Támogatott szervezet eljárásrendje

Kérdés: A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése alapján ajánlatkérőnek minősülő támogatott szervezet vonatkozásában a Kbt. 21. §-ának (6) bekezdése rögzíti, hogy az ajánlatkérőnek a Harmadik részt alkalmazva kell eljárnia. [A Kbt. 5. §-ának (2) bekezdése alapján az ajánlatkérői minőség nem állapítható meg.] Miként kell eljárnia a fentiek figyelembevételével a támogatott szervezetnek, ha a beszerzés becsült értéke meghaladja az uniós értékhatárt? (Az adott közbeszerzés tárgya: árubeszerzés, becsült érték: 75 millió forint.) Ebben az esetben is alkalmazhatja a támogatott szervezet például a Kbt. 113. §-a szerinti, új típusú eljárást?
Részlet a válaszából: […] ...egyedi munkahelyteremtési támogatásból,– képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,– kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,– nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 11.

Közbeszerzési kötelezettség uniós támogatás felhasználása esetén

Kérdés: Ha egy mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó uniós támogatásban részesül, a pályázati pénz felhasználásakor vonatkozik-e rá a közbeszerzési kötelezettség? Ha igen, a Kbt. mely része alapján minősül ajánlatkérőnek?
Részlet a válaszából: […] ...egyedi munkahely-teremtési támogatásból,– képzési, továbbá tanműhely-létesítési és -fejlesztési támogatásból,– kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból,– nagyvállalkozások újraiparosítási célt szolgáló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 13.

Nemzetbiztonsági beszerzések

Kérdés: Figyelemmel arra, hogy a nemzetbiztonsági tárgyú beszerzésekre vonatkozó kormányrendelet tavaly év vége óta hatálytalan, a gyakorlatban hogyan kell lebonyolítani ezeket a beszerzéseket?
Részlet a válaszából: […] ...vagy egyéb ingatlan, illetve az arra vonatkozó jogok bármely pénzügyi eljárással történő megvásárlása vagy bérlése;– az olyan kutatási és fejlesztési szolgáltatás megrendelésére, amelyek haszna nem kizárólag az ajánlatkérőnél jelentkezik a szolgáltatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 14.
Kapcsolódó címke:

Értékhatárt meghaladó ajánlat a Kbt. 122/A. §-a szerint lefolytatott eljárásban

Kérdés: Az ajánlatkérő piackutatási jelleggel három ajánlatot kért be a közbeszerzés megindítása előtt. Mindegyik ajánlat 25 millió forint alatt volt. Erre tekintettel a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárást folytatta le, három kkv-tól kért be ajánlatot. Az egyik ajánlattevő 26 millió forint értékű ajánlatot tett. Lehet-e ezt az ajánlatot érvényteleníteni a magas ár miatt? Vagy eleve elő kellett volna írni, hogy ha valamelyik ajánlat ajánlati ára meghaladja a 25 millió forintot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. nemzeti eljárásrendre vonatkozó szabályai az alábbiakat tartalmazzák a 122/A. § alkalmazhatósága tekintetében.Ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Nyilatkozat árra

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen ár esetében vagyunk kötelesek az ajánlattevőtől nyilatkozat bekérésére?
Részlet a válaszából: […] ...az eltérés kisebb, mint 20 százalék, akkor is vizsgálhatja az ajánlatkérő, de ekkor nem kötelező a vizsgálat. Ez esetben a piackutatási adatokra, a becsült érték meghatározása során végzett előkészítő tevékenység során feltárt információkra támaszkodhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 13.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt.-változások 2015-ben

Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
Részlet a válaszából: […] ...el nem érő– olyan szolgáltatás megrendelése esetében sem, amely a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény 1. §-a alapján létrehozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.
Kapcsolódó címke:

Gyártói tanúsítvány szerepe a közbeszerzésben

Kérdés: Lehet-e gyártói tanúsítvány alkalmassági követelmény? Mindez az adott termékre vonatkozik, nem a gyártóra. Ha pedig lehet alkalmassági követelmény, akkor be kell-e vonnom az eljárásba mint alvállalkozót, vagy kell-e definiálnom erőforrást nyújtó szervezetként a tanúsítvány kiállítóját?
Részlet a válaszából: […] ...jelezte;– műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;– azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) és/vagy vezetőknek – különösen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 13.

Nem a megajánlott termékkel történő teljesítés

Kérdés: A közbeszerzési szabályozás szerint az ajánlatkérő a műszaki leírásban a minőséget az egyes áruk gyártmányának, típusának megnevezésével is előírhatja azzal, hogy ezekkel egyenértékű termékeket is el kell fogadnia. Ennek a logikának a folyományaként elfogadható-e, hogy a teljesítéskor az ajánlattevő nem a megajánlott terméket szállítja, hanem azzal egyenértékűt?
Részlet a válaszából: […] A teljesítéskor történő eltérés már független az ajánlattétel során alkalmazott "vagy azzal egyenértékű" gyártmány megajánlásától. A teljesítés az adott gyártmány leszállítása esetén minősül szerződésszerűnek, utólagosan a megajánlottól eltérő, más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 5.

Közbeszerzési értékhatárok és kivételi kör változása

Kérdés: Változnak-e az értékhatárok és a kivételi kör?
Részlet a válaszából: […] ...a) pontjában meghatározott ajánlatkérők esetében, ha a szolgáltatás a Kbt. 3. mellékletében szerepel, kivéve a 8. csoportba tartozó kutatási és fejlesztési szolgáltatásokat és az 5. csoportba tartozó, 7524, 7525, 7526 számú távközlési szolgáltatásokat: 134 000 euró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 12.
Kapcsolódó címke:

Összeférhetetlenség építési beruházások esetében

Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
Részlet a válaszából: […] ...illetve nem tehet ajánlatot olyan személy, akit építési beruházással, árubeszerzéssel vagy szolgáltatásnyújtással kapcsolatos kutatással, kísérlet végzésével, tanulmány készítésével, vagy fejlesztéssel bíztak meg, anélkül hogy lehetővé tennénk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
1
3
4
5
13