Fizetés építési beruházás esetén

Kérdés: Egy kisebb értékű, de uniós finanszírozású építési projektben kötött vállalkozási szerződés szerint a vállalkozó egy részszámla és egy végszámla kiállítására jogosult. A vállalkozói számlák kifizetése során hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha tudomása van arról, hogy a vállalkozó nem vett igénybe alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 135. § (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy építési beruházások esetén a szerződésben foglalt ellenérték kifizetésére kormányrendelet a Ptk. 6:130. § (1)–(3) bekezdésében rögzített általános szabályoktól eltérő, sajátos szabályokat állapíthat meg. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Hamis nyilatkozat miatti kizárás

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérőként uniós nyílt eljárást folytatunk le. Az értékelési sorrendben első helyezett ajánlattevő az ajánlatában nemleges nyilatkozatot tett a kapacitást biztosító szervezet bevonására, ugyanakkor a Kbt. 69. § (4) bekezdése szerinti igazolás (bekérésünkre) egy másik szervezet referenciáját csatolta. Kérdésünk, hogy megállapíthatjuk a hamis nyilatkozattételt?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő a bírálat részeként köteles megvizsgálni, hogy az ajánlat megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a jogszabályokban foglalt feltételeknek. A vizsgálat eredményétől függően az ajánlatkérő további eljárási cselekmények végzésére köteles. A Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. március 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat fenntartása

Kérdés: Egy nemzeti szintű közbeszerzési eljárásunkban három ajánlat érkezett. Meghosszabbítottuk a bírálati időtartamot, a meghosszabbító levelünkre az egyik ajánlattevő nem válaszolt, a másik két ajánlattevő nyilatkozatot nyújtott be, hogy nem tartja fenn az ajánlatát. Jól gondoljuk, hogy a közbeszerzési eljárás eredménytelen?
Részlet a válaszából: […] ...eredeti időpontjától számított hatvan napot.A Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján, ha egy ajánlattevő az ajánlatkérő által a nyilatkozattételre meghatározott határidőben nem nyilatkozik, a törvény előírása szerint úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. december 10.

Alvállalkozók megnevezése

Kérdés: Önkormányzati ajánlatkérő a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő alvállalkozóinkat. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, kiket is vonunk be. Mi ilyen esetben a teendő, hogy az ajánlatunk érvényes legyen? Mindenképpen nevezzünk meg egy potenciális alvállalkozót?
Részlet a válaszából: […] ...részek teljesítés szempontjából összességében hány %-ot tesznek ki a 100%-nak tekintett teljesítés tekintetében. A teljesítés és a nyilatkozattétel szempontjából nem az alvállalkozók száma, hanem a százalékban kifejezhető teljesítési arányuk megjelölése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. november 12.

Hiányzó űrlap pótlása

Kérdés: Ajánlatkérőként nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, ahol elfelejtettünk egy űrlapot bejelölni kitöltésre. Lehetséges egy tájékoztató levéllel jelezni, hogy az adott űrlap helyett nyilatkozatot csatoljanak az ajánlattevők?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre, a dokumentum (csak ekkor) benyújtható papíralapú dokumentum...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 6.
Kapcsolódó címkék:    

150 napos szabály

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a Kbt. 75. § (1) bekezdés c) pontjának értelmezését teszi szükségessé.„75. § (1) Eredménytelen az eljárás, hac) * az eljárásban benyújtott minden ajánlat tekintetében lejárt az ajánlati kötöttség és egyetlen ajánlattevő sem tartja fenn ajánlatát,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Kizáró ok ellenőrzése

Kérdés: Az eljárásom ellenőrzése során a következő felhívást kaptam: „Kérjük, hogy a kizáró okok ellenőrzése kapcsán szíveskedjenek megküldeni az eljárásban érintett összegezésben nyertesként és nyertes ajánlattevőt követőként kihirdetni tervezett gazdasági szereplő vonatkozásában az alábbi kizáró ok tekintetében elvégzett ellenőrzés alátámasztására vonatkozó dokumentumot: NAV – be nem jelentett alkalmazottak.” Kérem, segítsenek, mire gondol itt az ellenőrző szerv?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet egyértelműen csak és kizárólag nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő a fenti választható kizáró ok kapcsán az alábbiak szerint:„9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] Az összeférhetetlenségi szabályok 2022. október 11-ét követően jelentősen változtak. Az új összeférhetetlenségi szabályok részletesebbek, szigorúbbak, de egyúttal – néhány kivételtől eltekintve – megdönthető vélelmek is. Az összeférhetetlenségi szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.

Kapacitást biztosító szervezet szakembere

Kérdés: Ha kapacitást biztosító szervezet igazol szakemberre vonatkozó alkalmassági követelményt, a szakember munkaviszonyban kell álljon a kapacitást biztosító szervezettel, vagy állhat megbízási jogviszonyban is? Amennyiben megbízási jogviszonyban áll, a szakembernek magának kellene biztosítania a kapacitást, mint kapacitást biztosító személy?
Részlet a válaszából: […] ...nyilatkozik arról, hogy a szakember rendelkezésre áll a teljesítés időszaka alatt, melyet munkáltatóként tesz meg. Az EKR-ben történő nyilatkozattétel során felsorolt lehetőségek közül a szakember jogviszonyáról ennek megfelelően nem sorolja fel az esetleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.

Kapacitást biztosító szervezet és alvállalkozó

Kérdés: Ajánlatkérőként gyakran tapasztaljuk, hogy az EKR-ben ellentétes információk szerepelnek a kapacitást biztosító szervezettel, illetve az alvállalkozóval kapcsolatos űrlapokon, amit hiánypótoltatni kell, és ez megnöveli a bírálati időt. Előírhatjuk a közbeszerzési dokumentumokban, hogy a kapacitást biztosító szervezetet kötelező megjelölni alvállalkozóként az EKR űrlapon?
Részlet a válaszából: […] ...azonban a kapacitást biztosító szervezetek és az alvállalkozók saját jogi fogalommal és funkcióval bírnak, ezért a rájuk vonatkozó nyilatkozattételt és adatszolgáltatást is el kell határolni egymástól.A kapacitást biztosító szervezet az alkalmassági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 5.
1
2
3
16