Ajánlat benyújtási módjának kizárólagossága

Kérdés: Előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy az ajánlatomat kizárólag elektronikus formában (úton) nyújthatom be? Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtés kivételével az ajánlatérő csak lehetővé teheti az elektronikus ajánlattételt, de nem kötelezheti erre az ajánlattevőket a közbeszerzési eljárásokban elektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint az elektronikus árlejtés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás további felújítás esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntéséhez az építési beruházás becsült értékére és a részekre bontási tilalomra vonatkozó közbeszerzési rendelkezéseket kell figyelembe venni, mely rendelkezéseket a Kbt. 16. §-ának (1)–(3) bekezdései tartalmaznak az alábbiak szerint:– az építési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.
Kapcsolódó címke:

Beruházások egybeszámítása

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény a részekre bontás tilalma mellett kifejezetten az építési beruházásokra vonatkozóan segítséget nyújt a kérdés megválaszolásához az alábbiak szerint:– az építési beruházás becsült értéke megállapításakor a teljes beruházásért járó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Felolvasólap és költségvetés pótolhatósága építési beruházásra irányuló beszerzéseknél

Kérdés: Építési beruházások esetén a végleges ajánlatok megtételekor a felolvasólapot és a költségvetést kell benyújtani. Hiánypótoltatható-e a felolvasólap, ha nem nyújtották be azt? Annak hiányában érvényessé nyilvánítható-e az ajánlat a költségvetési főösszesítő alapján? Másrészt, amennyiben csak a felolvasólap kerül benyújtásra, hiánypótoltatható-e a költségvetés? Harmadrészt (építési beruházás esetén), amennyiben a végleges ajánlat keretében benyújtott költségvetés hibás, alkalmazható-e rá a Kbt. 67. §-ának (8) bekezdése és milyen körben?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlásra vonatkozó szabályok értelmében, a Kbt. 67. § (7) bekezdésének b) pontja alapján, amennyiben a részletes költségvetésből kiderül a végső ajánlat mértéke, úgy a felolvasólap pótolható, hiszen tartalmilag – amennyiben csak az ár volt az értékelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Elektronikus aláírással ellátandó dokumentumok

Kérdés: A Kbt. 35. §-a (4) bekezdésének alkalmazása esetén az érintett dokumentumot (tehát például a pdf fájlt) vagy az azt tartalmazó elektronikus levelet (magát az e-mailt) kell ellátni elektronikus aláírással?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 35. §-ának (4) bekezdésében az írásbeliség körében lehetővé teszi az elektronikus úton történő kommunikációt, mely a (3) bekezdés szerint csak lehetőség az ajánlatkérő és ennek megfelelően az ajánlattevők számára is. Kivétel ez alól a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.

Különös szabályok közszolgáltató ajánlatkérőkre

Kérdés: A közszolgáltató ajánlatkérőkre milyen különös szabályok vonatkoznak?
Részlet a válaszából: […] A közszolgáltató ajánlatkérőkre a Kbt. XIV. fejezetének szabályait kell alkalmazni a 114. §-ban foglaltak szerint. A 114. § utal arra is, hogy a közszolgáltatókra irányadó részletes szabályokat külön rendelet tartalmazza, ez pedig a 289/2011. kormányrendelet.Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címke:

Jogosultság eSender-státuszra

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy hazai központosított beszerző szervezet megkapja az eSender-státuszt, azaz nagy mennyiségben közvetlenül adhasson fel hirdetményeket a TED részére?
Részlet a válaszából: […] Nem, erre nincs lehetőség, mert a Kbt. 30. §-ának (5) be­kezdése és a 92/2011. NFM rendelet szerint csak a Hatóság végezheti a hirdetményfeladást az Európai Unióba.A közbeszerzési törvény 30. §-ának (5) bekezdése értelmében az ajánlatkérőnek a hirdetményeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 17.
Kapcsolódó címkék:  

Adatközlés a teljesítésben részt vevőkről

Kérdés: Mely esetben írhatja elő az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő közölje a tejesítésben részt vevő személyek nevét és képzettségét?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmasság előírásához szükséges igények megfogalmazása során a korlátot a Kbt. alábbi általános szabálya adja, melynek megfelelően aránytalan terhet az ajánlatkérő nem tehet az ajánlattevőkre. Aránytalan teher lehet minden egyes szakmunkás, takarító nevét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.
Kapcsolódó címkék:  

122/A. § alkalmazása önkormányzati ajánlatkérő által

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése szerinti 20 százalékos szabályt alkalmaznánk olyan összetett építési beruházásunkra, amely a 600 millió forintos becsült értéken belül 145 millió forint értéket képvisel. Jól értelmezzük, hogy ez esetben alkalmazhatjuk a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a közbeszerzés becsült értékének kiszámítására, valamint a részekre bontási tilalomra vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni. A Kbt. 18. §-a e kérdésekben az alábbiak szerint rendelkezik:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.

Részekre bontás tilalma

Kérdés: Ajánlatkérő több ingatlanára (de nem valamennyire) üzemeltetési szerződést kíván kötni közbeszerzési eljárás keretében. A szerződés tárgya: fűtési és légtechnikai rendszerek, elektromos hálózatok, felvonók, tetőszerkezet, külső és belső fa- és fémszerkezet karbantartása és üzemeltetése, valamint rovarirtás. Az eljárásban nem szereplő ingatlanokon minimális mértékben előfordulhat a fenti munkák közül egyik vagy másik. Jól gondolom-e, hogy ezeket nem kell hozzászámítanom a Kbt. szerint lefolytatott eljárás értékéhez? Ez a feltevésem a KH által kiadott útmutatón alapszik, amely szerint a szolgáltatások keretében azok a beszerzések tekinthetők tartalmilag egységesnek, amelyek azonos szakterülethez vagy szakmához tartoznak. A különböző ingatlanokra vonatkozó azonos szakterülethez tartozó szolgáltatásokat sem kell egybeszámítanom, miután ezek az ingatlanok olyan távol fekszenek egymástól, hogy egyébként sem kötnék egy szerződést ezekre a munkákra? Ha egy szerződésben szeretném megrendelni, akkor egybe kellene számolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során a Kbt. 2013. július 1-jén hatályba lépett módosítására kell figyelemmel lennünk. A módosítás során a jogalkotó megváltoztatta a korábbi megközelítést, és a beszerzések egybeszámítása helyett az egybetartozó közbeszerzések részekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
21
22
23
…
92