Ármódosítási lehetőségek a közbeszerzési szerződésben

Kérdés: Az ajánlati/részvételi felhívásban a szerződés időtartama összesen 98 hónapot ölel fel. Ezzel szemben az ajánlattevők jogosultak az adott évre vonatkozó minimális építőipari rezsióradíj mértékét megállapító jogszabály hatálybalépésétől kezdődően az egységárgyűjtemény munkadíjtételei egységárát módosítani, legfeljebb a hatályos minimális építőipari rezsióradíj adott tárgyévet megelőző évi, jogszabályban meghatározott értékéhez viszonyított százalékos emelkedésének mértékével. A szerződés további feltételei között található, hogy az ajánlattevők jogosultak az egységárgyűjtemény anyagtételei egységárát módosítani legfeljebb egy alkalommal, a KSH által a tárgyévet megelőző naptári évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árindex mértékének alapulvételével. Akorábbi eljárásban kifejezetten nem engedték a 15%-nál magasabb növekedést, a mostani szerződéses feltétel ennél mégis rugalmasabb. Már most tudjuk, hogy ez a szerződéses feltétel alapján biztosan meg fogja haladni a 15%-ot. Jogszerű-e az előírás, elfogadható-e az ajánlattevő számára?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint ebben az esetben kétféle szerződésmódosítási jogalap merül fel. A korábbiakban, melyre a kérdező is utal, az ajánlatkérő vélhetően módosítást nem tervezett, árkövetést nem tett lehetővé, miközben az építőanyagárak nagymértékben megváltoztak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Ajánlati biztosíték rendelkezésre bocsátásának határideje

Kérdés: Jogos-e az ajánlatkérő igénye, hogy a szerződéskötést megelőzően az ajánlati biztosítékot hosszabbítsuk meg, hogy ne hétvégén járjon le? Mi írja ezt elő? (Így hosszabb lesz az ajánlati kötöttségi időszak is, és ez nem eljárási határidő, hanem a szerződéskötésre vonatkozik.)
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó törvényi szabályozás egyértelművé teszi, hogy az ajánlati kötöttség beálltáig szükséges az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő rendelkezésére bocsátani.A Kbt. 54. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárásban való...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Biztosítékkal kapcsolatos nyilatkozattételi szabály változása 2021. február 1-jétől

Kérdés: A Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítását jól értem-e a 134. § (5) bekezdés vonatkozásában, miszerint egy eljárás esetén sem kérhető február 1-jétől nyilatkozat az ajánlatban, az eljárásban előírt biztosítékok (teljesítési biztosíték, jóteljesítési biztosíték) határidőre történő benyújtásával kapcsolatban az ajánlattevőktől? A nyilatkozatminta az EKR-es nyilatkozatminták között is szerepel a február 1-je utáni eljárás létrehozásánál is. Elég a szerződésben rögzíteni a nyilatkozatot a biztosítékokra vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 134. § (5) bekezdése helyébe 2021. február 1-jétől az alábbi szöveg lépett:A (4) bekezdés szerinti biztosíték határidőre történő nyújtására vonatkozóan igazolás vagy nyilatkozat a közbeszerzési eljárásban nem kérhető.A fenti rendelkezés a Kbt. 134. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Alkalmassági követelmény módosítása

Kérdés: Miért jelent problémát az, ha az ajánlatkérő az alkalmasságot "lazítja", az alkalmassági követelményeket módosítja? (A Hatóság 89/2021. határozatához kapcsolódik a kérdésünk.)
Részlet a válaszából: […] Az érintett 89/2021. számú döntőbizottsági határozatban a hivatalból történő kezdeményező álláspontja szerint az ajánlatkérő által feladott korrigendum nem állt összhangban a Kbt. 55. § (6) bekezdésével, mivel a végrehajtott változtatás, az előírt alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Ajánlati biztosíték "sorsa" eljárásból történő visszalépés esetén

Kérdés: Ha visszalépünk az eljárásból, visszajár-e az ajánlati biztosíték?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosíték alkalmazása azt célozza, hogy az ajánlatkérő biztos lehessen abban, hogy a nyertes ajánlattevő valóban szerződést fog vele kötni. Nem feltétlenül bizalmatlanság az oka az alkalmazásának, hanem egyszerűen az a tény, hogy az ajánlatkérő szeretné...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 9.

Ajánlat módosítása tárgyalásos eljárás során

Kérdés: Jól tudjuk/értelmezzük, hogy a tárgyalási szakaszban változtathatunk az ajánlati szakaszban megadott pontokon, mint az ár, szállítási határidő, garancia stb., és akár a műszaki megoldáson is? Ha igen, akkor ezt a tárgyalás előtt is megtehetjük, vagy csak a tárgyalás után?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlaton akkor lehet a tárgyalásos eljárás során módosítani, amikor arra az ajánlatkérő lehetőséget biztosít. Mivel új ajánlat megtételére csak az EKR-ben van lehetőség, így a tárgyalást követően nyílik informatikailag is lehetőség új ajánlat megtételére, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 5.

Ajánlat újraszámolásának számítási hibaként kezelése

Kérdés: Az ajánlatkérő kiküldött minden ajánlattevőnek egy számítási hiba javítására vonatkozó felhívást úgy, hogy vélhetően az árazatlan költségvetésből kimaradtak sorok, és ezeket kívánta beleérteni saját számításaival alátámasztva. Hibázunk-e, ha benyújtjuk? Nem lehetnek-e ennek hátrányos következményei? Milyen formában tegyük meg a javítást? Maradjon számítási hiba, vagy inkább hiánypótlás legyen az EKR-ben eljárási cselekményként kiválasztva?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon az ajánlatkérő saját hibájából eredő hiba nem kezelhető számítási hiba keretében. Hiába tekinti az ajánlatkérő saját javítását számítási hiba javításának, amikor a hiba nem az ajánlatban adott adatok alapján történő kiszámítás eredményeként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Közbeszerzési díj fizetésének esedékessége

Kérdés: A közbeszerzési díjat előre ki kell fizetni a központosított közbeszerzésben a jelenlegi szabályozás alapján?
Részlet a válaszából: […] A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. kormányrendelet értelmében a DKÜ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Hibás értékelési szempont meghatározása

Kérdés: Előírható-e, hogy egy adott paraméternél minél alacsonyabb az érték, annál több pontot kapjon az ajánlattevő úgy, hogy az alacsonyabb paraméter egyértelműen gyengébb teljesítményt is jelent? (Így a gyengébb termékért jár több pont.)
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően arra az esetre utal, ha az ajánlatkérő nincs teljesen tisztában az általa kért paraméterek jellegével, és esetleg azt sem tudja, hogy a paraméter milyen mértéke minősül jobbnak. Ebben az esetben az ajánlatkérő nem érvelhet azzal, hogy nem volt minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 12.

Szakember kötelező megnevezése az ajánlatban

Kérdés: Jól értem a D.505/2019. számú döntés alapján, hogy a szakembert nem kell megnevezni még akkor sem, ha értékelési szempontról van szó?
Részlet a válaszából: […] A válasz érdekében érdemes elemezni a Közbeszerzési Döntőbizottság érintett döntésre vonatkozó határozatát.A Döntőbizottság már több határozatában kimondta, hogy az ajánlatkérő különösen gondosan kell eljárjon az értékelési szempont meghatározásánál, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 11.
1
2
3
4
12