Eljárás az ajánlattevő "igazolásképtelensége" esetén

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban feltételezzük, hogy az ajánlatkérő egy ajánlattevőt kért fel az eljárás során az igazolások benyújtására.A Kbt. 69. §-a értelmében az ajánlatkérő a döntés meghozatalát megelőzően köteles a legkedvezőbb ajánlattevőt felhívni igazolások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Aláíráshiány jogkövetkezménye

Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?
Részlet a válaszából: […] A tartalomjegyzék nem minősül olyan tartalomnak, melyet cégszerű aláírással kellene ellátni. A lap alján egyes ajánlatkérőktől megkövetelt szignó olyan formai követelmények tekinthető, melynek nemteljesítése nem eredményez érvénytelenséget. Ennek jogalapja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Kbt. 75. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eredménytelenségi ok alkalmazásának időkorlátja

Kérdés: A Kbt. 75. § (1) bekezdésének f) pontja új eredménytelenségi okot vezetett be. Ez az eredménytelenségi ok milyen időkorlátok között alkalmazható, azaz mikor élhet ezzel az ajánlatkérő? Együtt értelmezendő ez a Kbt. 79. §-ának (4) bekezdésével, vagy az ellenőrzésre jogosult szerv döntését követően bármely esetben alkalmazható? Mi a teendő az időközben már esetlegesen megkötött szerződéssel?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi, új eredménytelenségi ok hatályba lépése a 2017. január 1-jét követően megkezdett közbeszerzési eljárásokra vonatkozik. Ez egyben azt is jelenti, hogy amennyiben annak ellenére kötötte meg az ajánlatkérő szerződését, hogy a Kbt. 75. § (2) bekezdésének f)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:    

Tárgyalási lehetőség a DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk keretmegállapodás helyett. Ellenben a DBR esetében nem látunk tárgyalásra lehetőséget, márpedig a szolgáltatások, melyekre indítanánk az eljárást, ezt szükségessé teszik. Milyen módon tudjuk megoldani a problémát?
Részlet a válaszából: […] A dinamikus beszerzési rendszer mint előminősítési rendszer került kialakításra, melyet csak elektronikus formában lehet fenntartani. A rendszerbe bármikor be lehet kerülni fennállása alatt, melynek feltétele egy meghívásos eljárás részvételi szakaszán történő részvétel.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 10.
Kapcsolódó címkék:  

Alvállalkozó és kapacitást nyújtó szervezet elhatárolása

Kérdés: A hatályos Kbt. szerint melyik gazdasági szereplő minősül alvállalkozónak, és melyik kapacitást nyújtó/erőforrást biztosító szervezetnek?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás értelmében a kapacitást nyújtó szervezet mindenképpen alvállalkozónak minősül, egy kivétellel, mely a gazdasági pénzügyi alkalmasság igazolásához kapcsolódik. A műszaki, szakmai alkalmassági követelmény igazolásában történő kapacitást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap tartalma szakember-értékelés esetén

Kérdés: Szakember-értékelés esetén – a Kbt. 71. §-ának (9) bekezdése alapján – a felolvasólapon szerepeltetni kell a szakember gyakorlati idején túl a szakmai tapasztalat leírását is?
Részlet a válaszából: […] Szakember bevonásának értékelési szempontként történő előírására a Kbt. 76. § (3) bekezdésének b) pontja alapján, az alábbiak szerint van lehetőség:A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra: a szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Felolvasólap hiánypótoltatásának terjedelme

Kérdés: Az ajánlat 2. oldalán csatolt felolvasólapon az ajánlattevő a teljes, egyösszegű bruttó ajánlati árat tüntette fel. Az ajánlatkérő a felolvasólapon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat kérte feltüntetni. Továbbá a felolvasólapon nem szerepel az aláírás pontos dátuma, csak az évszám és a hónap. Az ajánlatkérő kéri, hogy az ajánlattevő hiánypótlás keretében nyújtsa be a felolvasólapot úgy, hogy azon a szerződés teljesítéséért felszámított nettó díjat tünteti fel, valamint az aláírás dátumát év/hónap/nap pontossággal adja meg. A felolvasólap ilyen hiánypótlását megengedi a törvény?
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy az ajánlattevő egyértelművé tette, hogy a felolvasólapon a bruttó érték szerepel, tehát nem lehet félreértés, hogy esetleg mégis az átalányáras szerződés nettó értékét tüntette fel. Feltételezzük továbbá, hogy az ajánlatkérő a bruttó értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Ismételt hiánypótlás lehetősége

Kérdés: Lehet-e újra ugyanazt hiánypótoltatni? Mi zárja ezt ki? Mi történik, ha mégis újra hiánypótoltatom ugyanazt a kérdéskört, annak ellenére, hogy már egyszer kértem? (Legfeljebb eljárásjogi hibát vétek, de lesz egy érvényes ajánlat az eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 71. §-ának (6) bekezdése értelmében újabb hiánypótlás csak még nem pótolt hiány esetében értelmezendő, azaz korábban megjelölt hiány a későbbiekben újabb felszólításra sem pótolható.A törvény hivatkozott rendelkezése értelmében az ajánlatkérő köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:  

Mintatermék benyújtásának joghatása részvételi szakaszban

Kérdés: Miért nem minősül ajánlattételnek, ha mintaterméket nyújt be az ajánlattevő részvételi szakaszban? Érvényteleníteni kellene mindenki jelentkezését a Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Kbt. alábbi, általános érvénytelenséget jelentő előírására hívja fel a figyelmet:Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz – 73. § (3) bekezdés.A közbeszerzési eljárásokban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címkék:    

Alkalmazási kötelezettség a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja szerinti eredménytelenségi ok előírása esetén

Kérdés: A Miniszterelnökség kötelezővé tette számunkra az új Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontjában szabályozott eredménytelenségi ok alkalmazását. Ha ezt közzé kell tennünk az eljárást megindító hirdetményben, akkor az eredménytelenségi okot alkalmaznunk is kell? Jól értelmezzük, hogy az előírás maga nem keletkeztet egyben alkalmazási kötelezettséget is?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az új eredménytelenségi okot érinti, mely minimum két ajánlat benyújtását teszi szükségessé az eljárás során.A Kbt. 75. § (2) bekezdésének e) pontja szerint az ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha – a hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 12.
Kapcsolódó címke:
1
…
36
37
38
…
70