1271 talált cikk a nyilatkozat kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattételi dokumentációban az szerepel, hogy az ajánlattevőnek az ajánlatához nem kell csatolnia azokat az igazolásokat, nyilatkozatokat, amelyeket a részvételi jelentkezéshez már csatolt, kivéve ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására. A részvételi jelentkezés során a csatolt nyilatkozatban szereplő dokumentumokat adtuk le. Kérdés, hogy formailag ez a nyilatkozat jó-e így, kérjünk-e az alvállalkozóink részéről is effélét? Valamint hogy a pénzintézeti nyilatkozaton kívül érinthet-e más dokumentumot is a kötelező frissítés a felsoroltak közül?

Kérdés: A Kbt. mely személyek, szervezetek vonatkozásában tartalmaz összeférhetetlenségi szabályokat?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 101. számban, a 2076. számú dokumentumban az újonnan alakult céggel kapcsolatosan megfogalmazottakkal kapcsolatban ellentmondás van. Közelmúltban – 2009. 05. 31-e előtt – indított közbeszerzési eljárásban alkalmassági feltétel volt, hogy az elmúlt két évben (2006. és 2007. években) az ajánlattevő mérlege/eredménye nem lehet negatív. Az ajánlattevőt hiánypótlásra szólították fel, hogy csatolja a 2006. és 2007. évi mérlegeit az alkalmasság ellenőrzése érdekében. Az ajánlattevő nyilatkozott, hogy a csatolt cégkivonat tanúsítása szerint is a cég a 2008. évben alakult, és az adott időszakra a későbbi alakulásra tekintettel nem rendelkezik mérleggel. Az ajánlattevőt a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat ellenére kizárták – Kbt. 88. § (1) bekezdés f) pont, mert "hiánypótlás ellenére" sem csatolta be a hivatkozott és kért mérlegeit. A kizárás miatt döntőbizottsági eljárás indult, mivel a negatív mérleg/eredmény alkalmatlansági feltétel az újonnan alakult céggel szemben nem állapítható meg. A döntőbizottsági eljárás alapján meghozott határozat az eljárást lezáró eredményhirdetés ezen pontját nem semmisítette meg. Azaz a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló benyújtásának elmaradásával kapcsolatban a KD-nek nem az volt a "gyakorlata", hogy nem tekinthető érvénytelenségi oknak, amennyiben az ajánlattevő később alakult, és ezért nem képes teljesíteni a feltételt. Ebben az esetben, az ajánlattevő milyen eljárást kezdeményezhet (mit tehet) a levélben megfogalmazott döntőbizottsági "gyakorlat" alkalmazása érdekében?

Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad az alkalmasság igazolása körében erőforrás-szervezet igénybevételére. A törvény 4. § 3/D. és 3/E. pontjai határozzák meg az erőforrás fogalmát. Jól gondolom, hogy egy erőforrást nyújtó szervezet úgy is biztosíthat erőforrást, hogy az nem a saját tulajdona, illetve referencia esetén nem a saját teljesítése – azzal, hogy az erőforrást ténylegesen tudja biztosítani, és feltéve, hogy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi befolyás áll fenn?

Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.

Kérdés: A gyakorlatban hogyan lehet felkerülni a minősített ajánlattevők jegyzékére?

Kérdés: A kiírás szerint igazolnunk kell, hogy bizonyos gépekkel társaságunk rendelkezik a szerződés teljesítéséhez. Ezek olyan különleges gépek, amelyeket nyertesség esetére természetesen beszerzünk, és a szerződés megkötésekor azok már rendelkezésünkre fognak állni, azonban mi minősül ebben az esetben hitelt érdemlő igazolásnak? Megrendelés csatolása a gépek vonatkozásában visszaigazolással a szállító részéről? Nyilatkozat, hogy rendelkezésre áll majd a géppark? És ha a szerződés időszakára béreljük a gépet, esetleg előbérleti szerződés? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük: ugye nem szükséges, hogy a gép cégünk tulajdonában legyen, bérelheti is azt?

Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének a)-c) pontja szerinti körülmény esetében az erőforrás-szervezet a gyakorlatban milyen dokumentumokkal igazolja (igazolhatja) az alkalmasságot?