. Az ajánlatot az ajánlatkérő érvénytelenné nyilvánította, mert az ajánlattevő nem csatolta be cégszerű nyilatkozatát a pénzforgalmi számlákról. Jogszerű volt az érvénytelenné nyilvánítás, vagy jogsértőnek minősül?
Részlet a válaszából: […] Álláspontunk szerint – bár az az eljárási feltételeket teljeskörűen nem ismerjük – a gazdasági és pénzügyi alkalmasság körében előírt nyilatkozatok előírása nem formai, hanem tartalmi kérdés egy eljárás során, hiszen az érintett ajánlattevő alkalmasságának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Többes megjelenés tilalma

Kérdés: Egy nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásunkban két ajánlattevő ugyanazt a szakembert nevezte meg a szakmai tapasztalattal összefüggő alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében. Ez jogszerű, vagy vizsgálni kell az összeférhetetlenséget?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a verseny tisztasága, az esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód alapelvek érvényesülésének biztosítása érdekében tartalmaz szabályokat arra vonatkozóan, hogy a közbeszerzési eljárásban részt vevők között milyen viszonyok minősülhetnek jogszerűtlennek. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet a válaszából: […] A kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Beszerzési ár mint üzleti titok

Kérdés: Második helyezett ajánlattevőként a nyertes árindokolását érintő iratbetekintési kérelemmel fordultunk az ajánlatkérőhöz. Az iratbetekintésen nem tudtuk megnézni a nyertes ajánlattevő teljes árindokolását, mert a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánította. Jogszerű a beszerzési árakat üzleti titokká nyilvánítani, hiszen annak ismerete nélkül nem lehet az ár nagyságát megtámadni?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján az összegezés megküldését követően legfeljebb 5 napon belül van arra lehetőség, hogy egy ajánlattevő iratbetekintési kérelemmel forduljon az ajánlatkérőhöz annak érdekében, hogy más gazdasági szereplő ajánlatába, ideértve a Kbt. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. alapján az ajánlattevőknek (részvételre jelentkezőknek) a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók vonatkozásában is nyilatkozatokat kell tenni, azonban a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók saját jogi fogalommal és funkcióval bírnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kizáró ok igazolása több eljárásban

Kérdés: Egy közbeszerzési eljáráson indulunk, ahol az ajánlatkérő nyilatkozatmintát adott ki a kizáró ok közjegyzői hitelesített nyilatkozattal történő igazolására. Ez a nyilatkozatminta tartalmazza a közbeszerzési eljárás nevét. Jogunkban áll egy olyan közjegyzői hitelesített nyilatkozatot becsatolni, amely nem tartalmazza az adott eljárás nevét?
Részlet a válaszából: […] A 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 8. §-a határozza meg, hogy uniós eljárásrendben lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a Magyarországon telepedett ajánlattevők (részvételre jelentkezők) milyen módon igazolják az egyes kizáró okok fenn nem állását. A 321/2015. (X. 30.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Versenykorlátozó megállapodás

Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?
Részlet a válaszából: […] A versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja tartalmazza. A jogszabályhely szerint a kizáró ok akkor áll fenn, ha az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban a gazdasági szereplő más gazdasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Önmegtámadás

Kérdés: Abban az esetben, ha az ajánlatkérő a szerződés megkötését követően észleli, hogy az ajánlatkérő erre irányuló felhívására a nyertes ajánlattevő becsatolta az árindokolását, de azt nem elkülönített módon tette, indíthat-e jogorvoslatot saját maga ellen?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint az ajánlatkérőnek nincs lehetősége, hogy jelen esetben jogorvoslatot indítson, tekintettel arra, hogy a jogsértést saját maga követte el.A Kbt. 148. § (2) bekezdése szerint kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az ajánlattevő, közös ajánlattétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.

Aránytalanul alacsony ár vélelmezése

Kérdés: Az eljárás uniós rezsimben történik, melyben a beérkezett ajánlatok közül az egyiknek rendkívül alacsony az ára. Véleményünk szerint elkerülhetetlen az aránytalanul alacsony ár vizsgálata és indokolás kérése. Hogyan hívhatjuk erre fel az ajánlatkérő figyelmét? Informálisan, vagy egyéb kommunikációban van azonnali jogorvoslat? Vagy esetleg az iratbetekintés során?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben uniós rezsimben került az eljárás kiírásra, úgy az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell az aránytalanul alacsony árat, azaz követnie kell az erre vonatkozó 72. § szerinti szabályokat. A bírálat során nincs lehetőség iratbetekintésre, míg az előzetes vitarendezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 8.
1
2
3
259