Találati lista:
1. cikk / 251 Névjegyzéki követelmény közös ajánlattétel esetén
Kérdés: Egy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárásban szeretnénk indulni, melyet még 2025-ben írtak ki, ahol az ajánlatkérő szakmai alkalmassági követelményként előírta az építőipari kivitelezési névjegyzékben szereplést. Konzorciumi ajánlattétel esetén minden tagnak szerepelnie kell a névjegyzékben? Hatással van-e a jogértelmezésre a 2026-os jogszabályváltozás?
2. cikk / 251 Referencia igazolása
Kérdés: A referencia nyújtója egy olyan ajánlatkérő, aki ugyan be van jelentkezve a Kbt. hatálya alá, mint közszolgáltató és mint közjogi szervezet is, de ahogy látom, valójában nem végez közbeszerzést klasszikus ajánlatkérőként, csak közszolgáltatóként. Definiálhatom-e ezt az ajánlatkérőt közszolgáltatónak, és így a nála végzett munkákat nem kell referenciaigazolással igazolnom?
3. cikk / 251 A Kbt. 65. § (10) bekezdésének előírása
Kérdés: Ajánlatkérőként speciális gépbeszerzésre tervezünk uniós, nyílt közbeszerzési eljárást kiírni. Országos szervezetként öt telephelyünk van az ország különböző részein. Számunkra nagyon fontos, hogy valamennyi telephelyünkön a szerződő partnerünk szakemberei végezzék el a megvásárolt gépsor telepítését és üzembe helyezését. Nem minősül versenykorlátozónak, ha ezt előírjuk a dokumentációban?
4. cikk / 251 Szakember mint erőforrás igénybevétele
Kérdés: Több évre szóló közbeszerzési szerződésre irányuló eljárásban tervezünk ajánlatot tenni. Az alkalmassági feltételek összetettek, emiatt jelenleg nincs olyan munkavállalónk, akivel meg tudnánk felelni az ajánlatkérő által előírt szakmai alkalmassági feltételeknek. Ugyanakkor a megfelelő végzettséggel, képzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberrel szerződéses kapcsolatban vagyunk, de csak abban az esetben vennénk át a jelenlegi munkáltatójától, ha elnyerjük a szerződést. Hogyan jelöljük ezt a helyzetet az ajánlatunkban?
5. cikk / 251 Külföldi ajánlatkérő státuszának megállapítása
Kérdés: Mit tehetek akkor, ha nem tudom megállapítani, hogy a szerződést kötő másik fél ajánlatkérő, aki külföldi gazdasági szereplő, milyen okból tartozik az irányelvek hatálya alá? Ez azért lenne fontos, mert ha kiderülne, hogy nem kell referenciaigazolást kérni, akkor kényelmesebben lehetne a referenciát felhasználni, kevesebb lenne az adminisztráció, ami az ajánlattevőre hárul az eljárásban.
6. cikk / 251 Alvállalkozói státusz időbelisége
Kérdés: Építési beruházáson szeretnénk indulni, ahol az ajánlatkérő műszaki vezetőt kér megjelölni alkalmassági követelményként. Az egyik munkavállalónk megfelel a követelményeknek, őt jelölnénk, azonban felmondási idejét tölti, és valószínűleg a szerződést már egyéni vállalkozóként fogja teljesíteni. A munkavállalónkat meg kell jelölni alvállalkozóként?
7. cikk / 251 Versenykorlátozó előírás
Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
8. cikk / 251 Versenykorlátozó megállapodás
Kérdés: Közbeszerzési eljárásunkban aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolást kértünk az egyik ajánlattevőtől. Az ajánlattevő a beadott indokolásban kedvező beszerzési árra hivatkozott, amelyhez az árajánlatot is csatolta. Felmerült bennünk, hogy ha ennyire kedvezményes a beszerzési ár, akkor nem kellene-e vizsgálnunk a versenykorlátozó megállapodásra vonatkozó kizáró okot?
9. cikk / 251 Fedezetelvonás
Kérdés: Az ajánlatkérő szolgáltatásbeszerzésre írt ki nyílt közbeszerzési eljárást. Az ajánlatok felbontását követően – a bírálati cselekményeket mellőzve – az írásbeli összegezés megküldésével közölte az ajánlattevőkkel, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdés a) pontjára hivatkozva eredménytelennek minősíti az eljárást. Előzetes vitarendezésben rákérdeztünk az indokra. Azt a választ kaptuk, hogy forrásátcsoportosítás történt az ajánlatkérő belső körülményei miatt, így a szerződés megkötésére már nem lenne képes megfelelő anyagi fedezet hiányában. Jogsértő-e az ajánlatkérő döntése?
10. cikk / 251 Kizárólagossági nyilatkozat
Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
