Találati lista:
51. cikk / 364 Becsült érték meghatározása a keretmegállapodás második részében
Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a beszerzés becsült értékét is megadjuk?
52. cikk / 364 Megszűnt szerződés
Kérdés: Közbeszerzésben ütemezett szállítási szerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés három évre jön létre, 2021. január 1-től 2024. január 31-ig. A szállító mindig pontosan és szerződésszerűen teljesített, azonban az utolsó teljesítéssel megcsúszott. Azt kérte, hogy hosszabbítsuk meg a szerződést 2024. március 31-ig, mert a hosszabbítás alatt már képes a teljesítésre. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződés megszűnt, emiatt már nem lehet módosítani, így a szállító nem is tud teljesíteni. Mit tehetünk ilyen esetben?
53. cikk / 364 Árváltoztatási klauzula alkalmazása
Kérdés: Több évre kötött szerződéseinkben inflációkövető árváltoztatási klauzulát szoktunk alkalmazni. Közbeszerzési szerződéseinkben az árak változtatását szerződésmódosításként kell kezelni és értelmezni ebben az esetben, vagy sem?
54. cikk / 364 Nem közbeszerzési szerződés nem teljesítése
Kérdés: Ha nem teljesítenénk egy egyszerű meghívásos beszerzési eljárás (nem EKR-ben megjelenő pályázat) eredményeként megköttetett szerződést, az milyen következménnyel járna? Lehetséges, hogy a következő beszerzési eljárásokból és esetleg az EKR-ben megjelenő közbeszerzési pályázatokból is kizárhatnak bennünket?
55. cikk / 364 Határozatlan időre kötött szerződés
Kérdés: Ajánlatkérőként meghatározott gépparkkal rendelkezünk. A géppark karbantartására közbeszerzési eljárásban kell szerződést kötnünk. Eddigi gyakorlatunk az volt, hogy kétéves időszakra szerződtünk. Most szeretnénk határozatlan időre szóló szerződést kötni. Mi ennek a feltétele?
56. cikk / 364 Jogszabályi kötelezettségek ismerete teljesítés során
Kérdés: Amennyiben a közbeszerzési szerződés nem tér ki olyan jogszabályi kötelezettségekre, amelyek lassítják a teljesítést, de az ajánlattevőnek egyébiránt tudnia kellett róla, úgy elegendő indok-e a felelősség alóli mentesülésre, hogy maga a szerződés kifejezetten nem utal ezekre a jogszabályi kötelezettségekre? Mivel közbeszerzésről van szó, így ennek lenne értelme.
57. cikk / 364 Szerződéskötési moratórium versenyújranyitásban
Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?
58. cikk / 364 Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása
Kérdés: A tavalyi évben közbeszerzési szerződést kötöttünk egy összetett – 3 egységből álló – feldolgozási rendszer 2 egységének beszerzésére. Mindegyik egység önállóan is működőképes, de a leghatékonyabb működést a teljes rendszer biztosítja. Az idén maradt annyi beruházási forrásunk, hogy a 3. csomagolási egységet is meg tudnánk vásárolni, amelynek értéke 68 millió Ft. Lehet-e közvetlenül szerződni a korábbi szerződő partnerrel?
59. cikk / 364 Szerződésmódosulási automatizmus
Kérdés: Sok esetben olvassuk a kiírásokban, hogy a szerződés időtartamának későbbi meghosszabbítását az ajánlatkérő a saját mérlegelésétől és döntésétől teszi függővé. Ebben az esetben is a Kbt. szabályai alapján történik a szerződésmódosítás, vagy ez nem is minősül szerződésmódosításnak?
60. cikk / 364 Jogutód társaság közbeszerzési kötelezettsége
Kérdés: Jogutódlással beolvadt társaságunkba az egyik leányvállalatunk. Mi közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, a leányvállalatunk viszont nem volt az. Kérdésünk arra irányul, hogy a leányvállalat mint jogelőd társaság által megkötött és jelenleg is hatályos gépjárműjavítási és -karbantartási szerződést módosíthatjuk-e oly módon, hogy azt kiterjesztjük a saját tulajdonú autóinkra? A szerződés nem közbeszerzési eljárás eredményeképpen jött létre. Jelen esetben kell-e alkalmazni a Kbt. 139. §-át?
